Szijjártó egy hajszállal Borkai mögött

Mivel nincs baj?

 

Azzal önmagában nincs baj, ha valaki az Adrián jachtot bérel. Ha Magyarországon nem a NER lenne, hanem valamilyen szolid polgári berendezkedés, mi akkor is azt szeretnénk, hogy a kormány egyik legfontosabb minisztere, a külügyminiszter keressen annyi pénzt, hogy bizonyos kereteken (amelyekben a magánrepülőzés azért nem fér bele) belül oda mehessen a családjával nyaralni, ahova jólesik. Igen, vannak más országok, elsősorban a lassan ötszáz éve protestáns észak-európai államok, ahol más a norma, a miniszterelnök biciklivel jár és lakókocsival megy nyaralni egy középkategóriás kempingbe, ahova a választói. Nálunk a politikai kultúra nem ilyen, képmutatás lenne azt várni, hogy a külügyminiszter ma délután háromkor, amikoris fokhagymás lángost ettem Szabadifürdőn a hideg miatt épp csak nyitva tartó parti büfében, mellém huppanjon, hogy akkor szevasz Sanyikám, hozzak neked is egy Sopronit? Illetve persze lehet ezt is várni, őszintén remélem, hogy lesz egy olyan normális baloldali magyar párt egyszer, amelyik ezt fogja ajánlani. Nem az én pártom lesz, de örülök, ha lesz.

 

Szeretnék olyan Magyarországon élni, ahol a külügyminiszter, ha ahhoz van kedve, megengedheti magának, hogy kibéreljen (akár barátaival együtt), egy, ha nem is ekkora, de kisebb jachtot, ha neki az a nyaralás, hogy minden kiépített helytől és zajos turistától távol, egy félreeső öbölben akar pihenni. Én tavaly pontosan ezzel a céllal néztem ki az országúttól legmesszebb levő falut Korculán, és igen jól éreztem magam.

 

Azzal sincs különösebb bajom, ha a belarusz válság miatt nem repül hanyatt-homlok haza. Egy jól szervezett külügyminisztériumnak, de még a magyar KüKüM-nek is ki kell bírnia azt a két hetet, amíg a miniszter nyaral. Magyarország biztonsága nincs veszélyben, a minisztériumnak van helyettesítési rendje, a megfelelő államtitkár és főosztály előkészíti, amit mondani kell, Orbánnal lehet telefonon is egyeztetni, egyébként nyilatkozatok szintjén a szituáció nekünk nem bonyolult. Ki kell várni, aztán nagyjából ugyanazt kell mondani, mint Merkel. Az már persze más kérdés, hogy miért kell pánikszerűen úgy csinálni, mintha Szijjártó nem az Adrián lenne, hanem irodájában nyalná szorgosan a tintát. Ez át is vezet minket ahhoz, hogy

 

Mi az amivel tényleg baj van?

 

A politikai korrupció természetesen létező dolog. A világ összes országában bukott már meg politikus amiatt, hogy lefizették. Éppen ezért a korrupciót mindenütt bonyolult kulturális burok veszi körül. Ezeknek a fajtáin terjedelmi okokból nem megyek végig, az EU-ban az a szokás, hogy szabályzatok rendezik, hogy mit fogadhat el egy politikus és közzéteszi a vagyonnyilatkozatát. Egy kedves olvasónk kigyűjtötte, hogy ezek Magyarország és Szijjártó esetében hogy néznek ki.

 

Kormánytag-etikai kódex nincsen, ezért a kormánytisztviselőiből idézünk, feltételezve, hogy a kormánytagok nem gondolják úgy hogy rájuk lazább követelmények vonatkoznak. (Dehogynem gondolják úgy.)

 

III/3.2. Nem folytatunk semmilyen más, akár kereső, akár nem kereső tevékenységet, (...)

 

III/4.1. Tartózkodunk minden olyan ajándék elfogadásától, amely esetében vélelmezhető az ajándékozó munkavégzésünkkel kapcsolatos befolyásolási szándéka.

 

III/4.2. Szóró ajándékok, külföldi állami szerv képviselőjétől kapott figyelmességi ajándékok, valamint a munkánkkal kapcsolatos rendezvényen kapott szokásos vendéglátás elfogadása kivételével nem kérünk és nem fogadunk el olyan ajándékot, előnyt, meghívást, szolgáltatást vagy bármely más, számunkra, családtagjaink, rokonaink, barátaink, vagy velük érzelmi, politikai, gazdasági vagy más érdekszövetségben lévő személyek, vagy az általunk támogatott szervezetek számára ígért előnyt, amely munkánkkal vagy munkahelyünkkel bármely módon is összefüggésbe hozható.

 

III/4.3. Szóró ajándéknak tekintjük a valamely rendezvényen való részvételünkre tekintettel kapott, az ajándékozó szervezet logójával, vagy nemzetközi kapcsolatokban az ajándékozó államára, szervezetére más módon utaló, a Magyarország központi költségvetésében meghatározott illetményalap 10%-át nyilvánvalóan meg nem haladó értékű ajándékokat. A munkánkkal kapcsolatos rendezvényen kapott szóró ajándékokat, ha azt jellegük nem zárja ki, elsősorban munkahelyünkön, a munkavégzésünk során hasznosítjuk.

 

Nem állok neki kikeresni, hogy mennyibe kerül egy magánrepülőzés és annak a jachtnak a bérlete piaci áron. Nyilván tízmilliós tétel, de felesleges is kikeresni, mert az, hogy a Szijj-féle máltai offshore-cég számlát adjon erről Szijjártónak, és ő ezt kiegyenlítse, körülbelül annyira meglepő lenne, mintha a Barcelona edzőválságát Mezey doktor vagy valamelyik tanítványa oldaná meg.

 

De ha ki is állítanák ezt a számlát, Szijjártó Péternek olyan legális vagyona vagy jövedelme, amelyből ezt kiegyenlíthetné, nincs és nem is volt. Honnan tudom? Természetesen a vagyonnyilatkozatából, melyet az interneten közzétesznek.

 

Foglaljuk össze: Szijjártónak tehát a kötelezően és valósághűen kitöltendő vagyonnyilatkozata alapján nincs annyi pénze, hogy felpattanjon családostól egy magánrepülőre, majd egy közepesen nagy jachttal lehajózzon egy félreeső sziget mellé nyaralni.

 

Következésképpen ezt valakitől ajándékba kapta. Az ajándék értéke tízmilliós nagyságrendű.

 

Ez nem derült volna ki, ha az Átlátszó nem megy utána.

 

Mi az, ami egyáltalán nincs rendben?

 

Ezt a kérdést kétféleképpen is meg lehet közelíteni. Az egyik, hogy ismerjük a NER-t. Tudjuk, hogy Szíjj Lászlónak azért van jachtja, és azért nyer közbeszerzéseket, mert “benne van a NER-ben”. Vagyis ami az ő pénze, az csak részben az ő pénze. Ha szólnak neki, hogy vegyen jachtot, és azon hol Lölő, hol Szijjártó nyaralgasson, akkor nem mondhatja azt, hogy ebből ő most inkább határidős gabonaügyletekbe fektetne, mert azzal kilépne a NER-ből. Parancs, értettem, a következő buliból kiveszi a jacht árát, és megveszi. Ebben az esetben az a baj, hogy a magyar külügyminiszter is simán egy nerceg, akinek kijár a jachton a nyaralás. A jó pilótajátékok tetején mindig van egy ilyen réteg, aki tényleg elmehet a luxusjachtra nyaralni. És nem, kicsit sem érzi cikinek, hogy papíron annyi pénze nincs, hogy gyalog hazamenjen, közben meg a NER jachtján nyaral. Neki jár, a parasztok meg olvasgassák csak azt a hivatalos izét.

 

De egy pillanatra félretehetjük a NER-t, és induljunk ki abból, hogy Szijjártó egy polgári demokratikus ország külügyminisztere. Az antikorrupciós szabályok nemcsak azért vannak, hogy a miniszter ne járjon luxusutakra, hanem azért, hogy ne legyen zsarolható. Miközben a NER központi eleme a foghatóság, a zsarolhatóság, a nemzetközi életben ez nagyon másképp van. A külügyminiszter integritása rendlívül fontos dolog, és itt kell azt feltételezni, hogy a kutya, amelyik a kerítést egyszer már átugrotta, mindig át fogja ugrani. Vagyis, ha az belefér neki, hogy a családja körében élvezzen egy vélhetően nagyjából az éves miniszteri illetményével összevethető költségű ajándékutat, akkor más irányba is le lehet fizetni, illetve meg lehet ezzel zsarolni.

 

Ne legyenek kétségek, a megfelelő titkosszolgálatok Budapesten, kultúrattasé vagy más fedésben dolgozó tagjai az ilyen híreket érdeklődéssel követik, mert bármikor jöhet olyan művelet amikor a kompromittálható embert kompromittálni kell. Abban is biztosak lehetünk, hogy ezeket a jachtozásokat, ha mást nem a horvát belbiztonsági erők az Átlátszó újságíróinál sokkal profibb szakemberei folyamatosan dokumentálják, ugyanúgy, mint az összes fontosabb milliárdos, bűnöző, politikus mozgásait a dalmát luxuskikötőkben. Bármikor jól jöhet zsarolási alapként, alkupozícióként, ha a kartotékban tíz évre visszamenőleg megvannak ezek a felvételek. Egy magára valamit adó szakszolgálatnak az összes kuplerájban van legalább egy embere.

 

Szijjártó nyilván a családi nyaralás miatt egy fokkal kisebb “támadási felület” mint az ugyanilyen bulit neje és gyermekei helyett nejénél és gyermekeinél is fiatalabb hölgyekkel levezénylő Borkai Zsolt. Borkait bármikor, bárki megzsarolhatta, akinél ott landolt a felvétel, meg is tette, méghozzá sima alvilági körökből. Szijjártóról ilyen “kompromittáló” felvétel nincsen, de attól még ne gondoljuk, hogy ez a jachtozás rendben van. A baj megvan, csak egy hajszállal kisebb.

 

De csak egy hajszállal.

 

Ajánljuk figyelmébe ezt minden, magát magyar hazafinak gondoló honfitársunknak, aki esetleg most azt gondolja, hogy “de Gyurcsányék is”. Igen ők is, és az is ugyanekkora baj volt. Az egész ország tulajdonképpen nem más, mint az ilyen jachtozások emlékműve. Ha ott marad a fél autód egy kátyúban, ha zötykölődsz az ötvenéves mozdony húzta ötvenéves vagonban a Balaton felé, ahelyett, hogy az Adria felé repülnél, gondolj arra, hogy a Méltóságos Miniszter Úr, Becses Neje, és Kedves Gyermekei feneke alatt azért van jacht, mert szerinted ez rendben van. És ha emiatt nem panaszkodsz, akkor a vonatra se panaszkodj.

 

(Diétás Magyar Múzsa)