Az ígéret, amivel momentán a csalánt verik

Szavaikat pedig rögtön hirdetőoszlopokon is megerősítették.

 

Bár ez így nyilvánvalóan teljesíthetetlen túlvállalás – a helyükben én az elmúlt néhány évre szorítkoznék –, a bejelentés sokkal ambiciózusabb politikai szándékra utal, mint például a DK-é. A párt elnöke ugyanis egy minapi interjúban azt mondta, hogy a vagyonszerzések a „jogi normákkal összhangban történtek”, ezért nem lehetséges elszámoltatás. Márpedig akkor ő nyilván meg se próbálná, akkor viszont minek szavazzunk rá?

 

Jogszerű fosztogatás, íme a demokratikus magyar jogrend csúcsteljesítménye. Mintha valaki agyonverné a szomszédját, de a holttestet már a KRESZ betartásával viszi el az erdőbe, ezért megússza.

 

Csakhogy senkinek nincs felhatalmazása rá, hogy „szakvéleményt” állítson ki, hogy egy EU-tagállam miniszterelnökének jogában áll kedve szerint szétosztogatni az országot.

 

A Momentum bejelentése tehát legalább ebben a kérdésben helyes jogérzékre és politikai ösztönre utal. Mert, ha azután, hogy az Orbán-kormány egyvégtében erőszakosan visszaélt és él az erőfölényével, elmaradnának a számonkérések, az azt jelentené, hogy a társadalom másodszor is be van csapva. Ez pedig nem csak morálisan elfogadhatatlan, igen, a politika morál nélkül bűzlő zugkocsma, de a Fidesz-korszak csúcsembereinek szabadlábon hagyása a kormányzást is lehetetlenné tenné.

 

„Akinek van lelkiismerete, az szenved, ha elismeri a bűnösségét, és ez az ő büntetése” – mondja Dosztojevszkij a Bűn és bűnhődésben. Minden tiszteletünk a nagy íróé, de egy rútul becsapott társadalom nem érheti be ennyivel. Különösen, mert az itt szóba jöhető vétkeseknek nincs lelkiismeretük. Akkor ugyanis a hatalomra jutásuk első napjától minden intézkedésük azt a célt szolgálta volna, hogy minél közelebb hozzák a rendszerváltás ígéretét: egy szabad, felfelé törekvő, magával és a világgal békességben levő országot.

 

Ez történt?

 

Ha minimális felelősség lett volna bennük, akkor az ország összes erőforrását az utolsó fillérig a társadalmilag leghasznosabb beruházásokra fordították volna. És az nem a sport, az úszó VB kétszáz milliárdja, nem a „piac átrendezése” közpénzből, nem családtagok „helyzetbe hozása”, nem száz és ezermilliárdok magánszámlákon eltüntetése, amiből a nemzet egyetlen fillér hasznot nem látott, és soha nem is fog.

 

A tömeggyilkosság után a második legnagyobb bűnt követték el Orbánék saját nemzetük ellen: kifosztották és kétségessé tették a jövőjét.

 

„...Milyen némán, /hirtelen érik /meg a büntetésre a bűn” – jósolta Petri, és a Momentumnak az a váratlanul jött szándéka, hogy az elszámoltatásról „becsületszerződést” köt a néppel, egyenesen őt igazolja.

 

Új nemzedék! Az a hirdetőoszlop ígéret, és számon kérhető.

 

Ne bukjatok el ti is.