Kóborló vidra a Mecseken

Magyarországon szinte minden olyan vízfelület környékén megfigyelhető a vidra, ahol számára megfelelő táplálék -döntően hal -, illetve ideális búvó- és szaporodó hely is rendelkezésre áll.

 

E kritériumoknak legjobban a halastavak, halastó-rendszerek felelnek meg, így természetes, hogy ezek jelentik a faj legjelentősebb élőhelyeit. Nem véletlen tehát, hogy a zárt, nagyobb kiterjedésű erdőségekben, mint amilyen a Mecsek is, nagyon ritkán lehet vidrával találkozni. A közelmúltban mégis ez történt, aminek magyarázata az lehet, hogy míg a vidraállomány egyik harmada télen is territóriumot tart - a kifejlett hímek és nőstények,  a még fiatal állat pedig az anyjával marad - addig a szintén fiatal, de már önálló zsákmányszerzésre képes része kóborol.


A faj megismerésére irányuló kutatásokból tudható, hogy a patakok, csatornák kiemelt szerepet töltenek be a vidrák vándorlásában. Nagy valószínűséggel ilyen, kisebb vízfolyásokat követve juthatott el egy fiatal példány a Mecsek egy belső területén található, zárt erdőállomány övezte bányatavához.


Keresztúri Ferenc, Szépséges sebhelyeink című, a hegység felhagyott bányatavait bemutató természetfilmjéből kiválóan megismerhetőek ezek a mesterséges, az ember tevékenysége nyomán kialakult élőhelyek. Mivel partjaik nagy részét szinte semmilyen növényzet nem övezi, hiába nyújtanak a betelepített, betelepült, főként nem őshonos halállományukkal -(naphal, törpeharcsa, kínai razbóra, ezüstkárász -  megfelelő táplálékbázist a vidrák számára, tartós megtelepedésre nem alkalmasak.


 Ezen okból is, e kóborló, fiatal példány csak pár napig tartózkodott a bányatavon, azonban belefeledkező lubickolásával, zsákmányával – valószínűleg egy törpeharcsával folytatott – játszadozásával nagy élményt jelentett a megfigyelése során.
 Kis szerencsével, elsősorban minél kevesebb közút keresztezésével bizonyára célba fog érni kóborlása, és egy ideális élőhelyen, egy vidracsalád tagjaként töltheti majd be a hazai vizek csúcsragadozójának szerepét.


A vidra hazánkban fokozottan védett, Natura 2000-es jelölő faj, az európai, vadon élő élővilág és természetes élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény címerállata.
( Szöveg: Nagy Gábor Fotó: Lanszki József  )