A „gyertyafény” kialudt

„Az igazak fényleni fognak” – mondta Barotai Endre atya Ripka Jánosné október 18-i temetési szertartása során a Kozma utcai Újköztemetőben, felidézve az elhunyt igazlelkűségét. És felidézte azokat a mindig vidám első péntekeket is, amelyeket együtt töltöttek, mosolygósan, Krisztusi módon elfogadva a testi nyomorúságot is. Ripka Jánosné ugyanis, amikor már nem tanított, nem tanított szóval, akkor is tanított, tanított magatartással, példával.

Tabányi Pál polgármester Maglód díszpolgárától búcsúzva ezt a gondolatot folytatta: Gizi néni volt „a” PEDAGÓGUS, csupa nagybetűvel, azon diákok számára, akiket 30 esztendő alatt tanított. Kivételes kézügyességét és hagyományőrző tevékenységét külön is kiemelte számos erénye közül, amelyek indokolták, hogy 1995-ben a Maglódért Emlékéremmel, 10 esztendővel később pedig díszpolgári címmel köszönje meg az önkormányzat egy kivételes pedagógus kivételes pályafutását.

Gizi néni 95. születésnapján saját verseivel ajándékozta meg a polgármestert, melyek közül a Zárójelentés című költeménnyel vett tőle végső búcsút:

Hosszúra nyúlt életem útja, / testem vágyik pihenni már. / Nem ösztökélnek célok, tervek: / lelkem csak nyugalomra vár.

Botladoztam apró kövek közt, / sok szépet és jót köztük kerestem. / Gyakran elestem. Fölkeltem újra / s mindent elölről újrakezdtem.

Vagyonom nem volt. Szerényen éltem. / Senkinek sem voltam adósa. / Fiaimat arra neveltem: / jó munka az élet sója.

Volt, amikor magasba vágytam, / és nagy célokért loholtam – / de zárt kapukat nem döngettem / – maradtam inkább földközelben –, / mert szerény, gyáva, gyönge voltam.

Szerettem a hivatásom, / mely életcélomul jutott; / nincs szebb munka a tanításnál, / tovább adni, amit tudok: / múltról-jelenről a valót, / jövőről reményt s tiszta szót!

Ha a sok kedves gyermekszívben / nem is fogant meg mindig minden, / ami fontos volt – s nem csak akkor! –, sokszor fájt az elérhetetlen, / de talán nem hiába éltem.

Nem voltam vakító reflektor; / csak gyertyafény – áramszünetben.

A „gyertyafény” kialudt. Ripka Jánosné Stadler Gizella férje mellett nyugszik.