Vitéz vezérek, dicső tábornokok

Piros fellegek közt nyugodott le a nap Maglódnál, 2017. október 6-án este. Vörös volt az égbolt, de az immár menetrendszerinti áramszünet is a nemzeti gyásznapra hangolódást segítette az Aradi vértanúk emlékművénél.

A gyásznap nem munkaszüneti nap, mondta Kérges László alpolgármester, és sorolta, milyen hétköznapi teendőkkel töltötte maga is hivatali idejét, majd délutánját e pénteken. Mégsem átlagos nap ez. Az Aradon kivégzett főtisztek lelke, mint egy láthatatlan lepel lebeg fölöttünk: betakarja, letakarja, óvja és összetartja a Kárpát-medence magyarságát. Akinek van szeme, látja e leplet, akinek magyar a lelke, érzi ezt az összetartozást – mondta Kérges László, miután felidézte az 1848/49-es szabadságharc végének eseményeit, máig érezhető tanulságait, amikor is a becsületért bitó, az árulásért jutalom járt.

Szokatlanul kevesen gyűltek össze ezen a borzongatóan hűvös október eleji estén, ahol a Vermesy Péter Általános Iskola 6. d osztályos tanulóinak Kanicsár Borbála által betanított műsorával folytatódott a megemlékezés a 168 esztendővel ezelőtti forradalomra. Mácsai Rudolf Petőfi Sándor Négy nap dörgött az ágyu című versével mélyítette a „néma áhítatot” a „vitéz vezér”-eink és „dicső tábornok”-aink iránt.

Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő és Tabányi Pál polgármester helyezte el az első koszorút az aradi utcai emlékműnél, majd sorra követték példájukat a város intézményeinek, civil szervezeteinek, pártjainak és egyházainak képviselői, illetve az ugyanúgy nem „hétköznapi” maglódi lakosok, ahogy nem volt hétköznapi ez a munkanapi gyásznap sem.

1. kép: Mácsai Rudolf szaval

2. kép: Kérges László alpolgármester megemlékezése

Fotó: Bertalan Timea