A reformáció ötszáz éve előtt tisztelegnek

Pécsett a reformáció  ötszázadik évfordulója előtt Pécsett a Kodály Központban ünnepi hangversennyel tisztelegtek.

A reformáció évszázadok óta az európai kultúra meghatározó része. Ez az érték a zenében is megnyilvánul. A Pécsi Kamarakórus mintegy hat évtizedes pályafutása során mindvégig nagy hangsúlyt helyezett az egyházi zene interpretálására. A reformáció 500. évfordulója előtt tisztelegő  koncertjükön protestáns szerzők műveiből csendült fel válogatás, s bemutatták az együttes karnagya, Tillai Aurél zeneszerző erre az alkalomra írt kantátáját.

Ötszáz évvel ezelőtt  szegezte ki Luther Márton Wittenbergben híres 95 pontját a vártemplom kapujára. A hagyomány szerint 1517. október 31-én ezzel a lépéssel indult el a reformáció.  Luther nem forradalmat, egyházszakadást akart, azonban lépése mégis alapjaiban változtatta meg Európa akkori szellemi-társadalmi struktúráját. A nemzetek  kultúrái az anyanyelvre lefordított bibliának és liturgiának  köszönhetően fejlődésnek indultak és olyan sajátos protestáns szellemiséget hoztak létre, amely a modernkori történelem megszületését, magyarságunk megmaradását segítette elő.

Baranya a mohácsi csata, majd Budavár elfoglalását követően, ahogy Magyarország középső része, török uralom alá került. Sokan menekültek el az idegen elnyomás elől: elsősorban a birtokosok, illetve a papság. A keresztyén templomokat az iszlám hitű törökök felgyújtották, kifosztották. Az otthonaikhoz ragaszkodó emberek templomok és papok nélkül maradtak. A három részre szakadt Magyarországon, amely a kilátástalanságba, a reménytelenségbe, a sötétségbe süllyedt, a reformáció jelzőtüzei lobbantak fel. Ez különösen igaz Baranyára, hiszen Sztárai Mihály 120 protestáns gyülekezetet alapított térségünkben, ez a tény pedig kellő alapot nyújt ahhoz, hogy megállapíthassuk, Baranya is a magyar reformáció egyik bölcsője.

Miközben Európában vallási üldöztetések, harcok dúltak, addig Pécs már a török korban példát adott a békés egymás mellett élésből, a befogadásból, hiszen a tettyei Mindenszentek-templomát közösen használták katolikusok, reformátusok, unitáriusok.

Mindig is erős volt a reformáció hatása Pécsett, elég csak arra gondolni, hogy az 1930-as évektől református leányiskola működött a városban, 1992-ben pedig megkezdődött a Pécsi Református Kollégium újjászervezése. Ez az iskolaközpont mára óvodával, általános iskolával és gimnáziummal is várja a diákokat, számos tagintézménye van, a közelmúltban egy 1,3 milliárd forintos új iskolafejlesztés alapkövét tehették le.

E mellett az Értékes Pécs programban, amely a történelmi felekezetek kincseit mutatja be, a református értékek bemutatására is mód nyílt, valamint  a legnagyobb baranyai közgyűjtemények – a Csorba Győző Könyvtár, a Janus Pannonius Múzeum, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont –, valamint a Pannon Kultúra Alapítvány helytörténeti kiállítást szervezett. A baranyai reformáció történetei című tárlat  a Néprajzi Múzeumban  látható. A tárlat nem egyik vagy másik protestáns felekezet nézőpontját érvényesíti, hiszen a tanok és azok változatai hosszas diskurzus során kristályosodtak ki. Így, bár a figyelem középpontjában a reformáció áll, a tema közötti konfliktusok és párbeszéd, az együttélés formáinak és az egymásra hatás lehetőségeinek bemutatása. A kiállítás hatalmas időszakot (1550–1994) felölelve mutat be a baranyai reformációhoz kapcsolódó történeteket. Pécs mellett többek között Nagyharsány, Kórós, vagy éppen a drávaszögi Hercegszőlős és Laskó településén is kalandozhatunk a múltban.