Embertelen döntést hozott az Alkotmánybíróság

A határozatot Pokol Béla alkotmánybíró indokolta, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött a döntéshez.

 

A civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a többségi döntés elfogadhatatlan. Valójában a törvény a gyakorlatban alkalmazhatatlan – az ellátórendszer a jelenlegi kapacitás mellett nem képes befogadni a közterületen élő hajléktalan tömegeket.

 

Az Alaptörvény 2018-as hetedik módosítása folytán alaptörvényi szintre került az életvitelszerű közterületen tartózkodás általános tilalma. A parlament 2018. október 15-i hatállyal módosította a szabálysértési törvényt.

 

Tavaly ősszel a fővárosi aluljárókból és környékükről eltűntek a hajléktalan emberek, és országszerte néhány – demonstratív, rendőrségi őrizetbe vétellel kezdődő – szabálysértési eljárás indult utcán élő emberekkel szemben. Egy kaposvári, egy székesfehérvári és három budapesti bíró az Alkotmánybírósághoz fordult  azzal, hogy álláspontjuk szerint a szabálysértési törvény vonatkozó szabályai Alaptörvény-ellenesek.

 

A Szabálysértési Munkacsoport egyetértett az indítványozó bírákkal, és saját részletes beadvánnyal szintén az Alkotmánybírósághoz fordult./.../

 

Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményében kifejtette, hogy „alaptörvény-ellenes a szabálysértési szankció, ha annak célja nem az elesett személyekről való gondoskodás, ellátás. […] A lakhatási szegénység társadalmi kihívását az Alkotmánybíróság nem tudja orvosolni, azonban alkotmányvédő szerepében sem feledkezhet meg a társadalmi valóságról.”

 

„A határozat szövege alapján egyértelmű, hogy a testület nem tekinti súlyos krízishelyzetnek az otthontalanságot, hanem rendészeti jellegű együttműködési kötelezettség megsértésének tartja. Nem tekinti aránytalannak az elzárás szankcióját sem, sőt, úgy érvel, mintha az csak végső lehetőség lenne, holott három figyelmeztetés után erre – akár már 10 percen belül is lehetőség van a tényállás szerint” – értékelte az AB határozatát Kalota Ágnes utcajogász, a Szabálysértési Munkacsoport képviseletében.

 

(helsinki.hu)