Új európai rendszer létrehozását tervezi a természeti katasztrófák kezelésre az Európai Bizottság.
A tervezet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által meghirdetett védelmet nyújtó Európáról szóló programjának központi eleme. A kezdeményezés az egyre összetettebb és gyakoribb természeti katasztrófák miatt született, amelyek az elmúlt években számos európai országot súlyosan érintettek.
A javaslat egyik fő eleme a rescEU létrehozása, ami a polgári védelmet szolgáló szakemberekből és technikai felszerelésből – például tűzoltó repülőgépek, speciális szivattyúk, városi kutató-mentő csoportok, tábori kórház és sürgősségi orvosok – álló európai szintű bevethető tartalékot jelentene, ami kiegészítené a nemzeti erőforrásokat, annak érdekében, hogy árvizek, erdőtüzek, földrengések esetén, vagy jelentős járványok idején az érintett országoknak segítséget tudjon nyújtani. Ebben az esztendőben eddig 200 ember veszítette életét Európában természeti katasztrófák következtében és több mint egymillió hektárnyi erdő vált a tűz martalékává.
A döntés, annak ismeretében született meg, hogy tavaly nyáron és a legutóbbi néhány évben bekövetkezett tragédiák egyértelművé tették, az unió jelenlegi katasztrófareagálási rendszere, önkéntes formája kevés a tragédiák megelőzésére. Ennek jegyében született meg az Európai Bizottság javaslata, ami két egymást kiegészítő cselekvési programra irányul úgymint, létrehozzák az uniós polgári védelmi reagáláshoz bevethető eszközparkot, amit igénybe vehetnek, segítségül hívhatnak a tagállamoknak abban az esetben, amikor a saját eszközeik már nem elegendőek. A rescEU teljes költségét, a berendezések, tűzoltó repülőgépek beszerzését, azok üzemeltetését az unió állja, az Európai Bizottság feladata ezen eszközök üzemelés-ellenőrzése lesz, valamint a bevetésükről szóló döntést is ez a szevezet hozza meg. Az eszközök a vészhelyzet-reagálási források az európai polgári védelmi eszköztár megosztott erőforrásaivá válnának, és a katasztrófa bekövetkeztekor bevetésre készen állnának.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus egy önkéntes alapú rendszer, amelyen keresztül az Európai Unió koordinálja a résztvevő tagállamok önkéntes hozzájárulásait a segítséget kérő ország számára. A támogatási felajánlásokat a brüsszeli székhelyű Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ koordinálja. Az elmúlt években a szélsőséges időjárási viszonyok és más jelenségek próbára tették a tagállamok azon képességét, hogy segítséget nyújtsanak egymásnak, különösen akkor, amikor egyszerre több volt kénytelen megküzdeni ugyanolyan típusú a katasztrófával. Jelenleg azonban az ilyen esetekben, amikor korlátozottan, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre a katasztrófa elhárítására plusz eszközök, ugyanis az EU nem rendelkezik saját tartalékkal, amellyel támogatni tudná a túlterhelt tagállamokat.
A természeti katasztrófák súlyos gazdasági következményekkel is járnak. Az eltelt csaknem negyven évben, 1980 óta az uniós tagállamok a szélsőséges időjárási és éghajlati események miatt – az emberéleteken kívül – több mint 360 milliárd eurónyi veszteséget szenvedtek. Egyedül Portugáliában közel 600 millió eurót tesz ki az a közvetlen gazdasági kár, amit ebben az esztendőben a június és szeptember között bekövetkezett erdőtüzek okoztak. Ez az ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,34 százalékát jelenti.