Magyar György: a személyiségi jogokat a közösségi médiában is tiszteletben kell tartani

Vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetendő az, aki nagy nyilvánosság előtt a közösségi médiában olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, ami beazonosítható személlyel szembeni erőszakos, halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki. Az indoklás szerint ez nemcsak egyes személyek, hanem meghatározott embercsoportok elleni agresszív megnyilvánulásokra is vonatkozna.

Manapság a Facebook az egyik legnépszerűbb elektronikus felület a vélemény kifejezésre és a társadalmi kapcsolattartásra. Most, hogy ez a kormánypárti törvényjavaslat szóba került, érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a javaslatnak lehetnek súlyos árnyoldalai is. Azonban nagyon sokan a jelenlegi törvényi szabályozásokkal sincsenek tisztában, például lehet olyan vállalkozás, amely a működésével kapcsolatos kritikát rendőrségi feljelentés kilátásba helyezésével próbálja meg leállítani.

Megkerestük Magyar György ügyvédet, és megkérdeztük, hogy jelenleg mik a legfontosabb jogi kritériumok a Facebook használatával kapcsolatban? Válaszában kitért arra, hogy a közösségi médiumokban, például a Facebookon és az Instagramon közzétett bejegyzésekre a Magyarországon általánosan alkalmazandó jogszabályok is érvényesek. Így az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E körbe tartozik többek között a becsület és a jó hírnév vagy a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog védelme, amit a polgári törvénykönyv (Ptk.) kifejezetten nevesít. Akit személyiségi jogában megsértenek, egyebek mellett kérheti a jogsértés abbahagyását, de követelhet akár sérelemdíjat is az őt ért nem vagyoni sérelemért.

„Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – ezt már a büntető törvénykönyv (Btk.) tartalmazza. A büntetési tétel két év is lehet, ha a rágalmazást nagy nyilvánosság előtt követik el. Amennyiben hamis vagy hamisított kép- vagy hangfelvételt tesz közzé valaki, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, már három évnyi börtönre is számíthat. Ugyanakkor nem büntetendő rágalmazás miatt annak a cselekménye, aki azt a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.

Vagyis a vélemény közzététele önmagában csak kivételesen lehet jogsértő. Bizonyos észszerű kereteken belül tehát szabadon lehet bírálni politikusokat, más közszereplőket. De akár olyan állami vagy magánszolgáltatókat, vállalkozásokat is, amelyek nem tettek eleget a szerződéses feltételekben vállalt kötelezettségeiknek. Amennyiben esetleg valamely cég kifogásolná a tevékenységét kedvezőtlenül minősítő bejegyzést, és feljelentéssel fenyegetne, valóságbizonyításnak van helye. A közérdeket és mások magánérdekét szolgálja ugyanis, ha fény derül valamely vállalkozás jogsértő működésére. Megvalósulhat azonban a rágalmazás tényállása, ha valaki mások jó hírnevét hamis állításokkal igyekszik csorbítani.

A törvényjavaslat kapcsán az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy azt, aki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt ma is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A Btk. tehát már tartalmaz megfelelő tényállást, így feleslegesnek tűnik az „internetes agresszió visszaszorításáról” címen benyújtott előterjesztés.

Magyar György jelezte ugyanakkor, hogy a Meta érdekeltségébe tartozó Facebook és Instagram maga is szabályozza a felhasználási feltételeket. „A Meta szeretné, hogy az emberek nyíltan beszélhessenek a számukra fontos kérdésekről, akár írott hozzászólások, fényképek, zene, akár más művészi kifejezésformák útján, még akkor is, ha vannak, akik nem értenek egyet velük, vagy kifogásolhatónak tartják őket. Egyes esetekben engedélyezzük az egyébként az alapelveinkkel ellentétes tartalmak közzétételét – ha hírértékkel bírnak, és közérdeket szolgálnak”.

„Technológiánk proaktívan észleli és eltávolítja a szabálysértő tartalmak döntő többségét már azelőtt, hogy bárki jelentené őket. Mérnökök, adattudósok és ellenőrzést végző csoportok dolgoznak együtt azon, hogy frissítsék és fejlesszék ezt a technológiát az idő előrehaladtával. Technológiánk eközben segíti az ellenőrzést végző csoportokat a megvizsgálandó tartalmak előbbre sorolásában. Szerte a világon több mint 15 ezer ellenőrünk vizsgálja a potenciális szabálysértéseket a Facebookon és az Instagramon. Ők alapos képzésben részesülnek, és gyakran szakosodnak is különböző szabályterületekre és régiókra. Összességében több mint 80 nyelven végeznek tartalom-ellenőrzést” – olvasható a Meta oldalán.

A szabályozásból kiderül, hogy automatikusan törlik többek között a szexuális, a gyermekpornográfia kategóriájába tartozó, a gyűlöletkeltésre, az emberi méltóság megsértésére alkalmas, másokat fenyegető, a terrorizmus támogatására utaló tartalmakat. A rendszer persze nem hibátlan – ismerik el –, ezért a felhasználók maguk is tehetnek bejelentést, ha valamilyen jogsértőnek vélt bejegyzést találnak. Ilyen esetekben a végső szót a közösségé portálok által felállított független Ellenőrző Bizottság mondja ki. A 21 fős testület tagja Magyarország részéről Sajó András, a CEU professzora is – tájékoztatta hírportálunkat Magyar György.

Kertész Z István