Magyar Péter megvédte volt feleségét a kegyelmi-botrány ügyében

A kegyelmi ügy Igazságügyi Minisztériumnál lévő, kedden nyilvánosságra hozott dossziéjának dokumentumaiból kiderül, hogy Varga Judit, a tárca akkori vezetője nem támogatta K. Endre kegyelmét - jelentette ki a miniszterelnök rendkívüli, a dokumentumokat bemutató sajtótájékoztatóján, ahol furcsa körülményként értékelte, hogy a köztársasági elnöki kegyelem és annak miniszteri ellenjegyzése egy napon történt.

 

Magyar Péter ismertette, a kegyelmi ügyben két ügycsoport futott párhuzamosan: az „átlagos", köztörvényes bűncselekmények miatt elítéltek, köztük K. Endre kegyelmi kérvénye, valamint a Hunnia-per elítéltjeinek kérvényei, és nagyon erős lobbi indult a kormány bizonyos tagjai körében, hogy utóbbiak ügyében is szülessen kegyelem.

 

A miniszterelnök azt mondta: a minisztérium 49 terhelt 48 ügyét terjesztette fel. K. Endre kérvényét az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya nem támogatta. A köztársasági elnöknek küldött dokumentumban, a minisztériumi javaslatnak megfelelően, három esetben javasolta az igazságügyi miniszter a kegyelem megadását, a további 46 személy - köztük K. Endre - 48 ügyét felterjesztette, ami azt jelenti, hogy nem javasolta a kegyelem megadását.

 

Magyar Péter soha nem látott esetnek nevezte, hogy a K. Endérnek is megadott köztársasági elnöki kegyelmet ugyanazon a napon írta alá Novák Katalin és jegyezte ellen az akkori igazságügyi miniszter.

 

Közölte: az esetek döntő többségében, 99,99 százalékában a köztársasági elnök az igazságügyi miniszteri felterjesztéssel egyezően hozza meg döntését. Azt is mondta: a köztársasági elnök döntésének jogerőssé és végrehajthatóvá válásához szükséges még az igazságügyi miniszter ellenjegyzése. Ez tehát egy háromfokú eljárás. Az igazságügyi miniszter felterjeszt, a köztársasági elnök dönt, és utána visszakerül újra az Igazságügyi Minisztériumba a kegyelmi határozat, amely ilyenkor újra végigmegy az igazságügyi miniszter kegyelmi főosztályán, az államtitkáron, és végül a miniszter asztalára kerül ellenjegyzésre. (…)

 

Elmondta: a K. Endre kérvényét is tartalmazó, köztörvényes elítéltek kérvényeivel párhuzamosan futó Hunnia-per elítéltjeinek ügyében a kérvényezők nagy részének, és tudomása szerint Budaházy Györgynek sem javasolt kegyelmet az igazságügyi miniszter. Magyar Péter rámutatott, a két ügycsoport K. Endre ügyén keresztül találkozott 2023. április 27-én a Sándor-palotában, a Köztársasági Elnöki Hivatal külön kérésére felgyorsítva.

 

„Ferenc pápa látogatása előtt egy nappal a köztársasági elnök teljesen szokatlan módon, tíz esetben megfordítja az igazságügyi miniszter döntését, felterjesztését, és kegyelmet ad, és még szokatlanabb módon, még aznap, lehet, hogy egy helyiségben" az akkori igazságügyi miniszter ellenjegyzi ezt a kegyelmi határozatot úgy, hogy „kihagyásra kerül a szolgálati út, a megszokott út, tehát nem látja a megváltoztatott kegyelmi határozatot sem a főosztály, sem az államtitkár, sem a miniszter kabinetje", így esélyük sem volt arra, hogy felhívják a miniszter figyelmét: az ő döntésével ellentétes döntést hozott a köztársasági elnök - mondta.

 

Jelezte: nagyon sok információ jutott el hozzájuk a Köztársasági Elnöki Hivatal egykori dolgozóitól, az Igazságügyi Minisztériumból és Fidesz-vezetők szűk köréből is. Ezekből rekonstruálható, hogy nagyon erős lobbi indult a kormány bizonyos tagjai körében, hogy a Budaházy-ügyben elítéltek is kapjanak kegyelmet - mondta Magyar Péter. (…)

 

Egyúttal megismételte a hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakat, miszerint változtatni fognak a jogszabályokon, így pozitív kegyelmi döntés esetén, ha azt az igazságügyi miniszter ellen is jegyzi, „tehát megadottnak számít a kegyelem", nyilvánosságra kell hozni a kegyelmi határozatot és a kegyelemben részesült nevét.

 

Magyar Péter arról, mi értelme volt a kegyelemnek K. Endre számára, amikor ő már a reintegrációs őrizetét töltötte otthon, azt mondta, van, aki szerint azért, hogy kapjon nyugdíjat, hiszen a köztársasági elnöki kegyelemmel mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Ennél valószínűbbnek tűnik az iratok és a kegyelmi kérvényt megtámogató, oktatási intézmények vezetői által írtak alapján, hogy K. Endre szeretett volna tovább dolgozni fiatalokkal, gyerekekkel. Ugyanis a kegyelem mentesítette a jogerős bírósági ítélet örök időkre szóló, a kiskorúakkal való tevékenységtől eltiltó büntetésétől.

 

Kérdésre válaszolva Magyar Péter elmondta: rekordszámú ügyben adott kegyelmet Novák Katalin egyszerre. Ez meglátása szerint azért történt így, hogy ne tűnjenek fel a politikailag rendkívül érzékeny ügyekben hozott döntései. Közölte: nem ért egyet azzal, hogy nem hozható nyilvánosságra az érintett ügyvéd neve, ugyanakkor a jelenlegi szabályok miatt nem nevezheti meg az ügyvédet. (…)

 

A miniszterelnök azt mondta: nem javasolja Sulyok Tamás államfőnek, hogy ne hozza nyilvánosságra a nála lévő aktát, hiszen „teljesen érthető és alapvető elvárása a magyar embereknek, köztük az egykori áldozatoknak is, hogy ebben az ügyben végre - ugyan késve, de - tiszta vizet öntsünk a pohárba". Ha a köztársasági elnök megtagadja ezt, akkor „övé a politikai, az emberi és a morális felelősség" - fogalmazott.

 

Arra a kérdésre, milyen módon lehet hozzájutni a hiányzó információkhoz, ha Sulyok Tamás köztársasági elnök mégsem hozza nyilvánosságra azokat, Magyar Péter azt mondta: „más mód nagyon nincs." A miniszterelnök úgy fogalmazott, reméli, hogy Sulyok Tamás „nem a dicstelen múltjával" akar bevonulni a magyar politikatörténetbe, hanem azzal, hogy „odateszi a puzzle második felét", és nyilvánosságra hozza az aktát. (…)

 

A miniszterelnök zárásként azt mondta: ideje lenne pár embernek megszólalnia, „akit belerángattak, aki mögé bebújtak, akit megaláztak maguk helyett az urak."

 

(mti)