Egy a Holdtól függő ünnep

Húsvét a legfontosabb mozgó dátumú ünnep, időpontja a Holdtól függ.

 

Húsvétvasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget - azaz március 21-ét, vagy 22-ét - követő első holdtölte utáni első vasárnap.  Így a nagypéntek időpontja is minden évben változik, mivel húsvétvasárnap előtti péntek. Magyarországon munkaszüneti nap 2017 óta. Ilyenkor minden üzlet zárva tart. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról. Nagypéntek a gyász napja. Ezen a napon a legszigorúbb a böjt.


Nagypénteken tilos húst enni. Az étkezés ezen a napon  egyszerű és szegényes, csak háromszor szabad  enni és egyszer jóllakni. A hal azonban nem esik tilalom alá.  Az ilyenkor szokásos étrend az ecetes-hagymás hal, a rántott leves, rántott hal valamilyen húsmentes leves (burgonyaleves, zöldségleves esetleg bableves csipetkével) húsmentes tészta (pl. krumplis tészta, túrós tészta, mákos tészta, túrós palacsinta estleg lekváros, kakaós palacsinta) esetleg valamilyen tojásos (pl. tojásos nokedli), tejes étel (pl. rizsfelfújt). Húsmentes fogás még például a rántott sajt rizzsel, a spenót (a spenótot elkészíthetjük tésztával vagy gnocchival, esetleg nokedlivel is), a császármorzsa, a krémlevesek (mint például brokkoli-, karfiol-, vagy fokhagymakrém leves).


Egyes helyeken nagyon szigorú böjt, ami semmilyen állati eredetű élelmiszert nem engedélyez, így nemcsak a hús, de például a tojás és a tejtermékek és tiltólistára kerültek. Kenyeret azonban ajánlatos volt enni és sütni ezen a napon, mert állítólag a a friss kenyér illata enyhítette Krisztus fájdalmait. Nagypénteken nemcsak Krisztus kereszthaláláról emlékeznek meg, hanem az a nagypénteki tisztálkodásnak, a rituális fürdésnek is az ideje és a húsvéti örömünnep kezdete.


Húsvétvasárnap Krisztus feltámadásának ünnepe, ekkor ér véget a böjt. Vasárnap reggel kerülhetnek az asztalra a hagyományos húsvéti ételeket, a sonka, a kalács és a tojás.


Húsvéthétfő a locsolkodás napja, az egészséget és a termékenységet jelképezi. Régen gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat, és egész vödör vízzel öntötték le őket. A két világháború között vált szokássá, az úgynevezett „szagos” vízzel, rózsavízzel való locsolkodás.