Szívvel-lélekkel és barátsággal

Szavak nélkül üzen a békés életről, az értékekről a Pannon Filharmonikusok és a Wrocławi Filharmonikus Zenekar együttműködése.

A közelünkben zajló, az egész világot megrázó háború árnyékában egyrészt talán semmiképpen nem didaktikus egy két nemzet közötti kapcsolat ápolásának fontosságáról, vagy a kultúra határokon átívelő szerepéről beszélni. Másrészt nyilván maga a konfliktus sem hagyható szó nélkül. Illetve zenekarokról lévén szó, nem hagyható zene nélkül: a Pannon Filharmonikusok és a Wrocławi Filharmonikus Zenekar együttműködése szavak nélkül üzen a normalitásról, a békés életről, az értékekről. A Kodály Központban  Pécsett március 24-én Szívvel-lélekkel címmel hallgathatja meg, míg másnap a budapesti közönség találkozhat a zenekar azonos műsorával, illetve határokon átívelő munkásságuk állomásaként Wrocławban lépnek fel március 27-én. A Wrocławi Filharmonikus Zenekar Barátsággal című koncertjére Pécsett április 28-án kerül sor.

Az izgalmas sorozatban a zenekar kitűnő partnere Balog József Lajtha-, és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, akit évek óta tartó, szoros szakmai kapcsolat fűz a pécsiekhez. Balog József 2007-ben, a Liszt-verseny döntőjében játszott először  a Pannon Filharmonikusokkal, az eltelt években a nemzetközi zenei élet elismert, muzsikusegyéniségévé érett. A mostani koncerten Brahms mintegy szimfóniává növesztett, gyönyörű és kihívóan virtuóz II. (B-dúr) zongoraversenyének szólistája lesz, ami az érett férfit és zeneszerzőt állítja elénk. A zongoraversenyt az alkotó 48 évesen komponálta, és az ősbemutató szólistája ő maga volt. A zongoraszóló mellett szép számmal adott lehetőséget  a zenekar hangszereinek is az egyedi megszólalásra, így a versenymű valóságos dialógus az egyes hangszerek között.

A zenekar Brahms szimfóniáit sorra bemutató egyik múlt évadbéli koncertjén a zongoraművész Ludwig van Beethoven c-moll zongoraversenyével kápráztatta el a közönséget, majd játszotta többek között Richard Strauss Burleske zongorára és zenekarra című darabját.,

„Azt hiszem, hogy életem egyik leghosszabb és legalaposabb felkészülése az, amit az elmúlt időszakban folytattam… Egyébként ez az ötvenedik zongoraverseny, amit megtanulok. Eddig inkább azt gondoltam, nem szeretném eljátszani ezt a darabot, aztán jött a felkérés, amire nem tudtam nemet mondani… Most pedig azt érzem, hogy a zeneszerző nekem írta a zongorairodalom egyik legnagyobb mesterművét.” – mondta el  Balog József a Gramofonnak.

Bogányi Tibor vezető karmester vezényletével az est műsorán elhangzik még a késő romantikus Giuseppe Martucci végtelenbe néző Gesz-dúr noktürnje, majd az ő romantikus idilljét Bartók Béla rendkívül progresszív A csodálatos mandarinja követi, amelyben minden profánsága ellenére a szerelem és az emberi érzelmek erejét hirdeti. Bartók Béla a mű  komponálását 1918 őszén kezdte, s bár 1919 májusára be is fejezte,  annak hangszerelésével csak 1924-re végzett.  Az eredeti táncjátékból  zenekari szvitet készített, amit a Budapesti Filharmóniai Társaság 1928-ban mutatott be és egyike lett a zeneszerző világszerte elismert műveinek. (fotó: Dékány Zsolt)