Ungváry: "Bayer Zsolt nyilas nagyapja tanította be a hüvelyi motozást a gettóban"

„Ez a történet Bayer Zsoltról szól, Bayer Zsolt élethazugságairól, de hogy konstruktív legyek, inkább arról, hogy megértsük Bayer Zsoltot” – mondja Ungváry Krisztián történész vasárnap reggel megjelent videójában, ami Bayer Zsolt fideszes publicista anyai nagyapjáról, Gyimes Károlyról szól.

 

Ungváry levéltári dokumentumokkal alátámasztva vezeti le, hogy Bayer Zsolt nagyapja már a II. világháború előtt aktív tagja és szervezője volt a nyilas pártnak Kiskőrösön, a holokauszt idején gettóorvosként testüregi motozásra tanította be a kiskőrösi gettó személyzetét, a háború után pedig önként jelentkezett az ÁVH-nál, és besúgónak állt.

 

Ehhez képest Bayer Zsolt különböző írásaiban inkább idillikus képet fest a nagyapjáról. Elismeri ugyan, hogy gettóorvos volt, de Bayer szerint ebben a minőségében embereket mentett, mégis meghurcolta az ÁVH, végül négy hálás zsidó mentette meg az Andrássy út 60.-ból. Ez a kép azonban nem fedi a valóságot – idézi Ungváryt a magyarnarancs.hu.

 

Bayer nagyapja már 1937-ben a kiskőrösi nyilas párt egyik fő alapítója és legfontosabb szervezője volt, a családot helyben kifejezetten szélsőjobboldalinak tartották. Bayer Zsolt korábbi írásai szerint Gyimes gettóorvosként embereket mentett. Erre a publicista két levelet hoz fel bizonyítékként. Az egyiket egy gettórendőr írta, aki tehát nem a gettó áldozata volt, hanem a gettót fenntartó szervezet része, és mint ilyen, Ungváry szerint „inkább a vádlottak padjára kellett volna üljön”. A másik levél pedig egy olyan embertől származik, aki személyesen nem volt ott a gettóban, csak másoktól értesült arról, amiről a levelében beszámol.

 

Ungváry az általa összegyűjtött, Gyimesre nézve terhelő vallomások alapján azt mondja, „tudjuk, hogy ő volt az, aki a hüvelyi motozást betanította ott a helyszínen serénykedő személyzetnek”.

 

A testüregi motozás egyébként a holokauszt történetében hungarikum, Magyarországon kívül sehol máshol nem volt példa arra, hogy minden áldozatot testüregi motozásnak vetettek volna alá.

 

Az eljárás embertelen és rendkívül durva volt, a kesztyűket nem fertőtlenítették, senkivel nem tettek kivételt, és ami Gyimesre nézve a legsúlyosabb, hogy Ungváry szerint „az elkövetők oldaláról a részvétel ebben nem volt kötelező”.

 

Gyimes emellett nem 5 pengőért vizsgálta meg a gettóba zárt zsidókat, ahogy Bayer korábban állította, egy vallomás szerint előfordult olyan is, hogy 500 pengőt fogadott el segítségnyújtásért, majd nem csinált semmit. Gyimest azonban a háború után mégis felmentette a népbíróság. Ungváry a videóban arról beszél, ebben közrejátszhatott az is, hogy Gyimes '45 után antifasiszta ellenállói legendákat kreált magáról, és „ezzel próbálta elkábítani a népbíróságot”, emellett a terhelő vallomások egy része hiányzik is az ügyészségi aktából.

 

A történész felhívja a figyelmet arra is, hogy a Bayer által hivatkozott felmentő bizonyítékok sem azt bizonyítják, hogy Gyimes ne tanított volna be hüvelyi motozást, és nem tett volna más szörnyűségeket, hanem maximum csak annyit, hogy voltak, akikkel emberségesen járt el.

 

Az '50-es években aztán Gyimes önként jelentkezett besúgónak. Ekkoriban Komlón volt orvos, és itt egy szélhámos beszámolt neki egy összeesküvésről, amiről később egyébként kiderült, hogy egy szó sem igaz belőle. Ezt azonban Gyimes akkor még nem tudta, és sietett is bejelentést tenni a gyanús személyről. És bár Bayer egy korábbi interjújában azt állította, nagyapja neutrális jelentéseket adott, ez az első jelentés nem annyira neutrális, hiszen egy feltételezett összeesküvésről szól, az ilyen vádak miatt akkoriban akasztás járt. Azonban az állambiztonságnál először szélsőjobboldali múltja miatt nem is hittek Gyimesnek, provokátornak tartották. Később viszont mégis beszervezték.

 

„Állambiztonsági karrierje feltehetően több évtizeden keresztül folytatódott” – mondja Ungváry.

 

Hogy pontosan milyen időszakban jelentett, azt azért nem lehet tudni, mert munkadossziéi közül csak egy áll rendelkezdésre. Ebből annyi biztosan megállapítható, hogy „1953-tól legalább 1961-ig ő, mint hálózati személy, más néven besúgó, különböző fedőneveken jelentést tett az ÁVH-nak”. Tartótisztjei ugyan nem voltak mindig elégedettek, de Gyimes munkája Ungváry szerint mégsem puszta formalitás volt, hiszen az adatok szerint évi 40 találkozón is részt vett, ami elég sok, az átlagosnál jóval több. Gyimes besúgói karrierjének még az sem ártott, hogy 1961-ben egy bűnügybe keveredett. Több orvost ítéltek el abban az évben különböző jogcímeken, Gyimes például kétrendbeli magzatelhajtásért és erre való felbujtásért, 1 év felfüggesztett börtönt és 5000 forint pénzbírságot kapott.