 |  |
Kit érdekel?!
A Csepeli Önkormányzat honlapján november elején került meghirdetésre az a felhívás, amely szerint az önkormányzat lakossági fórumot rendez 2018. november 14-én, ahol a Csepeli Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája partnerségi egyeztetésre bocsátja a kerületi építési szabályzat (CSÉSZ) módosításának elkészült tervezetét.
A módosításnak nyomós okai vannak, hiszen a néhány héttel korábban elfogadott 2018. évi XLIX. törvény rögzítette a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program tartalmát és azt, hogy az ennek keretében megvalósuló beruházások kiemelten közérdekűnek minősülnek. Ez jelentősen megkönnyíti, hogy a kivitelezés során jónéhány szabályt, általános előírást mellőzve, mint kés a vajban lehessen előrehaladni, félretolva az esetleges aggodalmakat.
A fórumon megjelentek a megbízott tervezőirodák képviselői, építészek és mérnökök - az ő nevükben Berényi Mária főtervező tartott képekkel illusztrált ismertetőt.
Lássuk tehát a Kemény Ferencről elnevezett sportfejlesztési terv legfontosabb elemeit:
A létesítmények egy része a Ferencvárosban épül meg, nagyobb hányada pedig Észak-Csepel térségében a Francia-öböltől a Szigetcsúcsig.
A Kvassay Zsiliptől északra fekvő egykori VITUKI telken egy 15 000 férőhelyes, a világversenyek alkalmából 40 000 férőhelyre bővíthető Atlétikai Stadion épül.
Egy további Atlétikai Csarnok is elkészül, amelynek tervezett helyszíne Csepel-sziget északi csúcsának nyugati oldalán, a Duna folyam – Soroksári Duna-ág – Weiss Manfréd út – Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep által határolt területen fekszik. Az Atlétikai Csarnokot elsősorban a Magyar Atlétikai Szövetség fogja használni; mind amatőr, mind pedig professzionális sportolók fognak itt edzeni. A kb. 10 000 m2 alapterületű Csarnok a Csepel Sziget északi csúcsának és a környező területnek domináns építészeti alkotása lesz. Jelenleg ez terület sík, részben beépített zöldterület.
Ettől délre lesz a Szabadtéri Atlétikai Edzőközpont, amely az Atlétikai Stadion kiszolgálását látja el, valamint a ferencvárosi oldalon létrejövő Budapest Diákváros lakóinak sportolási igényeit hivatott kielégíteni. Az edzőközpont a magyar atlétikai élsport és utánpótlás‐nevelés bázisaként valósul meg, teret biztosítva továbbá az egyetemi élsport számára is. Feladata, hogy helyt adjon a beltéri atlétikai edzéseknek, de rendelkezni fog 1500 ülőhellyel és ezek bővítési lehetőségével.
Az egykori bolgárföldek helyén, parkosított környezetben fog megvalósulni az úgynevezett Vadvízi Központ, amelynek fő részei egy 280 m és egy 500 m hosszú vadvízi versenypálya (4,5 m eséssel), 2 indítómedence és az ezek vízellátását szolgáló sima vízű tó. A közönség számára 1 000 fős fix lelátó épül, amelyet 7 000 fős mobil lelátóval lehet kiegészíteni. Ennek szomszédságában az extrém sportok hívei a Budapesti Xtrém Szabadidő Parknak örvendezhetnek majd, a hozzávaló pályákkal és klubházzal.
A Ráckevei-Soroksári Dunaág (RSD) felső szakaszának képét alaposan átalakítja majd a Gubacsi híd tövétől felfelé kiépülő Dunai Evezős Központ, amelynek tervezett létesítményei: Start torony, Igazgatási épület, Klubépület, Sporthotel, Hajótároló hangár(ok) és a partmenti rézsűn épülő 500 fős állandó lelátó, amely egy 1500 fős időszakossal bővíthető. És természetesen része a tervnek egy nemzetközi színvonalú vizi versenypálya.
Ezek tehát a nagyvonalú terv főbb részei, amelyeket további funkcionális létesítmények egészítenek ki, mint például a városi park elemei, kerékpár- és sétautak, gyaloghidak, parkolóhelyek sokasága, autóbusz megállók stb...
Ami ebből a legproblematikusabb az a Francia öböl jövője, hiszen ennek jellege alaposan átalakul. Az öböl jelenleg többszörösen védett övezet, mert nem csak a Natura 2000 terület része, hanem a dunaági halak téli menedék- és ívóhelye, most is csak időszakosan horgászható, ahová jelenlegi szabályok szerint semmiféle vizi jármű nem térhet be. Ez a védettség szertefoszlik azáltal, hogy az öböl déli partján fognak megépülni az evezősközpont hajótároló hangárjai, vízrebocsájtó stégjei a kiegészítő épületekkel egyetemben. Azt tudhatjuk, hogy a beruházások egész területe az országos vízminőség védelmi területek övezetében fekszik, valamint délkeleti szélére rányúlik Pesterzsébeti Termálkút B hidrogeológiai védőidoma. Továbbá a felszín alatti víz szempontjából az egész kerület a fokozottan érzékeny felszín alatti vizek és a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen van. A tervezett Dunai Evezős Központ telkének egy része az Országos Vízminőség-védelmi Övezet vízbázisvédelmi területén belülre esik. A Ráckevei-Soroksári-Dunaág egésze pedig az Országos Vízminőség-védelmi Övezet a Természetes Fürdővizek Védőterülete alá tartozik.
A várhatóan megnövekvő környezeti terhelések mellett a Csepel -szigeten élők számára nagyon fontos kérdés az, hogy a beruházások - fejlesztések miképpen érintik a közlekedési lehetőségeket? Sajnos, erre csak a hosszútávú tervekre való hivatkozással tudtak válaszolni a tervezők, mondván, hogy az ő megbízásuk csupán a sportlétesítményekkel kapcsolatos Kemény Ferenc projektre szólt.Természetesen a problémákat ők ismerik és bekalkulálták azok megoldási lehetőségeit a tervkészítés során. Ezek szerint a közösségi közlekedésre vonatkozó távlati elképzelések a következők:
A Csepeli HÉV a gyorsvasúttá fejlesztése első ütemében a Ráckevei HÉV vonallal közös Kálvin térig történő bevezetésével kapcsolódik az M3 és M4 metróvonalhoz. A csepeli gyorsvasútnak - a környező területek beépítésétől függően - várhatóan két új megállója létesül a területen: a Galvani úti híd folytatásának Weiss Manfréd úttal való csomópontjánál és a sziget északi részén tervezett sportközpontnál. Az atlétikai létesítmények közvetlen kiszolgálását a Weiss Manfréd úttól a Wein János utcai aluljárón átvezető autóbuszjárattal kívánják biztosítani, a létesítményeknél egy megállópárral és autóbusz fordulóval. A Galvani úti – Illatos úti híd irányú főútvonal kialakítása kötöttpályás közösségi közlekedési vonal létesítésének lehetőségét biztosítja. A forgalmi igényektől függően a kiépíthető villamos vonal hálózati kapcsolatai még kiforratlanok. A Gubacsi hídon átvezetve az Ady Endre utcán halad át Csepelen a 3-as villamos tervezett budafoki irányú átvezetése.
A tájékoztatót követően nyílt meg a lehetőségem a kérdezésre, véleményalkotásra. Felvetettem a tömegközlekedés témakörét (lásd fentebb a választ), lehetne-e a tervezett autóbuszjáratok helyett trolibuszokat üzemeltetni, továbbá, hogy történik-e a Francia öböl védett jellegéről való egyeztetés (pl.környezetvédelemmel, horgászszövetséggel). Megkérdeztem, hogy honnan lesz vízellátása a Vadvizi pályának, illetve hogy lesz-e a Csepel sziget nyugati oldalán BKV hajókikötő? Valamint azt is megtudhattam, hogy a jelenleg igen nagy területet elfoglaló és szennyeződéssel járó telephelyek működése továbbra is zavartalan lesz, mert ezek kitessékelése csak egy nagyon távlati elképzelés, legalább olyannyira,mint a két HÉV-vonal továbbvitele a Kálvin térig.
És hogy miért írok csupán a saját felvetéseimről? Nos, azért mert a rövid egyórás lakossági fórumon jómagam voltam az egyetlen lakossági résztvevő. Azt is mondhatnám, hogy a hivatalból megjelent tucatnyi építész és tervező egyedül nekem tartott fórumot.
Húsz év "csepeliség" után sem tudom megítélni, hogy ez a részvétlenség az általános közönyből fakad-e, vagy az önkormányzati vezetésnek kellene hatékonyabb tájékoztatást adnia és inspirálni a közügyekben való részvételt? Talán,ha a propagandában kevesebb teret kapna az ellenzéki képviselők mószerolása, illetve a képviselők maguk is komolyan vennék a megbízatásukat és keresnék az alkalmakat, hogy érdemi ügyekről beszéljenek választóikkal?
A témára vonatkozó dokumentumok, részletes térképekkel november 5.-e óta elérhetőek az önkormányzat honlapján:
Fogarasi László
Forrás: facebook.com