Uniós oltalom alatt a „Balatoni hal”

Az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzések listájára került fel a „Balatoni hal”.

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a „Balatoni hal” felkerüljön az oltalom alatt álló földrajzi jelzések uniós listájára, vagyis azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Európai Unióban.

A „Balatoni hal” elnevezés kizárólag a Balatonban vagy a Balaton vízgyűjtő területén élő pontyot vagy fogassüllőt illeti meg. A területre nedves kontinentális éghajlat jellemző, de bizonyos mértékig a szubmediterrán hatás is érvényesül, ami fontos tényező a halgazdálkodásban.

A jó vízminőségnek és a természetes haltakarmánynak köszönhetőn a balatoni fogassüllő húsa hófehér, mellékízektől mentes. A balatoni ponty húsa tömör. A „Balatoni hal” a  helyi gasztronómia egyik alappillére.

A balatoni ponty nélkülözhetetlen hozzávalója a balatoni halászlének, melynek elkészítési módja is egyedi. A bizottsági döntésnek megfelelően a „Balatoni hal” bekerült a már oltalom alatt álló 1762 élelmiszertermék uniós nyilvántartásába.

A „Balatoni hal” kapcsolata a földrajzi területtel a termék minőségén és hírnevén alapul. A „Balatoni hal” előállítási helye elsősorban a Balaton déli és délnyugati vízgyűjtője. A mai halastavak azokon a területeken találhatók, amelyek a lecsapolások előtti Balaton öblözetei voltak, tehát az egykori tómederben. Ennek megfelelően altalajuk hasonlatos a Balatonéhoz.

A területre nedves kontinentális éghajlat jellemző némi szubmediterrán hatással. A szubmediterrán hatás elsősorban a csapadék időbeli eloszlásában érhető tetten, a legtöbb évben két csapadékmaximummal (júniusban és szeptemberben), ami fontos tényező a halgazdálkodásban.

A terület a magyarországi átlagnál csapadékosabb (620mm/év). A csapadék nagy része a nyári hónapokban hullik, ami a halgazdálkodásnak kedvező, ugyanis megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítja a halastavak vizének utánpótlását. A halastavakat tápláló vízfolyások a vízgyűjtőben jellemzően rövidek (30–40 kilométer hosszúak), és tisztítatlan szennyvíz-bevezetésektől mentesek. Az e területen nevelt hal húsában nem jelennek meg idegen íz rontó anyagok. Az évi középhőmérséklet (11,2°C) szintén magasabb az országos átlagnál, és kedvezően befolyásolja a halak növekedését.