Kis értelemtágítás

Kis értelemtágítás Bayer - Bencsik párosnak Nagy Blankához intézett szavaikra reagálva.


Mielőtt ilyen nyilatkozatokat közzétesznek az urak, talán elmerülhetnének a lélektan rejtelmeiben. Merthogy akkor talán megismerhetnék a csúnya szavak használatának lelki felszabadító erejét, a stresszoldó hatását, amikor a visszafogott düh ilyenformán utat tör.
Reakciójuk bizonyítja, hogy semmilyen ilyen jellegű ismerettel nem rendelkeznek.


Óbégatásuk érthető volna abban az esetben, ha egy folyamatosan alpári stílusban megnyilvánuló egyénről beszélnénk (mint a kedves harcostársak). 


Na, de itt nem erről van szó. 


Az igazi gyökér problémát nem a kimondott szavak jelentik az önök számára, hanem az azokkal illetett egyének személye. 
Mert az utca emberére bármi mondható. Önök meg is teszik, válogatás nélkül. Mert azok senkik, haszontalan sejthalmazok, ócska panelprolik, patkányok, férgek. Hiszen ők csak autószerelők, pékek, óvónők, könyvtárosok, gyári munkások, kőművesek, bolti eladók, takarítónők. Kit érdekelnek?


Na, dehát Áder! Ugye az mégis csak!

 

Nem! A titulus önmagában nem érdemel tiszteletet, azt ugyanis ki kell érdemelni. Kis utánajárással az önök számára is kiderülhet, hogy milyen jellemvonások, tettek idézik elő másikban a tisztelet érzését.

 

Fejet hajtani a titulus előtt nem más, mint tekintélyelvűség, ami független a titulust viselő személyétől. Elvtelen behódolás.

Szóval nem ártana tisztán látni a szavak jelentését, drága "uraim"! Mert higgyék el, nem baj az, ha a beszélő tudja is, hogy mit mond!

 

(név  és cím a szerkesztőségben)