Schuster Lóránt egy szerencsétlen, öreg, megkeseredett ember

Soha életében nem tudott zenélni, de azért kiállt a színpadra, neves és műfajukban kiváló zenészek közé hadonászni, tátogni, ordítani.

Amikor aztán ezek a zenészek jogosan úgy érezték, hogy nekik is jár az elismerésből bőven, nemcsak a zenekart magának tulajdonló Schusternek, akkor évtizedes barátságok szakadtak meg, szardobálás jött, perek jöttek.

Csak a legtehetségtelenebb magyar rockgitáros, Sárvári és a vénségére elhülyült Pálmai Zoli tart ki mellette, ők is csak a nyugdíjuk kiegészítése miatt.

Schuster egész életében ivott, öregségére meg kellett küzdenie a májrákkal.

Ez a szerencsétlen még mindig a régi haverok által még a hetvenes években összerakott "életművel" házal, haknizik, hivatkozik. Hogy csurranjon még valami bevétel az öreg napokra.

Szánalmas alak, ez csak a hetvenes években nem látszott nagyon, akkor még alaposan elfedte a "feketebárányság" mítosza.

Ne sajnáljuk hát tőle ezt a félmilliós alamizsnát, inkább gondoljunk arra, hogy mások - akár hasonló tehetségtelenséggel - tízmilliókat, százmilliókat kaszálhatnak a NER-ben.

Schuster félmilliója pontosan mutatja, hogy ő hova való, hol helyezkedik el a NER-palettán.

(kőbánya blues - facebook)