A rost szerepe

A rostoknak a bélrendszer egészségére gyakorolt hatása egyáltalán nem elhanyagolható, mivel az immunrendszerünk nagyon nagy százaléka itt található - ez az első védelmi vonala. Ezért is nélkülözhetetlen a bélflóránk természetes módon történő helyreállítása.

 

Górcső alatt a prebiotikumok és a normál rostok

 

Ha 100 embert megkérdeznénk, akkor valószínűleg 90 azt válaszolná, hogy ez a két kifejezés egy és ugyanaz. Pedig nem. A rostok és a prebiotikumok egyaránt az egészség megőrzésének étrendi eszközei, de tudni kell néhány alapvető különbséget e két tápanyag között, hogy a legjobb döntéseket hozhassuk meg az egészségünk érdekében.

 

Mi az a prebiotikus rost?

 

Az emésztőrendszerünk egy csodálatosan intelligens és érzékeny “üzemanyagrendszer”, amit úgy terveztek, hogy lebontsa az elfogyasztott élelmiszereket, és felszívja ezeknek a tápanyagait, majd ezeket energiává alakítsa. 

 

A prebiotikum az ember számára emészthetetlen növényi rostot jelent, ami a bevitt formájában végighalad a gyomron és a vékonybélen, majd a vastagbélben az ott élő baktériumok fermentálják. Az erjesztés során olyan környezet keletkezik, amelyre a bélben természetesen előforduló jó baktériumoknak szükségük van a szaporodáshoz. 

 

Mielőtt azonban drága táplálékkiegészítőket vásárolnánk, ne feledjük, hogy sokféle élelmiszerben alapjáraton is megtalálhatóak. Ilyen például a cikóriagyökér, ami kivételesen gazdag forrása a prebiotikumnak. Ámbár nyugodtan megemlíthetjük itt még a vöröshagymát és a fokhagymát is, ugyanis az ezekben rejlő rost 17%-a prebiotikus.

 

Ez a sor azonban folytatható a zabkásával, a csicsókával, a spárgával, vagy mondjuk az ördögnyelvvel is. 

 

Mi az a “normál” rost?

 

Az élelmi rostok az egészséges táplálkozás elengedhetetlen részei. Két fő típusból állnak: oldható és oldhatatlan rostok. Mindkettőnek számos előnye van, mint például zsírfelszívódás csökkentése, a vércukor szintjének stabilizálása, az egészséges bélbaktériumok táplálása, vagy a székrekedés és az aranyér kialakulásának megelőzése. 

 

Az oldható rost lassítja az élelmiszerek gyors megemésztését, az oldhatatlan pedig kitölti a helyet a gyomorban és a belekben, ami azt jelenti, hogy hosszabb ideig nem leszünk éhesek. Azt pedig még nem is említettük, hogy növelik a székletünk víztartalmát és tömegét, ezáltal csökkentve annak szárazanyag-, rákkeltő és vegyianyag-tartalmát. Így elkerülhető a daganatos sejtek és a vastagbélgyulladás kialakulása.

 

Mennyi rostra van szükségünk naponta?

 

Táplálkozási szakértők szerint a napi 25-30 gramm a megfelelő mennyiség. Viszont fontos, hogy az e tekintetben ideális étrendünk felépítésében ügyeljünk a fokozatosságra. Kezdjük mondjuk a teljes kiőrlésű kenyér fogyasztásával, majd apránként térjünk rá a gyümölcsökre és a zöldségekre.