Ismét megrendezik a Szentlőrinci Mezőgép Napokat

Augusztus 7. és 8. között a Baranya Megyei Vállalkozói  Szentlőrinci Mezőgép Napok elnevezéssel  az agráriumban használatos gépek,  technikák és technológiák színe-javát vonultatja fel.

A . Szentlőrinci Mezőgép Napok alatt a  szervezők a Gazdaképző Program keretében  tanulási, továbbképzési lehetőséget is kínálnak, amelynek középpontjában a növénytermesztéssel kapcsolatos aktuális kérdések állnak. Többek között a talaj-növény rendszer működését és megfelelő működtetését bemutató program a szabadtéri kiállítás egyik olyan látványosságának ígérkezik, ahol a téma ismert és elismert szakembereivel találkozhatnak az érdeklődők. Az élményszerű és szemléletes módon, gyakorlati példák segítségével  sorra kerülő előadások mellett lehetőség nyílik szakmai konzultációra is.

Négy fontos témakör kerül  terítékre. Félegyházi Fruzsina, a Magyar Talajtani Társaság és Talajtérkép K+. munkatársa Szentlőrinc talajföldrajzát mutatja be feltárt talajszelvény segítségével. Többek között szól a talajképződés és a talajpusztulás folyamatairól, valamint az érdeklődők választ kapnak arra is, milyen változások  zajlanak le a talaj megművelésekor, mi a különbség a forgatásos és a forgatás nélküli beavatkozás között, mit okoz a talajtömörödés, hogyan lehet  a talaj megművelésével  az aszály okozta károk ellen védekezni. Ezen felül arról is, hogy, mi is az a szervesanyag-gazdálkodás, milyen jelek mutatnak arra, hogy pusztul a talaj, hogyan lehet védekezni a  talajerózió ellen.

Szabó István (Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztály, Pro-Feed K+.) a talaj termékenységét és termőképességét meghatározó tényezőket, a talaj biológiai funkcióit, a talajélet feltételeit és a talaj-növény kapcsolat talajtani vonatkozásairól beszél előadásában kapcsolódva az első előadásban megismert sajátosságokhoz, illetve kitekint  a környékre jellemző talajtípusokra is. Szól arról is, miként lehet védekezni a talajerózió (víz) és a defláció (szél) káros hatásai ellen, miben nyújthat segítséget a talajélet az aszályos években, hogyan működik a talajoltás és a szármaradványok bontása, mennyit érnek a baktérium készítmények, érdemes-e eladni a szalmát a biomassza égetőbe.

Dóczi Balázs (Pro-Feed K+., Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara) előadásában avval ismerteti meg az érdeklődőket, mikor dől el  mekkora  lesz a  termés mennyisége, milyenek lesznek a hozamok, mi befolyásolja a termés minőségét. Beszél arról, miként lehet csökkenteni a környezet káros hatásait a növénytermesztésben. Ezzel kapcsolatosan arról is szól, hogy miért kell a jövőben egyre többet foglalkozni a növény egészségével, milyen eszközök állnak rendelkezésre  annak megőrzésére és javítására. Szakmai segítséget  is kapnak ahhoz a gazdák  miként alkalmazzák a növénykondicionáló szereket, hogy azokkal megfelelő hatást érjenek el, valamint arra is, miként csoportosítsák ezeket a készítményeket, és melyek a hatékony felhasználásuk alapjai.

Dr. Jakab Gábor tanszékvezető, egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Növénybiológiai Tanszék).  erről beszél majd, hogy  mit  takar a növényi stressz, hogyan viselkednek a növények stresszhelyzetben, tudnak-e maguk is hatékonyan védekezni a káros környezeti hatások ellen, és hogyan tudják a gazdálkodók növelni a növények stressz-tűrő képességét.  Szól arról is, miért mondják azt, hogy furulyázik a kukorica, miért okoz minimális termésveszteséget a fiatal szóját ért jégverés, jót tesz-e a hengerezés az őszi búzának tavasszal, s miért virágzik az érőfélben lévő repce az úgynevezett  művelő-nyomokban.