Ritka aranypénzt találtak a régészek

Számos értékes leletet, köztük egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak a régészek Szulejmán turbéki sírkomplexumának közvetlen közelébe zajló feltárások során.

Az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül a napokban újraindult terepi kutatások során egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak a régészek. A 20 milliméter átmérőjű, 3,5 gramm súlyú dukát egyik oldalán Szent János áll, előtte az állam vezetője térdel, a másikon Krisztus látható dicsfénnyel övezve.  Ilyen pénz a velenceiek tiltakozása miatt csak igen rövid ideig készült, értéke ma mintegy nyolcmillió forintra tehető. A pénzérmére Szulejmán turbéki sírkomplexumának közvetlen közelében, mellette becsapódott ólomgolyókat azonosítottak, így lehetséges, hogy a kincs harci cselekmény miatt került a földbe.  A dukát múzeumba kerül, más leletekhez hasonlóan kiállításon láthatják majd az érdeklődők.

A  Szigetvár ostroma idején elhunyt Szulejmán síremléke, azaz türbéje világviszonylatban is unikális öröksége a magyarországi török hódoltság korának.  Az uralkodó 1566-os halála után a város melletti szőlőhegyen épült fel az a kisváros, Turbék, amely mauzóleumot, dzsámit, derviskolostort, kaszárnyát, zarándokok vendégházát, illetve ezeket védő erődöt foglalt magában, az épületeket 2013 és 2019 között azonosították, tárták fel. A kutatásokat a török kormány kezdte támogatni a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségen keresztül, a finanszírozást később a magyar állam vállalta, a magyar kormány rendelkezett a terület állami tulajdonba vételéről, és elkezdődtek egy, a lelőhelyen felépülő múzeumi létesítmény tervezésének előkészületei, de a munka folytatását a koronavírus-járvány megakadályozta.

A Zsibót-Szőlőhegyen a  feltárások folytatása a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának, továbbá a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány között létrejött szerződésnek köszönhetően kezdődhetett meg.  A cél elsősorban a beruházások előkészítése, a lelőhely szisztematikus átvizsgálása annak érdekében, miképpen lehet az örökségi értékeket megfelelően feltárni és a bemutatáshoz szükséges infrastruktúrát elhelyezni a területen.