Mit csinál a mérnök?

Egy nap alatt kiderül a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara középiskolásoknak szóló tematikus programjain, hogy mit csinál a mérnök.

Mérnökök tervezik és építik fel a városokat, a házakat, tervezik meg a vízvezetékek útját. Nélkülük nincs elektromos áram, energiatakarékos fűtés, de a klímaváltozást lassító környezetvédelem, 3D-vel nyomtatott művégtag vagy kibertámadást kivédő informatikai rendszer sem. A technikai fejlődéssel a mérnök szakmák is átalakulnak, egyre izgalmasabb tudományterületek olvadnak egymásba.

Jogosan fogalmazódik meg a pályát választók részéről a kérdés, hogy mit csinál ma egy mérnök? Erre adnak választ a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának középiskolásoknak szóló tematikus programjai. Ilyenkor  egy napra a diákok mérnökké válhatnak, tervezhetnek, a korszerűen felszerelt egyetemi laborokban kísérletezhetnek, gyakorló szakemberektől kérdezhetnek és kipróbálhatnak fejlesztés alatt álló eszközöket. Az augusztus végén zajló programra még lehet jelentkezni.

Mit csinál az építész? Épületeket tervez, szinte művészi szinten. Tevékenységét tervekkel, makettekkel és videókkal fűszerezett interaktív előadáson ismerhetik meg a fiatalok az első tematikus napon. Ekkor papírból látványos, az épületmakettekhez hasonló térbeli alakzatot is létrehozhatnak. A saját tervezésű térbeli kompozíciót úgynevezett kirigami technikával alkotják meg. E mellett a fotózás, képkomponálás rejtelmeibe is bevezetik őket. A program részeként fény-árnyék játékokat játszanak, valamint fotómontázsokat készítenek.

Mit csinál a mérnök-informatikus? Ő az, aki Robotot irányít és programokat ír. A második tematikus napon a tetteké a főszerep, a programozás, a robotika és a kibervilág iránt érdeklődők gyakorlati feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a mérnök-informatikus munkájával, többek között a Scratch/MIT App inventoráltali programozással. Részt vehetnek robotok programozásában, például robotkarok mozgásának betanításában, maguk is mozgathatnak robotkart, sőt megtudhatják azt is, miként mérhetők testünk biológiai jelei.

Mit csinál az építőmérnök? Hát hidat épít, vasúti pályát tervez. Erre is választ kapnak ezen a temetikus napon az érdeklődők. A játék a terhekkel, építsünk egy hidat! program keretében megismerhetik az alapanyagokat, megtudhatják, hogy közülük melyik használható az építőiparban. Bepillantást nyerhetnek  a szerkezettervezői szoftverek segítségével abba, hogyan születik meg egy híd a  tervezőasztalon, s miként építik fel azt. Szóba kerül az is, hogy a  térinformatika milyen szerepet tölt be  közlekedéstervezésben, hogyan nyerik hozzá a szükséges adatokat, valamint az is, miknt hozható létre digitális domborzatmodell, hogyan lehet megtervezni a közlekedési pályákat Civil 3D-programmal.

Mit csinál a gépészmérnök? Hát neki is színes a munkája, délelőtt forgácsol, délután szellőztet. A harmadik  tematikus napon az ő munkája kerül terítékre, ezen belül az is, hogy az eltérő minőségű alapanyagok megmunkálásához, milyen technológiai sajátosságokat kell figyelembe venni. A gépészek részére létrehozott kari tanműhelyben a diákok a forgácsolással ismerkedhetnek meg egy bemutató keretében, ahol maguk is megtapasztalhatják, hogy a különböző fémekből készült próbatestek az egyes technológiák alkalmazásakor. E mellett megismerkednek a vízellátórendszerekkel, azok fontos elemével a szivattyúval, valamint és az ivóvízhigiénia és a kontrollált szellőzés fontosságával. A hővisszanyerős lakásszellőző rendszerek kialakításának lehetőségeivel labor körülmények között ismerkednek meg.

Mit csinál a környezetmérnök? Erre is választ kapna a negyedik temetikus napon. Többek között vizet tisztít és a hulladékgazdálkodás is a feladatai közé tartozik. A vízkezelés, víztisztítás és a természet közeli szennyvíztisztítás rejtelmeibe a résztvevők a Környezetmérnöki Tanszék kutatási mintatelepén pillanthatnak be. A vízminőséget pH, vezetőképesség, kémiai oxigénigény, ionok meglétének, mennyiségének kimutatásával vizsgálhatják meg milyen hatékonyan tisztították meg a nyers vízet. Mindeemellett tanulmányúton vesznek részt, melynek keretében ellátogatnak a Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központba, ahol annak járnak utána, mi történik a begyűjtött hulladékkal, mit takar a mechanikai biológiai hulladékkezelés, hogyan működik a válogatómű, azöldhulladék-komposztáló telep, vagy akár a hulladéklerakó. Arra is választ keresnek, miként hasznosítható energetikai célra a települési szilárd hulladék, a szennyvíziszap vagy a fahulladék.

Mit csinál a villamosmérnök? Egyebek mellett PLC-t programoz és tüzelőanyag-cellával villamos energiát állít elő. Az  ötödik. tematikus napon a villamosmérnökök szemüvegén keresztül ismerhetik meg környezetünket a fiatalok. A szakemberek a mechatronika világába kalauzolják el őket, a pneumatika, az elektropneumatika, a PLC-programozással ismertetik meg őket játékos formában. Például egy levegővel a helyére kell juttatniuk egy golyót – a pneumatikát hívva segítségül. Szó lesz a megújuló energiákról és a hidrogén villamos energia előállításában rejlő szerepéről. A nap- és szélerőművek térnyerésével megnőtt az igény az energia tárolására, ami a jelenlegi technológiákkal csak kis méretekben oldható meg. A hidrogén azonban mindenki számára elérhető, tüzelőanyag-cellák segítségével villamos energia előállítására is felhasználható. Minderről az érdeklődők maguk is meggyőződhetnek, a nap folyamán ugyanis kipróbálhatják a hidrogén hajtású elektromos kerékpárt és tüzelőanyag-cellát is építhetnek, illetve tesztelhetnek.