Az építőiparban a változás az állandó

Nincs két egyforma létesítmény, változik a megrendelő, változnak a megvalósításban közreműködő partnerek és állandó kényszert éreznek a piacszabályozásért felelősök az építésgazdaság átalakítására.


Az országos építés-szerelési termelési érték az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, ÉVOSZ várakozásai szerint 25-28 százalékkal meghaladja a 2018. évi magas értéket és eléri a 4000 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy három év alatt csaknem 80 százalékkal növeli az ágazat a termelését, ami számos cégnél jelentős kockázatválallással jár együtt.

Az idei év egyértelműen magasabb értéket és volument hoz összehasonlítható árakon, mint a recessziót megelőző utolsó jó évek teljesítménye volt, oly módon, hogy minden alágazat bővülni tudott. Várhatóan 6 százalékos részt ad hozzá az ágazat a GDP-hez, a GDP körvonalazódó 4,8-os növekedéséből 1,1-1,2 százalékot az építőipar tesz hozzá.

Ebben az esztendőben a foglalkoztatottak száma 340.000 körül várható. Ez, mintegy százezerrel több a 2013. évi mélyponthoz képest. A közfoglalkoztatottak, munkanélküliek köréből és más ágazatokból felvett új foglalkoztatottak segédmunkásként érkeztek az építőiparba. A folyamatos felnőttképzések mellett is tartós marad a jó szakmunkás és mérnökök hiánya az építőiparban.
 
A vállalkozások jelzései alapján összességében 13-14 százalékkal emelkedtek a bérek, ami nagy szóródással valósult meg a cégenként és az alkalmasság, felkészültség függvényében. A mérnöki, termelésirányítási beosztásoknál a bérek  20 százalék fölött emelkedtek. Az ágazati átlagkereset mindezekkel együtt sem éri el még a nemzetgazdasági átlagkeresetet.
 
Az építőipar ebben az esztendőben összességében várhatóan 13 százalékos áremelést tud a piacon érvényesíteni, alágazatonként eltérő mértékben. Azonban javult az ágazat jövedelmezősége, az árbevétel-arányos jövedelmezőség átlagosan 8 százalék körüli, nagy szóródással, ami 5-20 százalék közötti mértéket jelent. A közepes és nagy építőipari, tervező és mérnöki vállalkozások tovább erősödtek teljesítőképességben, szervezettségben, műszaki színvonalban. A mikró és kisvállalkozási körre ez kevésbé jellemző, a hatékonysági mutatóik rosszabbak a nagyobb szervezetekhez mérve.
 
A hatékonyság az egész ágazat gyenge pontja. Ezen a területen előrelépést jelent, hogy idén mintegy 100 milliárdos aját beruházást hajtott végre az ágazat, egyre többen kapcsolódnak be a folyamatos képzésébe és az iskolarendszerű oktatásba.
 
Nehézkesen mozdul előbbre az ágazat az építési folyamatok rendszerszintű szervezésében, irányításában. A létesítményeken a piaci szereplők jobb együttműködése ellenére növekedett a határidőre ki nem fizetett számlák aránya, ami eléri a 20 százalékot és a lánctartozásba kerülő összeg is 4-5 százalék körüli, ami a az erre az esztendőre prognosztizált  4000 milliárdos eredményt figyelembe véve megközelítheti a 200 milliárdot.
 
A következő esztendő még nem tudni, hogy mit tartogat az építőipar számára, a megrendelők oldaláról sok a bizonytalanság. A brüsszeli uniós és a hazai önkormányzati választások a folyamatos megrendelések ellen hatnak. A választási ciklusok építési-beruházási ciklusokkal járnak együtt. A lakosság és az ingatlanfejlesztők pedig a lakásépítés piacán várnak ki, remélve, hogy a kormány további intézkedésekkel támogatja az új építkezéseket, erősíti a bizalmat kormányzati közreműködéssel a lakásépítés piacán. Elméleti közgazdászok pedig a gazdasági visszaesést vizionálnak, ami az ipari létesítmények építési-beruházási piacát érintheti negatív módon. Mindezekkel együtt jelenleg az ágazat rendelésállománya 10 százalékkal kisebb a 2018. év azonos időszakához mérten, ezen belül a mélyépítési alágazatnak 22 százalék csökkentek a megrendelései.

Az ÉVOSZ várakozásai szerint az építőipar 2020-ban is jól teljesít majd, de a növekedés maximum egyszámjegyű lesz  és a szinten maradás közötti megrendelés- és teljesítés körvonalazódik. Az állami szerepvállalásnak 2020-ban meghatározó szerepe lesz a gazdaságélénkítés, a lakossági ösztönzés és a közösségi megrendelések területén egyaránt. Kis túlzással az államilag irányított építések, beruházások játszanak majd jelentős szerepet. Az építési-beruházási kereslet és kínálat közötti olló zárulni fog, ami kedvező hatással lesz az árváltozásokra, mérsékelt, egyszámjegyű áremelkedést prognosztizálnak a vállalkozások.
 

Januártól  a foglalkoztatás elsődlegesen már nem arról szól majd, hogy van-e elegendő ember, hanem arról, szakmailag mennyire felkészültek a munkavállalók, közülük mennyit, milyen mértékű képzésben lehet részesíteni. Az építőiparban foglalkoztatott fizikai munkásoknak alacsony a képzési motivációja, ami nehezítő tényezőként fog megjelenni.
 
 
A jövő év legfontosabb feladata az építőipar hatékonyságának növelése, ami sokrétű feladatot ad a vállalkozásoknak. Folytatniuk kell a saját beruházásaikat, rá kell állniuk a kollégák folyamatos képzésére, a legális foglalkoztatást erősíteniük kell. E mellett szükségszerű a piaci szereplők jobb együttműködése, velünk lesz a digitalizáció, a környezettudatosság, valamint sürgető a bürokrácia csökkentése, a beruházási piac élénkítése és mind ehhez egy pozitív építésgazdasági-szakmai kommunikáció.