Tragikus hirtelenséggel elhunyt Török Mónika újságíró

1. Felébredsz hajnalban, de se a saját nevedre, se az aktuális évszámra nem emlékszel. Inkább alszol kicsit állva.

 

2. Kimész a mosdóba, majd fél órás, pihentető alvás után leesel a wc-deszkáról. Inkább alszol kicsit állva.

 

3. Nyolcszor is megfontolod, elmenj-e a konyháig, mert hihetetlen távolságra helyezték át a házrendező manók. Inkább alszol kicsit állva.

 

4. Érzed, hogy kéne enned valamit, de manapság olyan nehéz kinyitni ezeket a modern hűtőket, inkább megvárod, hogy valamelyik családtagod arra járjon, majd őt megkéred. Inkább alszol kicsit állva.

 

5. Valaha kacagva átúsztad a Balatont, vagy bringával megkerülted -  ma felülni sincs kedved a cangára, nem hogy vízbe ereszkedni. Inkább alszol kicsit állva.

 

6. Megszólal a telód. Valami cég valami alkalmazottja és valamit akar tőled. És te megismételteted vele háromszor, mert egyszerűen nem érted. Inkább alszol kicsit állva.

 

7. Elvileg tudod, mikor jönnek a szemétszállítók - de egyszerűen képtelen vagy kivonszolni a kukát a ház elé. Inkább alszol kicsit állva.

 

8. Nagyon megfontolod - ha véletlenül eljutsz egyáltalán egy boltig -, nem lesz-e esetleg nehéz az a fél kiló kenyér meg a tíz deka parázsi. Inkább alszol kicsit állva.

 

9. Eljön a megvilágosodás, hogy miért találták fel a mackónadrágot - úgyse mész sehova, mert messze van. Öltözködni amúgy is a szárítóról kell, nem kell mindig mosni, teregetni, hajtogatni, pakolni. Inkább alszol kicsit állva.

 

10. Elindulsz a lakásban valamiért valamerre, de már röhögsz magadon előre, mert pontosan tudod, hogy a harmadik lépésnél elfelejted, hová és miért akartál volna menni. Inkább alszol kicsit állva.

 

                                             ***

 

Szeretem a hegyeket, a folyókat, a városkákat, szeretem Budapestet, szeretem Szentendrét, Debrecent, Pécset meg az összes többit is.
Szeretem a történelmét is, bármilyen agyalágyult is.
Szeretem, hogy lehet mókázni az erdőkben, és szeretem, hogy lehet mókázni a városokban.
Szeretem a kertemet, mert szépen nőnek a virágok, és itt nyugszik az összes szeretett állatkám.
Szeretem a Dunát, mert befogadta anyám és apám hamvait.
Szeretem a nagykörutat, mert ott mindig van valami vidám dolog.
Szeretem a patakpartomat, mert itt csönd van, legfeljebb a rigók üvöltöznek.
Szeretem az anyanyelvemet, mert túl sok logika ugyan nincs benne, nekem mégis a legkedvesebb, pedig ismerek még párat.
Szeretem ezt az országot.
De itthagyom.
Majd távolabbról fogom szeretni.
Köszönöm, Orbán Viktor.
Ja, nem.