Összesen négy lány támadt a fiúra, bár az egyik támadót már kihallgatta a rendőrség az okot még mindig nem tudjuk. A rendőrség még nem, de az iskola 12 nap alatt lezárta az eset belső vizsgálatát. Amelynek eredménye, hogy egyik tanár vagy tanító sem felelős. Tehát egy erős iskolai abúzusért egyik felnőtt munkatárs sem felelős! A közösségi médiában igen jelentős a felzúdulás. Részben, mert, hogy egyházi fenntartású iskolában ilyen történik, részben mert az iskola vezetése szerint senki nem hibázott. A közösségi oldalakon eléggé egyöntetűnek látszik az a vélemény, hogy olyan nincs, hogy félholtra vernek egy gyermeket és az iskola semmilyen felelősséget nem vállal. A kommentelők azt is hozzá teszik, hogy az nem számít, hogy egyházi fenntartású az iskola és oda általában jobb magaviseletű tanulókat vesznek fel, mert egy adott körzetben lehet, hogy nincs is államilag működtetett tanintézmény.
Megkérdeztük Dr. Magyar György ügyvédet, hogy a jelen információk alapján jogilag, hogyan látja a helyzetet?
„A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az „óvoda, az iskola, a kollégium a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta”.
Hozzátette: "ebből szerintem az következik, hogy az óraközi szünetben a tanintézet négy leánytanulója által összerugdosott fiú szülei megalapozottan számíthatnak vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítésre – a lép eltávolítása a gyermek életminőségét tartósan befolyásoló beavatkozás, tehát maradandó egészségkárosodás –, amit a köznevelési törvény szerint az iskola fenntartójának kell állnia. Ismétlem: e kötelezettségét az intézménynek a vétkességére tekintet nélkül teljesítenie kell".
Ez akkor is igaz, ha a tanintézet belső vizsgálata azt állapította meg, hogy a tragikus esetért az általa foglalkoztatott pedagógusokat nem terhel személyes felelősség. Az ügyben gyanúsítottként egyébként ismereteim szerint egyetlen, 12. életévét betöltött lány szerepel, aki – az általánosan a 14. életévhez kötött büntethetőségi korhatárral szemben – a testi sértés miatt kivételesen büntethető, amennyiben az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Ezt az eljárás során vizsgálják majd.
Ugyanakkor meglehetősen aggályosnak tartom, ha egy oktatási intézményben egyetlen pedagógusnak sem tűnik fel, hogy a szünetben egy gyereket félholtra vernek. Újabb idézet a köznevelési törvényből: a „nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről”.
Ez ebben az esetben nyilván nem érvényesült, ami felvetheti a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés büntetőjogi tényállását. Aki a „foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A büntetés maximuma három év a sértett súlyos egészségromlása esetén.
A nyomozóhatóság feladata, hogy mindezt tisztázza. Kívülállóként ugyanis nem lehet megítélni, hogy kevés pedagógusra túl sok gyermek jutott-e, esetleg a tanárok figyelmetlensége vezetett a majdnem tragikus végkifejlethez. Az viszont mindenképpen elgondolkodtató, hogy az összevert fiút egy társa támogatta be a következő tanórára. Csak akkor derült ki, hogy a sértett milyen súlyos az állapota, és életmentő műtétre van szüksége- Fejtette ki szakmai véleményét Magyar György.
Azért az intézmény vezetőjének, sőt a fenntartónak is több szempontból lehet felelőssége, például megfelelő tanerőt-alkalmazott e az igazgató, megfelelt-e az intézmény vezetésére az igazgató A lezárult belső vizsgálat mennyire lehet objektív, ha gyakorlatilag az vizsgálódik, akinek a legnagyobb felelőssége lehet az ügyben. Ha esetleg kevés az alkalmazott vagy nem elég jó tanítókat alkalmaz, az mind az ő felelőssége. Szerintem a verekedő lányok mindegyikének alaposan meg kellene vizsgálni az otthoni körülményeket, mert ebben az ügyben megkerülhetetlen a szülők erkölcsi (és anyagi) felelőssége. Az biztosnak látszik, hogy ebben az iskolában nem túl nagy a diákok bizalma az pedagógusok felé.
Kertész Z István