Az Orbán vezette Magyarországra nem tér vissza a magyar holokauszt-túlélő, akit a pápa is meglátogatott

Edith Bruck volt a La Repubblica delle Idee vendége szombaton. A magyar származású írót Simonette Fiori kérdezte a többi közt életéről, munkáságáról, és a holokausztról is. A 90 éves író legújabb könyvéről, az Il pane perduto (Az elveszett kenyér) is szót ejtett. A kötetben a holokauszt éveit idézi fel, szülei és fivére elvesztését, akiket koncentrációs táborban öltek meg, valamint a háború utáni otthonkeresés nehézségeit. Idén ez a könyv is versenyben volt a Strega-díjért, amely a legrangosabb olasz irodalmi elismerés. Edith Bruck könyve ezüst helyen végzett.

Bár az író az interjúban arról beszélt, nagyon nehéz volt feldolgoznia azt, ami vele történt, mégis mivel nagyon kevés túlélője van a holokausztnak, erkölcsi kötelességének tartja, hogy meséljen életéről. Szerinte ez példa lehet arra, hogy senki ne élje át újra azt a kegyetlenséget, ami vele és családjával megtörtént. Mint mondta, ezért beszél a fiatalokkal. „Ezeknek a gyerekeknek ismerniük kell a múltat, mert az nem múlik el. Tudniuk kell, mi történt a jövőjük érdeke, hogy meg tudják különböztetni a rosszat a jótól” – fogalmazott Edith Bruck.

Az író szót ejtett arról is, hogy Ferenc pápa miután elolvasta könyvét személyesen kereste fel otthonában. A Szentatyával a koncentrációs táborokban eltöltött időről beszélt, de a jelenkor reményeiről és félelmeiről is szóba került. Edith Bruck az interjúban azt mondta, hogy gyűlölet és harag nincs benne Isten felé, de megbocsátani nem tudja neki azt, hogy emberek millióinak kellett meghalnia. „Még mindig nem tudok békét kötni anyám és apám elvesztésével. Gyakran sírok” – mondta.

Edith Bruck 1954 óta tartózkodik Olaszországban, és Magyarországot egyáltalán nem érzi magához közel, azt is elmondta, miért: „A legtöbb magyar fasiszta. Nem megyek vissza Magyarországra, az Orbán Viktor vezette Magyarországra, mert félek, hogy megbántódom. Remélem lesz Orbán Viktor után demokrácia” – fogalmazott Edit Bruck, aki hozzátette azt is, hogy az olasz nyelv az üdvösséget jelentette neki. „A magyar nyelv negatív emlékeket, fájdalmas képeket idéz bennem. Szabadabbnak érzem magam, ha olaszul fejezem ki magam, ez a költészet igazi nyelve” – jelentette ki az író, akit július 1-jén az olasz nyelv nemzetközi terjesztéséért és védelméért felelős Dante Alighieri Társaság alelnökének neveztek ki Olaszországban.

Edith Bruck egyébként nem először beszél Magyarországról és a magyarokról. Néhány évvel ezelőtt a nápolyi Il Mattinónak adott interjúban is rasszistának nevezte a magyar népet, hangsúlyozva, hogy amikor „fal emelkedik, az mindenki közös vereségét jelenti”.

A Tiszakarádon 1931-ben született Bruck Edith családját deportálták. Több koncentrációs táborban tartották fogva, megjárta a többi között Auschwitzot, Dachaut és Bergen-Belsent. Szülei nem élték túl Dachaut, és a fivére is ott halt meg. Bruck Edith és lánytestvére túlélte a holokausztot. 1945 után Magyarországon, Csehszlovákiában és Izraelben élt. 1954-ben Olaszországba költözött. Az olasz irodalmi élet legismertebb alakjaival került kapcsolatba, barátságot kötött a szintén holokauszt-túlélő író Primo Levivel. Újságíróként, rendezőként is dolgozott. Magyar szerzők, köztük József Attila, Radnóti Miklós és Illyés Gyula műveit fordította olaszra.

(forrás: 168.hu)