Eggyel nő a tét! - folytatjuk a gyömrői nyomozásról szóló cikksorozatot

Lapunkban már írtunk róla, hogy a gyömrői önkormányzatot érintő, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozás egyszerre több szálon fut.  Az egymástól cselekményszinten elkülönülő, de az érintetti körben átfedést mutató ügyekről cikksorozatban számolunk be.  A történetet folytatjuk:

 

A bedarált telek esete

(második ügy)

 

Azon olvasóink számára, akik nem akarnak elmerülni a bűncselekmény-gyanús ügy rejtelmeiben, és a csak a lényegre kíváncsiak, elöljáróban közöljük: a rendőrségi nyomozás ezen az újabb szálon azért folyik, mert

 

egy különösen nagy értékű 17 ezer négyzetméteres önkormányzati telek furfangos körülmények közt került magántulajdonba. A földtulajdon „átlényegülése” során az új tulajdonos ténylegesen egy forintot sem fizetett.

 

A zavaros ügyködésről lapunk még 2020 elején hírt adott, viszont akkor még nem került szerkesztőségünk birtokába az egész ügylet jogszerűségét alapjaiban megkérdőjelező dokumentum. Mivel ez a bizonyító erejű szerződés a rendőrséghez is eljutott, így a gazdasági bűnözésre szakosodott egységük indokoltnak látta nyomozás megindítását ebben az ügyben is. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az elején. Vigyázat hosszú lesz, de megéri tovább olvasni!

 

A történet még 2013-ban kezdődött, amikor egy építési törmelék újrahasznosításával foglalkozó cég, név szerint a Daráló-Aprító Újrahasznosító Kft. úgy döntött, hogy telephelyet nyit városunkban, és ehhez az önkormányzattól bérel telket.

 

A Gyenes Levente vezette önkormányzat kapva kapott az alkalmon, és felajánlott egy 17 ezer négyzetméteres területet, amin papíron 12 ezer köbméter (!) darálandó betontörmelék volt található.  Meg is alkudtak gyorsan arról, hogy a kft. nem fizet bérleti díjat 3 évig, hanem mintegy cserébe „bedarálja” az önkormányzat törmelékét. Az üzlet megítélését mindenképp árnyalja, hogy forrásaink szerint a  betontörmelék feltüntetett mennyisége eleve fiktív volt, vagyis ténylegesen nem volt ilyen mértékben szennyezett a terület. Gondoljunk bele: 12 ezer m3 törmelék kisebb stadionok bontásánál keletkezik, a mennyiség 3 000 Ifa teherautónyi rakománynak felel meg.  

 

Ahogy eltelt a három év  és immáron kellett volna fizetni a telekért bérleti díjat, a kft. 2016-ban bejelentkezett az önkormányzatnál, hogy megvenné a telek egy részét. Azonban a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal sem kívánt ténylegesen fizetni a területért a vállalkozás. A telek árát azzal akarta rendezni, hogy nem számít fel díjat olyan állítólagos betondarálásokért, amelyeket állítólag az önkormányzetnak végzett.

Tamáskodó testület

 

Az alkalmi ajánlatot Gyenes Levente az akkori önkormányzati testület elé tárta, és bár több képviselő is aggályát fejezte ki az eladás miatt, az ellenvetéseket lesöpörte az asztalról. Sőt, a polgármester és a jegyző meggyőzte a testületet, hogy nincs szükség sem ingatlanbecslésre, sem pedig pályáztatásra a telek eladásához. Ellenértékként – tulajdonképpen barter vagyis csere ügyletként - hat évre visszamenőleg olyan betondarálást ismertek el, amelyről a cég még számlát sem tudott felmutatni. Az épületes vitát a testületi ülés 2016-os jegyzőkönyve (4-6. oldal) örökítette meg, érdemes beleolvasni!

 

 

A később végzetesnek bizonyuló hiba

 

Olyannyira igyekeztek az üzletet nyélbe ütni, hogy a legfontosabb szempontot elhallgatták: 2013-ban a képviselő testület csak úgy adta áldását a bérleti szerződésre, ha a Daráló – Aprító Kft. ingyen darál az önkormányzatnak. Ezt a kitételt a szerződésbe is beemelték:

 

 

Vagyis darálásért cserébe nem lehetett volna az önkormányzati telket magánkézbe átjátszani.

 

 

A hatalom édes íze

 

Amint Gyenes Levente 2019-ben visszatért a hatalomba, első teendői egyike volt, hogy a Daráló – Aprító kft által használt telek még önkormányzati tulajdonban lévő részét hasonló körülmények közt „kiszervezze”. Akarata ekkor már csont nélkül érvényesült, az új testület minden aggály nélkül megszavazta a vagyonvesztést, ráadásul úgy, hogy Gyömrőt még közel 700 ezer Forintos áfafizetési kötelezettség is terhelte. Részlet a jegyzőkönyvből (45. oldal):

 

 

Ki a felelős és ki szerzi vissza a város vagyonát?

 

A döntésben részt vevő képviselőket felelősség terheli azért, hogy a várost ilyen vagyonvesztés érte. Ezért az érintett JIÉS képviselőkhöz külön kérdésekkel fordulunk a vagyonvesztés okán, illetve kitérünk arra is, hogy mint felelős városvezetők, tesznek-e valamit a szerződés semmisé tétele érdekében? Kérdésünk arra is vonatkozik, továbbra is közösséget tudnak-e vállalni a vagyonvesztésben résztvevő személyekkel?  Válaszukat közölni fogjuk.