Parlamenti székelés

Szóval Forsthoffer Ágnes házelnök kis videóban jelentette be, hogy az Országház üléstermének eredeti házelnöki székét a továbbiakban nem fogja használni, hanem átszállíttatja az Országgyűlési Múzeumba, és helyette egy modern gurulós székről fogja vezetni az üléseket. A videóból kivágott képen látszik is egymás mellett a két tárgy a csere pillanatában.

Forsthoffer a döntést nem azzal magyarázta, amivel sok kommentelő, mármint hogy nem hajlandó ugyanazon a széken ülni, amit eddig Kövér László használt, hanem azzal, hogy a tölgyfából faragott, megfordítható ülésű történelmi házelnöki szék értékes műtárgy. Mintegy a megbecsülés jeleként kerül tehát múzeumba.

Nem tartom valószínűnek, hogy ez a csere megtörténik, ha a széket nem problematizálja a HVG pár napja megjelent – egyébként nagyon fontos – cikke a múzeumokból minisztériumi irodákba került műtárgyak sokaságáról. Ebben szerepelt, hogy 2012-ben az Országgyűlés Hivatala a Nemzeti Múzeumból kérte el „Tisza István házelnöki székét” az újjászervezett Országgyűlési Múzeum számára, de „nem a múzeumba került, hanem Kövér László ült rajta a múlt hétig”.

Ebből először nekem sem volt világos, hogy a szék nem Kövér irodájába került (ami valóban helytelen lett volna), hanem vissza az eredeti helyére, a képviselőházi ülésterem elnöki emelvényére. Ahova való, oda készült ugyanis 1902-ben az eredeti bútorzat részeként, ahogy az hamarosan kiderült az Országgyűlés Hivatalának tájékoztatásából.

És a történetnek itt kellett volna véget érnie, hiszen nyilvánvaló, hogy semmi probléma a székkel, sőt Magyarország egyik legfontosabb műemléki terének hiteles összképéhez hozzátartozik a szépen faragott, a faburkolathoz, padokhoz illeszkedő tárgy látványa. Nem mellékes részlet ez, hiszen az emelvény a terem fókuszpontja.

Azt egyébként a HVG idézett cikke sem mondta, hogy rakjanak a helyére egy irodai gurulós széket, éppen ellenkezőleg: „ideje lenne egy másolattal helyettesíteni, a relikviát pedig betenni az országházi kiállításba, ahová való”. Ez valóban jó megoldás lenne, ha műtárgyvédelmi szempontból az eredeti széket óvni kell.

Csakhogy Forsthoffer Ágnes az üzenetnek csak az első felét hallotta meg, azt hogy valami baj van a székkel, ezt a részét már nem, és a Facebook-politizálás korában egyébként is gyorsan kell cselekedni, az eredeti szék így most repül az ülésteremből, és helyére megérkezett az irodai gurulós. Ami látványában teljesen méltatlan a terem rangjához.

A gesztus ettől még népszerű lesz, hiszen eladható puritán fordulatként meg a múlttal való szakításként, de valójában mégis csak az történt, hogy a magyar Országgyűlés ülésterme egy kicsit csúnyább lett, és az eredetileg szépen megkomponált, harmonikus történelmi enteriőrt megcsonkították.

Ha már senki nem figyel oda, Forsthoffer Ágnes igazán elkészíttethetné azt a székmásolatot. Addig se írjon senki cikket, amiben a szék mögötti freskók lemeszelését követeli, mert még a végén az is megtörténik.