Történelmi döntés született Strasbourgban

Az Európai Parlament első ízben döntött úgy, hogy az Európai Unió Tanácsának fel kellene lépnie, ugyanis az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázata áll fenn Magyarországon.

Az Európai Parlament szerdán felkérte a tagállamokat, hogy a Szerződés 7. cikke értelmében állapítsák meg, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az unió alapértékeit, s mindezt rendszerszintűen teszi. Az alapértékek, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke sorol fel, és amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája is tükröz, többek között a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását jelentik. Az eljárás megelőző szakaszáról van szó, ami az érintett országgal folytatott párbeszédre teremt lehetőséget azzal a céllal, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges szankciók.

A tanácsi döntésre irányuló javaslatot az Európai Parlament elküldi a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, ami a tagjai négyötödének támogatásával dönthet úgy, hogy Magyarországon fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. A döntés előtt azonban meg kell hallgatnia a magyar kormány álláspontját. A döntést a Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Magyarországnak a többi uniós tagállam javaslatot tehet a jogsértés veszélyének megszüntetésére.

A 7. cikk 2. paragrafusa szerinti eljárásban (7. cikk (2) pont szerinti eljárás) az Európai Tanács dönthet úgy egyhangúlag, hogy Magyarországon súlyosan és folytonosan megsértik a jogállamiság és a demokrácia elveit, és az alapvető jogokat. Ezt az eljárást az Európai Parlament ugyan nem kezdeményezheti, de a döntést neki is jóvá kell hagynia. Ez a döntés vezethet el végül például olyan szankciókhoz, mint a tanácsi szavazati jog felfüggesztése.

Az Európai Parlament Jogállamiság Magyarországon: fellépjen-e az EU az uniós értékek védelmében címmel megtartott vitanapján elhangzott, Magyarország Európai Uniós csatlakozása „szuverén döntésen alapuló, önkéntes lépés volt, amellyel kapcsolatosan széles körű konszenzus alakult ki a magyar politikai erők körében". A képviselők arra is rámutattak, a magyar kormányt terheli a felelősség, hogy az uniós értékek súlyos megsértésének kockázatát megszüntesse. Szinte kivétel nélkül hangsúlyozták, nem a magyar emberek ellen, hanem éppen az ő védelmüket szolgálva jutottak erre a döntésre. Ez volt az egyik utolsó lehetőségük, hogy kifejezzék: Magyarország az EU tagja, és minden Magyarországon élő embert ugyanúgy megillet a szabadság, az emberi méltóság és az egyenlőség, mint bármelyik más tagállamban élőt.

A Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által elkészített jelentés nemzetközi szervezetek tényszerű beszámolóira és véleményére támaszkodva jutott arra a következtetésre, hogy az utóbbi évek magyarországi fejleményei rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU értékeire - szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletbe tartása -, és fennáll ezek súlyos megsértésének a veszélye.

A jelentést kezdettől fogva fenntartás nélkül támogatták a baloldali, liberális és zöld képviselők. A legnagyobb politikai csoport, a Fideszt a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) frakciója pedig a voksolás előtti napon a tagok lelkiismeretére bízta, hogy támogatják-e vagy sem a súlyos kritikát tartalmazó megállapításokat. A Sargentini-jelentés nem kapott volna zöld utat a néppártiak támogatása nélkül.

A Twitteren reagált a jelentést író Judith Sargentini képviselő arra, hogy az Európai Parlament szerda délután elfogadta a Magyarországról szóló különjelentését.  „Nagyon büszke vagyok, hogy a Magyarországról szóló jelentésemet az Európai Parlament támogatta. Azonban ez a jelentés sokkal inkább a magyar polgárok jogairól szól. Köszönetet mondok azoknak a kollégáimnak, akik a pártérdekeiket félretéve kiálltak a demokratikus jogállam védelme mellett.”