Köves Slomó és G. Fodor Gábor találkozása Yehudi Menuhin asztalán

Mindenről lemond, egész életében teszi félre a pénzt, csak azért, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” meglátogathassa Brooklynban. Végül összejön a pénz, beadja az útlevélkérelmét, a KGB hatszázszor lenyomozza, ötezerszer elbeszélgetnek vele, miért akar kimenni az USA-ba, de ő csak azt hajtogatja, hogy semmi másért, csak azért, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” meglátogathassa.

 

Végül aztán felül a repülőre, megérkezik New Yorkba, beül egy taxiba, s „a mi nagy Yehudi Menuhinunk” lakására viteti magát. Becsönget, s „a mi nagy Yehudi Menuhinunk” nyit ajtót. Kérdően rátekint Kohnra, amire Kohn elragadtatottan azt mondja, hogy én csak azért jöttem Moszkvából, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” láthassam. Menuhin meghatódik, előveszi a csekkfüzetét, s azt mondja: Kérem, árulja el, mibe került ez magának, s én azonnal visszatérítem az összeget. Nem, nem – mondja Kohn, szó sem lehet róla, én csak azért jöttem, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” láthassam.

 

Erre Menuhin bevezeti a szalonba, rámutat egy kényelmes fotelre, és azt mondja: Kérem, foglaljon itt helyet, én most előveszem a Stradivarimat, s egyedül csak Önnek fogok hegedülni. Amire Kohn összecsapja a kezét, s boldogan felkiált: Nahát, és a mi nagy Yehudi Menuhinunk még hegedülni is tud!

 

Ez csak azért jutott eszembe, mert egy barátom elküldött egy március 26-án esedékes programot, amelynek címe: Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? A program szervezője a Századvég: maga G. Fodor Gábor nyitja meg a rendezvényt, rögtön utána fellép a nagy kereszténység-szakértő, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, ám a rendezvény fénypontja minden bizonnyal az a kerekasztal-beszélgetés lesz, ahol két jeles kereszténység-kutató szakember, Juhász Hajnalka miniszteri biztos és ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese, a Civil Összefogás Fórum fő aktivistája társaságában fellép az ugyancsak neves kereszténység-szakértőként ismert és tisztelt Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija.

 

Persze meglehet, Köves Slomó tévedésből lesz itt, ugyanis ő arra a kerekasztal-beszélgetésre ígérkezett el, amelynek témája, hogy mit köszönhet a kereszténység a zsidóságnak, de az is meglehet, hogy Köves Slomó a fene nagy kapkodásban összekeverte a történeti kronológiát.

 

Mert eddig úgy tudtam, hogy a kereszténység köszönhet sokat a zsidóságnak, például magát Isten kinyilatkoztatott szavát, a Tanach egészét (amely aztán az Ószövetség nevet kapta a keresztségben), a morális parancsolatokat, a történelmi látásmódot és így tovább, de most kiderül, hogy éppen fordítva: a zsidóság köszönhet sokat a kereszténységnek. És ez így is van: kétezer év antijudaizmusát, rendszeresen ismétlődő, kiterjedt pogromokat, vérvádat, az ostyagyalázás és a kútmérgezés vádját, nagyüzemi kényszerkereszteléseket, gettókat és a szent inkvizíciót, avagy a nagypénteki folklorisztikus zsidóveréseket.

 

Mindenesetre én meg Kohnnal együtt kiáltok fel boldogan: Nahát, és a mi nagy Köves Slomónk még a kereszténységhez is ért!