Két volt képviselőnőt fenyeget a Fővárosi Nyomozó Ügyészség börtönnel

Iványi Gábor egyházát vizsgálta át a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal), mivel az intézmény vezetőjét sem akarták beengedni először az épületbe, ezért nagy számú szimpatizáns-tömeg gyűlt össze viszonylag rövid idő alatt a helyszínen.  Iványi Gábor szerette volna, ha a vizsgálat nyilvánosan történik és beengedik legalább a sajttó képviselőit és a megjelent parlamenti képviselőket. Mivel a NAV nyomozói ezt nem engedték meg, ezért a tömeg próbálta az egyházvezetőt követni, amely hosszan tartó dulakodásban folytatódott. Több közismert személy is részt vett ebben a "felfordulásban" Közülük Donáth Annának és Szél Bernadettnek szűnt meg időközben a képviselői mentelmi joga. Talán ezért is szedte elő most az ügyészség az eseményt. Bár a videófelvételek szerint jóval többen vettek részt a konkrét eseményben, most mégis csak kettejüket veszi elő a hatalom.

Megkérdeztük Dr. Magyar György ügyvédet, hogy jogi alapon értékelje a helyzetet.

„Bár erkölcsileg a volt képviselő asszony tette kétségtelenül méltányolható, szigorúan vett jogi értelemben azonban könnyen lehet, hogy magatartása bűncselekményt valósított meg, de csak  elvben, mert a gyakorlatban ez is erősen vitatható. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a hivatalos személy elleni erőszakot nem csak bántalmazással, hanem a hivatalos személy jogszerű eljárásában való akadályozásával is el lehet követni, ugyanakkor az akadályozás erőszakkal, vagy fenyegetéssel kell, hogy megvalósuljon.

Jogi álláspontom szerint, a bűncselekmény megállapíthatóságához feltétlenül szükséges az úgynevezett. tényállási elemek közül, az akadályozás az ami mindenképp megvalósult. Az erőszak és a fenyegetés azonban nem. Ahhoz, hogy az eset bűncselekménynek minősüljön mind a három feltételnek kellene teljesülnie. az akadályozás, ami megvalósult, viszont az erőszak és a fenyegetés nem. Így legfeljebb szabálysértést állapíthatna meg a bíróság az erőszakos magatartással történő akadályozást és ezáltal a bűncselekmény elkövetését akkor állapíthatja meg, ha, az elkövető a fizikai erőt a jogszerűen eljáró hivatalos személlyel szemben fejtette ki, és ezzel megszakította a hivatalos eljárás folyamatos végrehajtását. Ezeknek a körülményeknek a vizsgálata azonban az eljárás tárgyát fogja képezni, ahol kiemelt jelentősége lesz az esetről készült videófelvételnek.

Mindenesetre, ha a bíróság meg is állapítaná Donáth Anna büntetőjogi felelősségét, akkor is számos enyhítő körülményt kellene figyelembe vennie, és nyilvánvaló, hogy nem érdemelhet olyan büntetést, mint aki megüt egy rendőrt.

Ugyanakkor mivel jelenleg a volt képviselő asszony mandátuma megszűnése miatt nem rendelkezik mentelmi joggal, ezért álláspontom szerint, gyanúsítottként történő kihallgatásának nincs akadálya.

Megítélésem szerint ennek az ügynek valóban van politikai hátszele és felsejlik a jelenlegi hatalom erőfitoktatási hajlama is” – nyilatkozta portálunknak Magyar György.

Érdemes lenne tágabb értelemben is megvizsgálni ezt az ügyet, mert akkor eléggé más kép rajzolódhat ki. A probléma fő forrása, hogy Iványi Gábor egyházának, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek a státuszát a magyar állam nem ismeri el, így a nekik jogosan járó pénzt nem adja oda. Ebből következően nem tudta fizetni az egyház a járulékokat. Máig nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy mi ennek az oka. Az is sok mindent elmond, hogy a 2022-es helyszíni vizsgálatkor végül is a nyomásgyakorlás is hozzájárult ahhoz, hogy az intézkedés vezetőnője végül felengedte a parlamenti képviselőket Iványi Gábor kísérésére, tehát a NAV és a rendőrség meghajolt a tömeg jogos követelése előtt. Továbbá az egész intézkedést végig kísérte a káosz. Például az egyik magasföldszinti ablakból egy talpraesett lány kinyújtott egy könyvtári létrát és azon át, bárki bejuthatott az épületbe, aki akart. Miközben négyesével védték a NAV-osok a kapukat.

Kertész Z István