Vörös farok

Rosszallóan meg is nevez valakit, aki szerinte folyton vörös farokkal fejezte be cikkeit, csakhogy a vörös farok a pártállami cenzorok átverésére, megvezetésére szolgált: leginkább annak az írásának a végén volt vörös farok, aki ellenzéki, de legalábbis nem kimondottan marxista-leninista hangvételű írását a befejezésnél kissé tompítani kívánta, s ezáltal elfogadhatóvá tenni a szöveget.

Azaz a vörös farok a mindig éber pártállami cenzor figyelmének elaltatását volt hivatott szolgálni.

De ugyancsak jót derültem a szerző Wikipedia-műveltségén. A Wikipedia-műveltség – bizonyára – pompás eszköze lehet a nagyérdemű előtti önfényezésnek, ám hamar lebukik az illető, miután valóságos műveltség, tudásanyag és nyelvismeret nem rejlik mögötte. Most is ez történt.

A szerző Arkhimédészt idézi, aki – legalábbis szerinte - azt mondta, hogy „Noli tangere circulos meos, azaz Ne zavard a köreimet"). Nos, ilyet biztosan nem mondott, minthogy Arkhimédész görögül és nem latinul beszélt. A mondás – ez kétségtelen – egyedül Valerius Maximus latin nyelvű munkájában maradt fenn (Factorum et dictorum memorabilium libri IX – rövidebb nevén: Facta et dicta memorabilia), amelynek VIII. könyve 7. fejezetében az alábbiakat adja Arkhimédész szájába: „Noli, inquit, obsecro istum disturbare.” (Valeri Maximi Factorum et dictorum memorabilium libri novem, Berolini, Impensis Georgii Reimeri, 1854. 630.) Ez a filológiai tény, a többi legenda, félreértés, téves közhiedelem.

Megnéztem a Wikipediát (egyetemi oktatóként egy-egy évfolyamdolgozat vagy szakdolgozat elbírálásánál feltűnően gyakran találok rá a dolgozat hülyeségeire a Wikipedián), s kiderült, igazam van.

Egy úgynevezett konzervatív kormány és annak fizetett harcosai, ha új értékkel nem is tudnak hozzájárulni az egyetemes szellemi javakhoz, legalább ne verjék szét a régi tudásanyagot, hanem – mint állítólagos konzervatívok – próbálják megőrizni azt. Tévednek, amikor azt hiszik, hogy a tudomány és a kultúra lenyúlásával tudós és kulturált főkké válnak. Nem válnak azokká, ellenben – sok történelmi elődjükhöz hasonlóan – sikerrel számolják föl a tudomány és a kultúra maradék bázisait. Aztán egyszer úgyis eltakarodnak a fenébe, romhalmazokat hagyva maguk mögött.

Ha a kultúrát és a tudományt szétverik, az sem segít, ha a Wikipediát citálgatják. Stílszerűen: fehér farokként.

A világnak pedig eme szegletén idézhetjük újra meg újra meg újra meg újra Karinthyt: „És megint előlről.”

Nekem piszokul uncsi már.