Az oltások helyett duplájára emelték a Nyíregyházi stadion árát

Azaz az adófizetők egy olyan klubnak építtettek stadiont, amely azóta kiesett az NB II-be, kis híján csődbe ment, és mivel esélye sincs fenntartani a létesítményt, az állam az aréna működtetésének költségeit évek óta rád, rám és minden dolgozó magyarra hárítja.

Ha azt hinnéd, hogy a sztori egyszeri és megismételhetetlen, nagyot tévedsz. Szerdai hír, hogy a kormány az eredeti 10 milliárdról 19,2 milliárd forintosra növelte a Nyíregyházán épülő új stadion bekerülési költségét. A cinizmus magasiskolája, hogy mindezt az ún. Gazdaságvédelmi Alap keretében tette meg úgy, hogy már az idei költségvetésből is elkülönít a célra több mint 600 millió forintot. Tombolhat járvány, mehetnek csődbe ezrével kis- és közepes vállalkozások, de a stadionoknak úgy látszik épülniük kell.

A nyíregyházi események láncolata egyelőre különös egybecsengést mutat azzal, ami Szombathelyen történt. Az állam elhatározza, hogy stadiont épít, a célra pedig maghatároz egy összeget (ez a Szpari-pálya esetében eredetileg 10 milliárd forint volt). Kiírják a közbeszerzést, amelyen kiderül, hogy az érvényes, elbírálható ajánlatok (ilyenből a nyíregyházi projekt esetében mindössze egyetlen egy akadt...) mindegyike magasabb árat szab, mint a tervezett összeg. A közbeszerzést ennek ellenére érvényesnek ítélik, megindul a munka, ám rövid úton kiderül, hogy a pénz így sem lesz elég. Sebaj, a kormány - pontosabban dehogy a kormány, hanem te, én, meg minden dolgozó magyar - ad még szívesen. Ha tombol a járvány, ha zuhan a gazdaság, akkor is.

A folytatás Nyíregyházán egyelőre nem ismert, de legyünk őszinték: senkit nem lepne meg különösebben, ha a betéve ismert szombathelyi modell reinkarnálódna Szabolcsban is. Nyíregyháza egyébként egy olyan régióban fekszik, amely EU-s összevetésben is a legszegényebbek közé tartozik, egy főre vetített átlagos GDP-je az uniós átlag mindössze 43,3%-a - vagyis nehéz elképzelni, hogy a mintegy 20 milliárd forintos összegnek ne lenne jobb helye a helyi gazdaságban. Emlékeztetőül: a nyári uniós költségvetési tárgyalásokon Magyarország azért kapott 2 milliárd eurónyi plusz kohéziós forrást a 2021-27-es időszakra, mert az ország lakosságának több mint fele él az uniós átlagos fejlettség 50%-a alatti régiókban (ez rajtunk kívül egyedül Romániára és Bulgáriára mondható el). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legfrissebb KSH-adatok szerint az emberek átlagosan havonta 185 ezer forintot vihetnek haza, ehhez képest kell emésztgetni, hogy a megye minden lakosa 34 ezer forintot tesz bele a nyíregyházi stadionba.

És ha már 20 milliárd forint, helyezzük picit kontextusba ezt az összeget. Egyes becslések szerint ennyit sikkasztott el néhány éve áldozataitól Bróker Marcsika, a karcagi csaló. Ekkora összeggel támogatta 2019-ben az állami fenntartású felsőoktatási intézmények beruházásait a kormány. Ha ezt az összeget visszaosztjuk a stadion tervezett, 8150 fős kapacitására, akkor azt kapjuk, hogy az új aréna székei egyenként átlagosan csaknem 2,4 millió forintba fognak kerülni. Ugyanez a szám Szombathelyen 1,8 millió forint volt.

A tanulság? Meghosszabbítjuk Bicskéig. Mindent. Is.