A pilisi terrorcselekménnyel csak harminc évet tévedett a Parkerdő Zrt

Két évtizede, 2003-ban állította az emlékoszlopot az erdészet, a jó szándék vitathatatlan, mert addig csak egy kis kő emlékeztetett a szörnyű tragédiára. Azonban a feliratozásban tévedtek, mert nem 1917-ben, hanem a II. világháború után két évvel, 1947-ben lőtte le ezen a helyszínen egy zavarodott személy az itt további négy társával pihenő Denke Lajost és feleségét. Mind a hatan a Törekvés Sport Egyesület turistái voltak, a többi négy ember megmenekült.

Ebben az időben még bujkáltak az erdőkben katonaszökevények, ezért is fontos a helyes dátum, 1917-ben, az I. világháború idején a jelenlegi Magyarország területén nem folytak harci cselekmények. A túlélők egybehangzóan azt állították, hogy érzésük szerint katona lehetett a gyilkos.

A hír hallatán a legtöbben bujkáló német katonára gyanakodtak, de felmerült a szökött szovjet katona lehetősége is. Kifejezetten nagy hajtóvadászat indult az elkövető ellen, akiről azt gyanították, hogy a közeli Sikáros-pusztán az öt pilisszentlászlói gyermeket, akik nyári munkán voltak a gazdaságban szintén ő lőtte le, így azon a napon hét emberrel végzett az ámokfutó.

Dr. Róbert Péter történész szerint a tettes nagy valószínűség szerint se nem német se nem szovjet katona nem volt, hanem valószínűleg Banderista.  A Banderisták a II. világháborúban mind a német, mind a szovjet hadsereggel szemben álltak ezért a háború után próbáltak nyugatra szökni, és egy ilyen véletlen találkozás is okozhatta a tragédiát. A tettest soha nem találták meg, ezért teljes biztonsággal egyik feltételezést sem sikerült alátámasztani.

Az emlékoszlop helyszíne 1947-ben még nagyon távol esett a közlekedési eszközöktől, így nem csoda, hogy az oda érkező turisták megálltak pihenni. Szentendrétől, ahová HÉV és hajó is közlekedett jó 14 kilométerre található és az érintetteknek még a visszaúttal is számolni kellett. Időközben a kis tisztás be erdősült így a környék ma már teljesen máshogy néz ki.

Magyarországon rendkívül ritka, hogy az erdőkben békeidőkben fegyvert fogjanak valakire, Egy 1935-ös esetet kivéve alig tudunk ilyenről. Akkor egy turistacsoportot ért két vadász által fegyveres támadás, akik Klastrompuszta felé gyalogoltak a pilisi erdőben és a társaságban gyermekek is voltak.

A szentendrei erdészet felé jeleztük az évszám elírását. Kértek és kaptak bizonyítékot, azt ígérték, ha marad pénz, akkor kijavítják a hibát.

Kertész Z István/kép: Székely Ildikó