Lépések a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen

Az Európai  Bizottság a legkárosabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltását tűzte ki céljául annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők és a kis- és középvállalkozók nagyobb biztonságot élvezhessenek, és kevésbé kelljen az olyan kockázatokkal szembenézniük, amelyeket csak alig vagy egyáltalán nem befolyásolhatnak.

Az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott legkárosabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltására tett javaslatot  az Európai Bizottság  annak érdekében, hogy az élelmiszeripari és mezőgazdasági kis- és középvállalkozások tisztességesebb bánásmódban¬ részesüljenek. A javaslat az előírások betartását biztosító hatékony rendelkezéseket is magában foglal, úgymint a nemzeti hatóságok szankciókat foganatosíthatnak, amennyiben megállapítják, hogy jogsértésre került sor. Mindennek oka, hogy  az élelmiszer-ellátási lánc kisebb szereplői, ideértve a mezőgazdasági termelőket is, jobban ki vannak téve más, szintén a láncban működő üzleti partnereik által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak. Gyakran nincs sem megfelelő tárgyalási pozíciójuk, sem pedig alternatíváik arra, miként juttassák el termékeiket a fogyasztókhoz.

Mint Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke elmondta, az élelmiszer-ellátási lánc egyes szereplői nincsenek kiegyensúlyozott tárgyalási pozícióban,éppen ezért az Európai  Bizottság e javaslatával a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen kíván fellépni. Azért teszi ezt, mert a tisztességtelen üzleti magatartás aláássa a lánc szereplőinek gazdasági életképességét. Azáltal, hogy minimális standardokat határoz meg és egyben megerősíti a szabályok végrehajtását, e javaslat azt kívánja biztosítani, hogy az érintett gazdasági szereplők tisztességes feltételek mellett tudjanak versenyezni, és így hozzájáruljanak a lánc egészének hatékony működéséhez. E javaslattal határozottan kinyilvánítjuk a tisztességesebb üzleti magatartás iránti elkötelezettségünket.

Mindehhez Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos a következőket tette hozzá, egy lánc csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme. Bármely élelmiszer-ellátási lánc csak akkor lehet hatásos és hatékony, ha mindamellett tisztességes is. A javaslat alapvető fontosságú a tisztességesség szempontjából, mivel azokat támogatja, akik önhibájukon kívül, gyenge tárgyalási pozíciójuk miatt tisztességtelen gyakorlatok áldozataivá válnak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltását célzó kezdeményezéssel erősödik az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő termelők és kis- és középvállalkozások helyzete. A kezdeményezés mindamellett erős és hatékony végrehajtásról is gondoskodik. Célunk, hogy a félelmet mint tényezőt egy bizalmasan kezelt panasztételi eljárás révén kiiktassuk az élelmiszer-ellátási láncból.

A betiltandó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok között szerepelnek a romlandó termékek utáni késedelmes kifizetések, a megrendelések utolsó pillanatban történő visszamondása, a szerződések egyoldalú vagy visszamenőleges hatályú módosítása és a beszállítótól a tönkrement termékekért felszámolt díjak. Az alábbi gyakorlatok alkalmazását csak akkor teszi az irányelv lehetővé, ha azokról a felek előzetesen világosan és egyértelműen megállapodtak: a vevő visszaküldi az eladatlan élelmiszereket a beszállítónak; a vevő díjat fizettet a beszállítóval az élelmiszerekre vonatkozó ellátási megállapodás biztosításáért vagy fenntartásáért; a beszállítónak fizetnie kell a vevő által értékesített élelmiszerek reklámozásáért vagy forgalmazásáért.

Az Európai  Bizottság javaslata értelmében a tagállamoknak ki kell nevezniük egy, az új szabályok végrehajtásáért felelős közigazgatási szervet. Bizonyított jogsértés esetén a felelős szerv hatásköre lesz, hogy arányos és visszatartó erejű szankciót foganatosítson. Ez a végrehajtó szerv saját kezdeményezésre, illetve benyújtott panaszok alapján vizsgálatokat indíthat. Amennyiben vizsgálatra kerül sor, a panaszos felek kérhetik a titoktartás és a névtelenség biztosítását, hogy ezáltal megvédjék pozíciójukat kereskedelmi partnereikkel szemben. A bevált gyakorlatok végrehajtó szervek közötti cseréjének biztosítására a Bizottság egy koordinációs mechanizmust fog létrehozni.

A javasolt intézkedések kiegészítik a tagállamok eddigi intézkedéseit és az önkéntes ellátásilánc-kezdeményezés magatartási kódexét. A tagállamok további intézkedéseket is hozhatnak, amennyiben azokat megfelelőnek tartják.

A bizottsági javaslat nyomán egy európai jogszabály (irányelv) születik majd. A javaslatot az Európai Bizottság egy hatásvizsgálattal együtt fogja a két társ-jogalkotó – az Európai Parlament és a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács – elé terjeszteni.