Virággal díszítik a sírokat

Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor.

A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa alatt került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét, “a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét.

November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep. A mindenszenteket megelőző naphoz - október 31-hez kapcsolódik halloween, a kóbor lelkek kelta ünnepe. az All Hallows’ Eve kifejezésből származó elnevezés magyarul annyit jelent ugyanis, hogy  mindenszentek előestéje.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, és gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a “temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.