Magyar György: Szavazókörzet minden határon túl…?

Azt a politikával kevésbé foglalkozó emberek is tudják, hogy ez az elgondolás rengeteg etikai és jogi akadályba ütközhet. Persze a kormánypártoknál semmi sem lehetetlen, ha a hatalmuk megtartása a cél. Szlovákiából már több párt és szervezet is jelezte, hogy ez az országuk számára teljes mértékben elfogadhatatlan. Pedig északi szomszédunk korábban birkatürelemmel viselte, hogy Horthy Miklós-emléktúrát szervezzen a területén a Teljesítmény Túrázók Társasága. Persze ez kis ügy ahhoz képest, hogy egy másik ország parlamenti választásokat tartson a területén.

A nem kifejezetten Fidesz-pártiak szinte teljes mértékben ellenzik ezt az elképzelést, de még a jelenlegi kormánnyal szimpatizálók többsége is kivitelezhetetlennek tartja a külhoni választókerületeket. Nem csak a Demokratikus Koalíció (DK) támogatói mondják ma már, hogy a kettős állampolgársággal és a külhoni magyarok szavazatának megadásával módosult az országgyűlési választások arányossága. A hazai lakosság többsége is ma már úgy gondolja, hogy aki nem itt fizeti az adót, az ne voksolhasson, hiszen nem járul hozzá Magyarország jólétéhez, így eleve igazságtalan, hogy olyanok is voksolhassanak, akik nem viselik döntésük következményét. És akkor még nem beszéltünk a külföldön szavazók közötti megkülönböztetésről – aki rendelkezik magyarországi lakcímmel, és a választás napján idegenben tartózkodik, csak a külképviseleteken szavazhat, míg a határon túli magyarok ugyanezt levélben is megtehetik –, ami nyilván a kormánypártok érdekeit szolgálja.

Minimum alkotmánymódosításra lenne szükség a külhoni választókerületek létrehozásához. És valószínűleg szükség lenne a szomszédos országok beleegyezése is, amelyhez vélhetően nem fűződik semmilyen érdekük. De nézzük a gyakorlati részt is! Hogyan gondolják a kormánykörökben a kampányt? Jelenleg csak a Fidesznek van annyi anyagi forrása, hogy tényleges kampányt tudjon külhonban is folytatni, így eleve nem is lehet tisztességes a választási küzdelem. További kérdést vet fel, hogy a szavazóköröket miként alakítanák ki, hogyan működnének a választási szervek, például a szavazatszámláló bizottságok?

Többen gondolják azt, hogy a Fidesz annyira fél a 2026-os választásoktól, hogy így akar reményei szerint néhány képviselői hellyel gyarapodni a parlamentben – abban a biztos tudatban, hogy nyilván ő nyerné meg ezeket a mandátumokat. Csakhogy van már egy Tisza Párt is, amely aligha fog ebbe beleegyezni, de hiába a 30 százalékos támogatottsága, hiszen a magyar parlamentben egyetlen képviselője sincs.

Megkérdeztük Magyar György ügyvédet arról, hogy a külhoni választókörzetek létesítése jogi szempontból milyen akadályokba ütközhet?

„Miután a Fidesznek kényelmes kétharmados többsége van, bármikor módosíthatja a választási szabályokat, illetve akár az alaptörvényt is” – szögezte le Magyar György. A 2022-es parlamenti választás előtt egyébként a levélben szavazók nyilvántartásában 456 ezren szerepeltek, és 268 ezren voksoltak érvényesen. Közülük 94 százalék a kormányoldalt támogatta, és ezzel két országos listás mandátumhoz segítette a NER-t.

Így nem lenne meglepő, ha a Fidesz valóban gondolkodna a határon túli magyarság körében is egyéni választókerületek létrehozásáról. Miután itthon egy-egy körzetben átlagosan 71 ezren éltek 2022-ben, egyszerű matematikai művelet eredményeként adódik: a külhoniak számára is biztosítani lehetne felfelé kerekítve hét egyéni választókerület létrehozását.

Nézzük azonban a számokat. Romániából mintegy 200 ezren, Szerbiából 68 ezren kérték a levélszavazásban résztvevők nyilvántartásába történő felvételüket. Ezzel szemben 150 ezren mindössze elektronikus levelezési címük megadásával kezdeményezték a regisztrációt, ezért róluk szinte semmit nem tudni. Nagyjából 10 ezer szavazni kívánó magyar pedig szanaszét él a világban. Ilyen feltételek mellett képtelenség igazságosan kialakítani a határon túliak számára egyéni körzeteket, amelyek létrehozásának egyik alapvető feltétele lenne az adott területen választásra jogosultak pontos nyilvántartása.

Ugyanakkor kérdéses, ki és milyen szabályok szerint állíthat jelöltet, s miként választják ki a lehetséges indulók személyét, és hogyan folyik a kampány? A hazai választási szabályok a határon túl nem érvényesíthetők, azok betartására senki nem kötelezhető, és a magyar hatóságok külföldön nem felügyelhetik a választási folyamat törvényességét. Ha esetleg sikerülne tisztességes megoldást találni a választókerületek kialakítására – ami egyszerűen képtelenség –, ezek az aggályok akkor is fennállnának. Magyar György álláspontja szerint ez – az esetleges nemzetközi jogi problémáktól is eltekintve – eleve halálra ítélt ötlet.

Kertész Z István