Kétfrontos feszültségek az LMP-ben

Nem a Fidesz nyerte meg a választásokat, hanem az ellenzék veszítette el - összegzik sokan a kormánypártok fölényes választási győzelmét. A kormányváltást akarók közül többen a Lehet Más a Politikát is felelőssé teszik a Fidesz-KDNP kétharmadot érő eredményéért.

 

Az LMP most igen nehéz helyzetbe került, szinte a teljes magyar média két, a párt országos elnökségi tagjának fizikai inzultusáról ad hírt.

 

Mitől szabadulhattak el ennyire az indulatok..?

 

Mint ismert, a hétvégén a párt országos elnökségének titkára, Sallai Róbert Benedek fizikai erővel fellökte Hadházy Ákos, lemondott társelnököt. Utóbbi az eséstől még az eszméletét is elvesztette, mentőt kellett hozzá hívni. Sallai viselkedése elfogadhatatlan, Szél Bernadett az esetet követően szinte azonnal felszólította, hogy haladéktalanul mondjon le a tisztségéről és a pártból is lépjen ki.

 

Az események alapvető oka, hogy az LMP-n belül legalább két véleményvonal van – állítja egy pártközeli forrásunk. A fizikai inzultus is egy véleményütközéskor pattant ki. Éppen fegyelmi tárgyalást folytattak Kassai Dániel, a 15-ös választókörzet önelhatározásból visszalépő országgyűlési képviselő-jelöltje ellen: szombat délelőtt ezért ült össze a párt öttagú fegyelmi bizottsága.

 

Mint ismert, Kassai az MSZP-s Kunhalmi Ágnes javára, míg Ságodi Zoltán a körzete Jobbikos jelöltje esélyének növelésére lépett vissza. A lemondott társelnököt is beidézték tanúként és érintettként a fegyelmi tárgyalásra s míg Hadházy a visszalépő képviselőjelöltek motivációit próbálta megértetni a fegyelmi bizottsággal, addig Sallai, az összefogást ellenzők mondhatni vezéralakját az elhangzó mondatok nagyon felbőszítették. Így került sor az elfogadhatatlan fizikai inzultusra.

 

Az elszigetelődés visszavág

 

Az LMP-n belül az egyik vonal kizárna mindenféle együttműködést olyan pártokkal, akik már voltak hatalmon, míg a Jobbikkal a politikája és a világnézete miatt. Az LMP-ben még mindig nagyon érzékenyek a 2013-as pártszakadásra, amikor a parlamenti frakció csaknem fele kivált és megalakította a Párbeszéd Magyarországért pártot – amely lépéssel az LMP szinte a padlóra került.

 

Innen állt fel a zöld párt, és jutott be ismét a hazai, illetve az európai parlamentbe s LMP vezetői és tagsága ezért is tartott a más pártokkal való együttműködéstől, amit persze sokszor megindokolt. Azonban a 2018-as választások közeledtével a közvélemény-kutatási adatokból is kiderült, hogy a kormánypártok támogatottsága még mindig óriási, míg az ellenzéknek, beleértve az LMP-t is, nincs akkora bázisa, hogy alapjaiban változhasson meg a parlament összetétele és alakíthasson kormányt. A párton belül már többen kezdtek ráébredni, hogy a teljesen elzárkózó magatartást valamilyen szintig oldani kellene, míg mások az addig folytatott politika töretlen továbbvitelét szorgalmazták. A párton belül ez a véleménykülönbség egyre nőtt, és komoly feszültségek okozójává vált – véli forrásunk.

 

Most az LMP országos elnökségének több tagja lemondott, így tisztújításra kerül majd sor. Addig ügyvezetői minőségében működik tovább az elnökség és a párt kongresszusa dönt a testület új összetételéről. Szél Bernadett társelnök is gondolkodott a lemondáson, vasárnapi fb. posztja is ezt sugallja viszont portálunk kérdésére ezt hétfőn Wéber Ferenc sajtófőnök cáfolta.

 

Későn ébredtek a változáshoz

 

Annak ellenére, hogy az LMP a táborát majd százezer szavazóval növelni tudta, mind a párt szavazói, mind a tagság és a vezetőség óriási csalódásként érte meg a kormánypártok újbóli kétharmados többségét. Így úgy fest, mintha az LMP vesztes lenne, ami csak annyiban igaz, hogy így nagy ívű politikai elképzeléseiből szinte semmit nem képes majd megvalósítani a túlhatalommal szemben.

 

Az ellenzéki oldalról most sokan az LMP-t hibáztatják a kétharmad létrejöttéért s számon kérve, hogy miért nem léptették vissza több helyen képviselőjelöltjüket az esélyesebb ellenzéki javára, hiszen akkor nem lenne most újból alkotmányozó többsége a Fidesz-KDNP-nek. Mindezt az LMP azzal – is - indokolja, hogy a zöldpárt politikája merőben eltér a többi ellenzékiétől, amit a neve is jelent, hogy az eddig beidegződött kétoldalú politika helyett egy teljesen új irányt javasolna az országnak - álláspontjuk szerint ezt már lejáratódott politikusokkal igen nehéz lenne megvalósítani.

 

Ugyanakkor az Új kezdet nevű kevésbé ismert formációval kötött szövetséget és kereste az együttműködést a szintén „szűz” Momentummal is. Amikor már nagyon látszódott a hatalmon lévők óriási számszerű fölénye, a teljes ellenzéki összefogásért állt ki a párt, de ez már nem jött össze – részben mert túl késő volt hozzá.

 

Egy megújuló LMP-re szükség lenne

 

A visszalépések egy részére is időn túl került sor, ezt bizonyítja az LMP két vezetőjének esete is. Ennek ellenére Hadházy 38%-os eredményt ért el egyéniben a saját választókerületében, míg Szél Bernadett csupán kétszázvalahány szavazattal csúszott le arról, hogy elhozza Pest 2 választókerületet.

 

Egy megújuló LMP-re szükség lenne, a politikai térképen mindenképpen ott a helyük, mivel új, a XXI. század kihívásainak is megfelelő politikát kínál(na) az országnak.

 

A szombati százezres kormányellenes tüntetés kapcsán Hadházy Ákos a következő gondolatait osztotta meg fb-oldalán:

 

„A vasárnapi tüntetéssel három dolgot mindenféleképpen elértünk.

 

1.Megmutattuk egymásnak, hogy továbbra is vannak tömegek, akik az elcsalt/elszabálytalankodott/ellenzék által pedig elrontott választás után is hajlandó politizálni.

 

2.Megmutattuk a kormánynak, hogy számíthat ellenállásra akkor is, ha most azt hiszi, hogy már mindent megtehet.

 

3.Megmutatták az ellenzéknek, hogy a választóik sokkal kevésbé utálják egymást, mint a vezetőik.”

 

Írom azt is, mi az, amit el kellene érni: tisztességes új választást, de nem 2022-ben, mert ami most lezajlott az nem volt az.”

 

Remélhetően ezek a gondolatok is alakíthatják az LMP és más ellenzéki pártok politikáját.

 

Kertész Z István/kép: Hadházy, LMP