A vásárhelyi választás után léket kapott a Fidesz

A kormánypárt támogatottsága a biztos szavazók körében januárban még 33, míg a teljes lakosság körében 40 százalékon állt, ám február végén ez 31 és 36 százalékra csökkent.

A Jobbik támogatása a biztos szavazók körében a januári 17 százalékról 19-re emelkedett februárban (teljes népesség körében marad februárban is a januári 14 százalék).

A Demokratikus Koalíció támogatottsága a biztos szavazóknál a januári 12-ről 13 százalékra nőtt, ám a teljes lakosság körében megmaradt februárban is az előző hónapi 8 százalékos támogatottság.

Az MSZP-Párbeszéd a biztos szavazók körében a januári 10 százalékról február végén 13 százalékra tudta növelni a támogatását, de a teljes lakosság körében ugyanúgy változatlanul 8 százalékon állnak, mint a DK.

Az LMP-t a teljes lakosság 5 százaléka támogatta mind januárban és februárban. A biztos szavazók közt a támogatottság a januári 6 százalékról február végére 8 százalékra nőtt.

"Csökkent viszont a támogatottsága az Együttnek: a teljes népesség körében januárban 2 százalékon állt a párt, február végén 1 százalékon. A biztos szavazó pártválasztók körében a januári 3 százalékhoz képest a kutatás készítésekor 1 százalékot ért el. A Momentum támogatottsága nem változott az elmúlt hónapban: a teljes népességnek továbbra is 1, míg a biztos szavazó pártválasztók 2 százaléka támogatja" – olvasható a portál cikkében.

Az IDEA Intézet arról is megkérdezte a felmérés résztvevőit, hogy mennyire követik a február közepén hivatalosan is elindult kampányt. 15 százalékuk egyáltalán nem követi azt, 40 százalék viszont nagyon is követi.

A felmérésből az is kiderült, a választók leginkább az egészségügyet tekintik annak a területnek, ami a pártválasztásnál a legfontosabb lehet.

"Nem meglepő módon azt illetően, hogy a megkérdezettek mely témát tartják leginkább annak, amelyről a politikusok kommunikálnak, a bevándorlás végzett az élen, a megkérdezettek 40 százaléka gondolja úgy, hogy ez a politikusok fő kampánytémája. Ez a szám minden valószínűség szerint nem független attól, hogy a kormányzati kommunikáció folyamatosan ezt jelöli ki vezető napirendi témának, és a médiatúlsúly miatt a választók is ezt a témát ’érzik’ úgy, mint amelyről a kelleténél több szó esik – lévén csak 8 százaléka gondolja annak a területnek, amely a legfontosabb téma lenne a pártválasztásra nézve.

A pártok közötti összefogás témája iránt sem sokkal nagyobb az érdeklődés (megkérdezettek 7 százaléka jelölte meg a leginkább fontosnak), a korrupciót viszont 17 százalékuk, majd ezt követi a bérek kérdése (11%). Hozzá kell tenni a korrupció esetében a megkérdezettek is úgy látják, hogy a politikusok a ’súlyának megfelelően’ kezelik a témát. Ugyanakkor sem az oktatás, sem a munkaerő kivándorlása, sem a nyugdíjak nem tartoznak azon témák közé, amelyek a megkérdezettek szerint azok lennének, amelyet fontosnak ítélnek a pártválasztásnál" – olvasható a cikkben.