Méhek és méhészek - hosszú távú túlélési stratégia

Az  uniónak átfogó és hosszú távú stratégiára van szüksége az európai méhek megvédése érdekében - olvasható az Európai Parlament az 560 szavazattal 27 ellenében 28 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában.

A javaslatok között szerepel, hogy  készüljön a méhelhullás elleni küzdelmet segítő cselekvési terv,  részesüljön támogatásban az inváziós fajokkal és betegségekkel szemben ellenálló méhfajok létrehozása. E mellett,  kerüljenek tiltó-listára azok a növényvédőszer-hatóanyagok, amelyek bizonyítottan  veszélyt jelentenek a méhek egészségére,s jöjjön létre a permetezési időszakokat  korán előrejelző rendszer.

Ennek érdekében a nemzeti méhészeti programokra elkülönített uniós költségvetési sor összegét  50 százalékkal emeljék meg, az Európai Bizottság pedig fontolja meg egy új támogatási rendszer bevezetését a 2020 utáni Közös Agrárpolitika keretében.  A képviselők véleménye szerint  szükség lenne egy kompenzációs rendszerre is a méhpusztulás kárainak enyhítésére, a méz jótékony egészségügyi hatását pedig minél több fogyasztóval kellene megismertetni, különösen  a gyerekek körében.

E mellett azért, hogy az import méz megfeleljen a magas európai minőségi elvárásoknak, harmonizálni kell a határokon történő és a belső piacon végzett ellenőrzéseket. Minden importált mézet tesztelni kell és szigorítani kell a nyomon követhetőségi követelményeket. A mézhamisítások kiszűrése érdekében  pedig fejlesszen ki az Európai Bizottság hatékonyabb laboratóriumi módszereket, a tagállamok pedig szabjanak ki szigorúbb szankciókat a jogsértőkre. A szabadkereskedelmi megállapodások során a méz és egyéb méhészeti termékek minősüljenek „érzékeny terméknek” és ezeket lehetőség szerint zárják ki a tárgyalások köréből.

A  hatszázezer uniós méhész mintegy kétszázezer tonna mézet termel évente, ezzel az unió Kína után a második legnagyobb méztermelő a világon. Az unión belül a legnagyobb méztermelők Románia, Spanyolország és Magyarország. Évente kétszázezer tonna import méz érkezik Kínából, Ukrajnából, Argentínából és Mexikóból, az Európai Bizottság szerint a tesztelt import 20 százaléka nem felelt meg az uniós elvárásoknak.