Ki képviseljen bennünket? – 2.

A Közös Ország Mozgalom által március 7-én, a Csepeli Munkásotthonban megrendezett képviselő-jelölti vitafórum bevezető gondolatait elolvashatják itt.

 

Tudósításunk második részében a hat párt jelöltjének vitaindító előadásaival ismerkedhetnek meg. A hozzászólások sorrendjét előzetesen, sorsolással döntötték el. A képviselő-jelölteket Gulyás Márton, a rendezvény moderátora mutatta be.

 

 

Dukán András Ferenc, a Momentum jelöltje:

– 1988-ban születtem. Kis kitérő után, három éves koromban kerültem Csepelre, ahova az anyai nagyszüleim költöztek, s édesanyám is itt nőtt fel. Akkori nevükön a Bordás óvodában és a Kék Iskolában kezdtem a pályafutásomat az oktatásban. Majd ez több diplomával zárult, de főleg matematika tanárként deffiniálnám magamat – jelenleg is tanítok.

Azért csatlakoztam a Momentumhoz, mert elegem lett abból, hogy az országban nől a korrupció, hogy az országban leépül a jogállamiság és a demokrácia, az oktatást pedig tönkre teszik. Ezért – úgy gondolom, hogy – kötelességem egy olyan oktatási rendszerért küzdeni, ahonnan majd (40 év múlva) jó szívvel mehetek nyugdíjba én is és a kortársaim is.

Bár még egy éve sem alakultunk meg, máris számos cselekedetet hajtott végre a Momentum. Majd később beszélek pár politikai jellegű dologról is, de, hogy a helyi aktivizmusra is felhívjam a figyelmet: Csepelen padokat, ping-pong asztalokat újítottunk fel, vagy Soroksáron felszámoltunk illegális szemétlerakót.

A Momentum az új politikai generáció. Azért hoztuk létre ezt a mozgalmat, mert elegünk lett abból, hogy az elmúlt 28 évben nekünk, vagy inkább szüleinknek ígérgetnek a politikusok. Úgy gondoljuk, hogy van lehetőség valódi változásra. Szeretnénk, ha a politika a mindennapi élet része lenne. Lehet, hogy tanár vagyok, s itt lakom az utcában, egy panelben, vagy lehet, hogy éppenséggel nem vagyok tapasztalt a politikában, és fiatal vagyok. De úgy gondolom, hogy nekünk is helyünk van a Parlamentben!

 

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP és a Párbeszéd jelöltje:

– Örülök, hogy itt lehetek. Negyvenhat éves leszek a napokban, s három gyermek boldog édesanyja vagyok. A kislányaim 16 évesek, a kisfiam pedig 13 éves. Kabán élek és Budapesten élek, de nincs az országnak olyan szöglete, amit én ne ismernék. Kicsi országunk – nagy szívvel.

Az elmúlt négy évet azzal töltöttem a Parlamentben (mivel a választók megtiszteltek, hogy ebben a csodálatos nagy házban dolgozhatok), hogy küzdjek a magyar családokért, és legfőképpen a magyar gyerekekért.

Én egyetlen egy dologra tettem fel az életemet, amikor óvónőként az óvodában elkezdtem dolgozni, majd gazdasági vezetőként: hogy én azt tudjam biztosítani a gyerekek számára, hogy mi egy jobb világot építünk nekik. Mert mindenki csak annyit érdemel, amennyit a gyermekeinek ad!

Engem arra nevelt az édesapám – aki egy roppant egyszerű ember volt – hogy a kétkezi munkával és becsületességgel ő tud nevelni bennünket, akkor mi többre vihetjük, mint amire ő vitte. Nekem a legfontosabb, amit megtanított: a tisztesség és a becsületesség mindennél többet ér!

Ez az ország, a nyolc év fideszes kormányzás alatt ezt veszítette el: a tisztességet és a becsületességet! De az állampolgárok tisztességesek és becsületesek. Ez a feladatunk, hogy az országnak e két tulajdonságot adjuk vissza.

 

Bereczki Miklós, a Jobbik Magyarországért jelöltje:

– Én azért vagyok itt, hogy az elmúlt harminc év felelőtlen politizálását, amivel lesajnálták és magára hagyták ezt a két kerületet, helyre hozzam. Azért vagyok itt, hogy a budapesti fejlesztések veszteseiből ezt a két kerületet Budapest nyerteseivé tegyem.

Röviden összefoglalva: szükség van rendőrkapitányságra, szükség van normális egészségügyi ellátásra és fejlett tömegközlekedésre!

Választókerületi lakosként naponta keresnek meg az emberek olyan problémákkal, hogy a csepeli sétáló utcában részegek és „dolgukat végzők” tanyáznak. Azzal, hogy a csepeli, vagy a soroksári rendelő intézetben nincsen megfelelő számú orvos, túl hosszúak a várólisták. Ezeket én mind tapasztalom, illetve a rossz utak állapotát is, Számtalanszor járok autóval a két kerületben ide-oda – ez borzasztó, azonnal változtatni kell rajta!

Tudom, hogy ezek nagy tervek, de erre garancia az Önök akarata, illetve az én hozzáállásom.

Képviselővé választásom esetén garantálom Önöknek a tiszta, elérhető, illetve az összefogást a többi párttársammal azért, hogy megvalósítsunk egy szebb jövőt Magyarországon. Köszönöm szépen.

 

Szabó Szabolcs, az Együtt jelöltje:

– Én itt élek Csepelen, itt lettem országgyűlési képviselő négy évvel ezelőtt, a baloldali pártok közös jelöltjeként. Azt tapasztaltam az elmúlt négy évben, hogy a csepeli és soroksári választók méltányolják, elismerik azt a munkát, amit én, meg az a csapat, aki körülöttem dolgozik sikeresen elvégzett az elmúlt években. Ráadásul azt is nagyon méltányolják, hogy én tényleg közöttük élek, nincs autóm, BKV-val utazom, úgyhogy gyakran keresnek meg HÉV-en, buszon.

Én büszke vagyok arra a csapatra, akikkel együtt dolgozunk itt, az elmúlt egy évben. Mi tényleg nagyon sokat dolgoztunk az elmúlt egynéhány évben: kulturális, politizáló, karitatív rendezvényeket szervezünk rendszeresen és folyamatosan. Tehát tényleg benne vagyunk mindkét kerület közéletében!

Büszke vagyok arra, hogy sok sikert elértünk – persze sok kudarc is volt az elmúlt négy évben. Pár dolgot emelek csak ki: büszke vagyok arra, hogy Baranyi Krisztinával a soroksári felrobbant házak ügyében kormányhatározatot vertünk ki; kiszorítottuk a kormányból, hogy odaadják a pénzt a soroksári rendőrkapitányságra. Büszke vagyok arra, hogy itt, Csepelen alapítványi iskolák ügyeit tudtuk rendezgetni, s legalább a fennmaradásukat elő tudtuk segíteni, vagy hogy egy iskolában le tudtak érettségizni a gyerekek, amire készültek. Ezek mind fontos dolgok!

Azt tudom csak mondani: ha valaki azt gondolja, hogy jó munkát végeztem, akkor szavazzon rám most is, s azt garantálom, hogy koalíciós kormányban még jobb munkát végzek.

 

Tenk András, az LMP jelöltje:

– Születésem óta a kerületben élek. Anyai ágon pedig – mondhatom – már nyolcvan éve Csepelen élünk. Hallottam, hogy mindenki változást szeretne itt a kollégák közül.

Én nem is magamat reklámoznám istenigazából, hanem a pártot, akinek a színében itt állok, a Lehet Más a Politikát.

Úgy gondolom, hogy jelenleg, Magyarországon valódi rendszerváltást csak mi tudunk véghezvinni. Csak mi tudjuk garantálni, hogy valóban rendszerváltás lesz ebben az országban!

Szoktam mondani, hogy 1994 óta folyamatosan ugyanazokat az embereket látom a közéletben, a Parlamentben. Az LMP-be való belépésemnek egyik oka volt, hogy ezen változtatni kellene, illetve pontosabban meg kellene szüntetni.

Valóban: új emberekre lesz szükség, új arcokra lenne szükség és egy valódi rendszerváltozást kellene elkövetni! Ha megnézzük a mostani adminisztrációt, ugyanazok az emberek ülnek ott, akik 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben. Ha megnézzük azokat az embereket, azokat a politikusokat, akik szeretnének visszakerülni a közéletbe, ugyanazokkal az emberekkel találkozunk, vagy többnyire ugyanazok az emberek állnak mögöttük, akik ott vannak most már esetenként huszonnégy éve…

Zárógondolatként annyit szeretnék elmondani: büszke vagyok arra, hogy Magyarország első és egyetlen női miniszterelnök-jelöltjét egyedül az LMP kívánja bejuttatni a Parlamentbe, s az ország élére. Köszönöm szépen.

 

A vitaindítókat követő első vitablokkban Csepel-Soroksár problémái kerültek terítékre. E témakörben szintén vitaindító expozékkal startoltak a képviselő-jelöltek (melyekben legalább egy problémát megneveztek, s kifejtették véleményüket arról, hogyan szolgálnák ők ezen problémák megoldását), s ezek után kérdések következtek.

 

Szabó Szabolcs (Együtt):

– Az egyik nagyon fontos probléma itt, Csepelen és Soroksáron, hogy a helyi demokráciát akadályozza és szorítja be egy sötét sarokba a Fidesz! Ezen mindenféleképpen változtatnunk kell! Nem jól működik az, ha az önkormányzatot pártérdekekre használják, nem jól működik az, ha a helyi önkormányzati lap Németh szilárd saját lapjává válik! Ugye, mi a Kúrián ezért fellebbeztünk, éltünk kifogással az ellen, hogy a lap Németh Szilárd népszerűsítője legyen. Ezt meg is nyertük, s bízunk benne, hogy be is tartják azt az ígéretet. Arra garanciát vállalunk, hogyha itt kormányváltás lesz, s jövőre pedig önkormányzati szinten lesz váltás, akkor itt vissza fogjuk állítani a helyi demokráciát.

A későbbiekben a helyi, specifikus problémák közül sok téma szóba fog kerülni: közlekedés, oktatás, a Kis-Duna ügye, lakhatási körülmények. Én egy olyan elemet emelnék ki, amely az előzetes vitapontok között nem szerepel: ez pedig az egészségügy.

Az Együttnek olyan programja van, nagyon részletesen kidolgozva, amely garantálni tudja, hogy ha kormányra kerül, fél éven belül érdemi változás lesz az egészségügyben. Lesz rendes háziorvosi ellátás, s maximum egy hetes várólista lesz a szakorvosi rendelőben. Tényleg rendbe tesszük a Dél-Pesti Kórházat, hogy ott rendes ellátást kapjunk (mert nem az ott dolgozók tehetnek arról, hogy most ott rossz az egészségügyi ellátás – rossz a rendszer, nincs benne pénz), és stressz-mentes mentőellátást.

 

Tenk András (LMP):

– Elfelejtettem mondani, hogy 2010 óta a csepeli önkormányzatban vagyok önkormányzati képviselő, s 2010 óta a szociális bizottságban is tag vagyok. Szembesülök azzal, hogy Csepelen az önkormányzat folyamatosan értékesíti az önkormányzati tulajdonú lakásokat. Többször felszólalunk ez ellen, hogy mi lesz végül az önkormányzati vagyonnal? Mi lesz az önkormányzati lakásokkal? Hova fognak tudni költözni esetlegesen azok a fiatalok, pályakezdők, akiknek nincs lehetőségük, hogy saját lakáshoz jussanak, záros határidőn belül.

Az LMP – elsők között – már 2010-ben szorgalmazta, hogy szeretne elindítani egy átfogó lakás-bérletes programot. Ez nemcsak Csepel esetében lényeges és fontos, megoldandó probléma, hanem Budapest és az egész ország esetében is! Erre szeretnénk első körben legalább 50 milliárd forintot fordítani, hogy beindítsuk ezt a bérlakás programot.

A másik, ami lényeges Csepelen, a panelépületek állapota és helyzete. Ezek felújítását folytatni kell! Mi nemcsak beburkolni szeretnénk az épületeket, hanem az épületgépészeti felújításokra is figyelni kell, mert belülről ezek az épületek továbbra is elég rossz állapotban vannak. Erre az LMP első körben 115 milliárd forintot tervezett, amivel be lehetne indítani az úgynevezett „zöld ipar” programunkat, amely legalább 80 ezer munkahelyet tudna teremteni az országban. Ez Csepelen és Soroksáron is nagyon-nagyon fontos lenne.

 

Dukán András Ferenc (Momentum):

– Csepel sorsában első helyre az egészségügyet tenném. Az elődök bezárták a Csepeli Kórházat, a Fidesz pedig – ígérete ellenére sem – nem nyitotta újra, sőt tovább züllesztette az állapotokat. Mára a Jáhn Ferenc Kórház talán az ország legkritikusabb sorsú kórháza lett. S ez valóban nem az orvosok és az ápolók hibája, hanem a rendszeré! Ehhez rendszerszintű változásokra van szükség. Mert ez nemcsak a csepelieknek rossz, hogy nincs itt kórház, hanem mindenkinek, aki a Jáhn Ferenchez tartozik, s ezáltal túlterhelődött.

Második helyen a közlekedést emelném ki, amely azért is húzós, mert mind a két kerületben állandóak a dugók, nincs rendesen megoldva az agglomerációval való összeköttetés. Ehhez komplex, átfogó megoldások kellenek. A Csepel-szigetre például egy független, mérnöki kerekasztal már fogalmazott meg javaslatokat. Hasonlóakat kell tenni Soroksáron is, ügyelve arra, hogy a HÉV-átkelő dolga meg legyen oldva.

Kiemelt fontosságúnak tartom a Kis-Dunával való foglalkozást, amely a két kerület közös kincse. Az eliszaposodás és általában az egész Kis-Duna mentének problémái elég alaposak. Szükség van nagyon sok, rendszer szintű megoldásra. A legsürgetőbbként kiemelem Soroksáron a Kis-ág kotrását, mert az a Molnár-szigetet lassan félszigetté teszi. Ez egy nagyon sürgető probléma. Ugyanakkor rendszerszintű megoldások nélkül önmagában az is kevés!

A korrupcióval zárnám a sort. Eddig is foglalkoztunk a korrupció ügyével: a Daru-dombi beruházások kapcsán már írtunk egy levelet az önkormányzatnak. Továbbra is ezekkel a dolgokkal szeretnénk foglalkozni – fel kell számolni a korrupciót!

 

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP – Párbeszéd):

– Azzal kezdem, amivel képviselőtársam befejezte: a korrupció felszámolása Magyarországon, ami az állami beruházásokat érinti állami szinten, és önkormányzati szinten is, ami az elmúlt 8 évet jellemezte. Mindent próbáltak ellopni a magyar emberektől, amit önkormányzati és állami szinten is megvalósítottak. Ez az egyik legfontosabb.

A másik a jogállam és a demokrácia helyreállítása. Pontosan ez a rendezvény is jelzi: egyetlen egy ember hiányzik, mondhatnám úgy: a főszereplő. Mert nem nekünk kellene csak itt vitatkozni, hanem itt kellene lennie a kormánypárti képviselőnek is, Németh Szilárdnak!

Ha pedig Németh Szilárdról beszélünk, akkor rezsicsökkentés. Ma bejelentette a miniszterelnök, hogy 12 ezer forint rezsicsökkentést fog kapni minden család, közben pedig 70 ezer forintot loptak el minden családtól „rezsicsökkentés” szintjén. Azt gondolom, hogy itt meg kell keresni a felelősöket, és tényleges rezsicsökkentést kell végrehajtani.

Két speciális ügyet hadd említsek meg, mert nem akarnám ismételni önmagunkat: Soroksárnak nincs piaca, Csepelen viszont Budapest legdrágább piaca működik! A legszegényebb kerületben a legdrágább piac! Ez azért van, mert a szakembereket kirúgták, és olyan magas bérleti díjakat állapítottak meg a vállalkozóknak, hogy itt a legdrágább.

 

Bereczki Miklós (Jobbik Magyarországért):

– Véleményem szerint a legnagyobb probléma az átgondolatlan beruházások és a komolytalan ígéretek. A csepeli birkózócsarnok Németh Szilárd révén egy átgondolatlan és túlárazott beruházás, párszáz millióval indult, most már 2 milliárdot meg is kaptak a bankszámlájukra, de egyetlen kapavágás nem történt meg.

Ezzel szemben ott van a csepeli kórház, amely a választókerületben százezer embert látott el, a Csepel-szigeten kétszázezret, és 2003-ban megszűnt. 2010-ig ígérgették, s nekünk kell majd megvalósítani. De meg is fogjuk!

A komolytalan ígéret kategória a soroksári rendőrkapitányság: 2014-ben már nagy csinnadrattával megígérték, hogy ne legyen belőle semmi. Most érdekes módon ismét megígérték – egy kormányhatározattal magasabb szintre emelték a komolytalan ígéreteket, - de nem gondolnám, hogy meg fogják valósítani.

Jól említette képviselő-jelölttársam a kotrást Csepel és Soroksár között, elsősorban a Kis-Dunára koncentrálva. Erre mi elkezdtünk egy aláírás-gyűjtést, azon felbuzdulva, hogy a Csepeli Tüdőgondozó kapcsán sikerként könyveltük el azt, hogy körülbelül három hónap alatt sikerült rábírnunk a fideszes önkormányzatot arra, hogy felújítsák az épületét. Ezért el fogjuk érni azt is, hogy a Kis-Dunának a soroksári ágát kikotorják!

A minap adtam föl egy levelet Orbán Viktornak ezzel kapcsolatban, hogy kezdeményezzék el a kotrását ennek a területnek, mert ez egy komoly beruházás lesz.

Ezen kívül nagyirányú közlekedési fejlesztésekre lenne szükség, a Gerincút továbbépítésére, és az Albertfalvai és Galvani hidak megépítésére.

 

Az expozék után következett maga a vita, Gulyás Márton moderálásával. Öt témát érintettek, mindegyik jelölt egy-egy speciális kérdést kapott, amely illeszkedett pártja programjához. A többi jelölt is reagálhatott az elhangzottakra.

 

LAKÁSHELYZET, REZSI-ÜGYEK

 

Az első témánk: a szociális bérlakások, lakáshelyzet, rezsi-ügyek. A kérdés Tenk Andráshoz szól. A választókörzetben számtalan panellakás található. Többen utaltak arra, hogy különböző hőszigetelési eljárásokkal lehetne esetleg tényleges rezsi-csökkentést elérni ezekben a lakóingatlanokban.

Mi lenne az LMP specifikus válasza és ajánlata a panellakásban élők számára?

 

Tenk András:

– Mi folytatnánk a panellakások felújítását. Kitértem arra, hogy nagyon sok eredményt lehetett elérni energiahatékonyság szempontjából, hogy beburkolták a panelépületek jelentős részét. Viszont mint említettem, kifelejtették az épületgépészeti elemeket. Távfűtéses épületekről beszélünk – a távfűtési rendszereket nem újították fel! Az elosztókat, az épületen belüli részeket nem újították fel, az elektromos vezetékek felújítása nem történt meg. Belső, épületgépészeti felújítás nem történt meg.

Aláírásgyűjtésen jártunk többfelé, Árpád utcában, Ady Endre úton. Vannak olyan épületek, amelyek tényleg olyan rossz állapotban vannak belülről, például a világítás nem megoldott. Ezeket mind-mind szeretnénk megjavítani, illetve fejlesztést biztosítani erre, mint említettem, 115 milliárd forintot.

Kapcsolódna ehhez egy általánosabb dolog, a zöld ipar megteremtése, amit már előzetesen említettem. Az LMP az egyetlen olyan párt, amely ezt komolyan gondolja 2009-2010 óta, hogy Magyarországon ez a tevékenység beinduljon és 80 ezer munkahelyet teremtsen.

Ha belegondolunk, s elmegyünk például a Bauhaus-ba, azt látjuk, hogy a napkollektorokat Németországból hozzák. Miért nem tudjuk ezeket Magyarországon gyártani? Vagy, a napelemes rendszereket mind Németországból hozzuk be. Miért nem tudjuk ezeket is Magyarországon gyártani? Ez mind munkahelyteremtés lenne. Nem biztos, hogy Paks-II-be kellene a hatalmas pénzeket beletenni. (Pont most voltam pénteken atomerőmű-látogatáson, Pakson.) Nem biztos, hogy csak Paks-II-re kéne gondolni ha a jövő generációnak is szeretnénk biztosítani a megfelelő élethez való jogot és lehetőséget. Pont olyan beruházásokra lenne szükség, amilyeneket mi 2010 óta következetesen kérünk, s minden programunkban megjelenítünk.

 

Dukán András Ferenc:

– A Momentum programjában 200 milliárd forintot szánna energiahatékonysági beruházásokra, amelyek megtérülnek. Ezek az összegek pályázat útján lennének kiosztva, méghozzá úgy, hogy az elbírálási szempontok között a legfontosabb az lenne, hogy mennyire hatékony az adott megoldás. Ez alapján lehetne a legkedvezőbb megoldásokat támogatni, országszerte. Én panellakásban lakom, tudom, hogy ez milyen fontos, és milyen megtakarítást jelenthet.

 

Szabó Szabolcs:

– Akkor én folytatom, ha Ildikó volt ilyen udvarias, hogy átengedte a szót nekem. Csepelen 1430 bérlakás van jelenleg, ez egyébként százzal kevesebb, mint 8 éve! Soroksáron ma van 38, abból 5 eladás alatt. Nyolc évvel ezelőtt 63 volt. Tehát kevés bérlakás van, s ráadásul még el is adogatták ezeket. Plusz, itt Csepelen körülbelül 10 százaléka a bérlakásoknak üresen áll, mert lakhatatlanok, alkalmatlanok a lakhatásra, mert nem újították föl ezeket. A legfontosabb: legalább szinten tartani a bérlakás-állományt, s ne csökkentsük, plusz újítsuk fel, hogy be lehessen költözni. A következő lépés lehet az, hogy uniós támogatások bevonásával tényleg induljon el a bérlakás-építési program!  Ez lenne a cél.

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Köszönöm szépen. Hozzá vagyok szokva nőként, hogy próbálnak a férfiak mindig legyűrni, de hát ez több-kevesebb sikerrel valósult meg eddig.

Azért tudni kell, hogy Magyarországon 4,4 millió lakás van, s ezek kétharmada felújításra szorul. Ez nem csepeli, nem soroksári probléma, hanem Magyarország legnagyobb problémája. Csatlakozva az előttem szólóhoz, kb. ötszázezer lakás áll ma üresen Magyarországon, s ez a szám duplája a 2010 előtti üreslakás-állománynak. Több okból tevődik össze: van egy erős elvándorlás az országból, ráadásul az ország öregszik, s ahol a tulajdonos meghal, ott marad üresen a lakása.

Nagyon komolyan kell vennie a következő kormányzatnak, hogy ma Magyarországon, évente 40 ezer új lakásnak kellene épülnie!  Az egyik legnagyobb tragédia a panelházak állapota. 419 ezer panelházat kellene Magyarországon nagyon gyorsan felújítani. Ez Csepelen körülbelül 30 ezer háztartást érint. Azt gondolom, hogy a következő kormányzatnak nagyon komolyan kell erre a gondra választ adnia.

 

Bereczki Miklós:

– A Jobbik programjában, amely elkészült, és 67 oldal terjedelmű, még egy otthonteremtési program is benne van. Dolgozni vágyó, és dolgozó családoknak mi a piaci ár egyharmadáért bérlakást biztosítanánk, illetve pár év után, bekerülési értéken, egy nagyon kamattámogatott forinthitellel ezt megvásárolhatnák.

Hogy a jó dolgokat folytassuk: a panelprogram folytatódna, azzal a kitétellel, hogy átlátható viszonyokat szeretnénk. Azt szeretnénk, hogy ne legyenek visszaélések. Ne legyen az, hogy egy piaci árnál sokkal drágább konstrukciót kényszerítenek rá az ott lakókra, a társasházakra. Ehhez szükség lenne némi törvénymódosításra is. Elsősorban a nyílászárók és a szigetelés cseréjét szeretnénk.

Itt Csepelen nagyon fontos lenne a Királymajori lakótelep, a sétányokon, illetve Csillagtelepen és az Ady Endre úton a felújítás.

 

Egy záró körkérdés a lakhatási blokkhoz, aztán megyünk is majd tovább. A napokban is hallhattuk, hogy Kőbányán zajlik egy épület lebontása, amely valószínűleg több családot is az utcára fog majd juttatni. Ezek önkormányzati bérlemények a tihanyi utcában. Magyarországon jelenleg a családokat nem védi semmi a kilakoltatás ellen. Nincsen kötelezettsége senkinek, hogy elhelyezést biztosítson családosok számára. Amikor ők utcára kerülnek, a család szétválik, mert elviszik a gyermeket a szülőktől. Ennek kapcsán született egy törvényjavaslat, amely arról szólna, hogy ne lehessen elhelyezés nélkül családokat kilakoltatni Magyarországon. Ez rímel egyébként Magyarország miniszterelnökének azon mondatával is, hogy „Magyarország nem a kilakoltatott emberek országa!”.

Gyors kérdés, kérem igennel, vagy nemmel válaszoljanak: amennyiben mandátumot nyernének a 2018-as választáson, támogatnának-e egy olyan törvénymódosítást, amely megtiltaná a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását?

 

B. M.: Támogatnánk, igen.

B. B. I.: Támogatjuk.

T. A.: Igen.

Sz. Sz.: Beterjesztője vagyok ennek a javaslatnak.

D. A. F.: Igen, mi is csatlakoztunk.

 

ÉSZAK-CSEPEL JÖVŐJE, BARNA MEZŐS FEJLESZTÉSEK


A következő blokk Észak-Csepel jövője és a barnamezős fejlesztések a választási körzetben. Bangóné Borbély Ildikóhoz szól a kérdésem. Az olimpiai pályázat buktája után számos tervezett beruházás meghiúsult itt a választókörzetben. Nagy kérdés, hogy mik lehetnek azok a fejlesztések, beruházások, amelyek egy következő ciklusban meghatározhatják a választó körzet jövőjét? Mi lenne az a beruházás, amelyet az MSZP-Párbeszéd szorgalmazna a következő 4 évben?

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Az eddigi legfontosabb témánál tartunk. Ha Csepelről beszélünk, akkor az egyik legszegényebb kerületről beszélünk. Ha a jövedelmi viszonyokat és a kereseteket nézzük, akkor is arról beszélhetünk, hogy a legkevesebb jövedelemmel rendelkező családok itt élnek.

Ami a gyár területét és a barnamezős beruházásokat érinti, én beszéltem helyi vállalkozókkal, és azt mondák nekem: egyetlen egy mondatot mondjak csak el – ők annak is örülnének már, ha az önkormányzat elhelyezne egy konténert a gyár területén, hogy az illegális szemétlerakást megszüntessék. Ezt azért mondták el, mert annyira nagy a probléma, hogy nem foglalkoznak a gyár területével, az utak helyzetével. Ráadásul 2012-ben egy helyi adót vetettek ki az ott működő vállalkozásokra, amit 2017-ben, öt évre visszamenően be is hajtottak!

Azt gondolom, hogy a regnáló országgyűlési képviselőknek az a feladatuk, hogy a helyi vállalkozásokat segítsék, és ne korrupciógyanús beruházásokat valósítsanak meg. Csepelen csak ez működött az elmúlt időszakban. A korrupció és a korrupció által lenyúlt beruházások.

 

Bereczki Miklós:

– Folytatnám a sort. A barnamezős beruházások az elsősorban a Csepel Művek, amely sajnos most szégyenfoltja Csepelnek, régen pedig diadalmas ékköve volt. Ezt vissza kéne hozni. Meg kellene teremteni azt a jogi környezetet, hogy ez lehetővé váljon. Szinte valamennyi épület magánkézben van, melyek egykor szép gyárépületek voltak (itt akár a hajdani Pannónia-üzemre is gondolhatunk) voltak, ma lepusztulóban vannak. Egy innovációs parkot kellene létrehozni, ahol magyar találmányokat (annak idején a magyar agy erős exportcikkünk volt) lehetne bemutatni. Ezen kívül lehetne akár múzeum a pincékben, az óvóhelyeken, illetve a Gerincút ezen az útvonalon haladhatna tovább.

Észak-Csepellel kapcsolatban megfogalmazódott bennem egy „Budapest tüdeje” program. Tudjuk, hogy sajnos Csepelen nagyon rossz a levegőminőség. Gyakorlatilag, földrajzilag ez az észak-csepeli rész lenne a közepe Budapestnek. Ide egy olyan zöldmezős beruházást álmodtam meg, gyereknek szabadidőpark, kalandpark, fásítás, horgászparadicsom, futópályák, tematikus edzőpályák, hogy csábítsuk ki a városból az embereket. Ugyanis zsúfolt a Margitsziget, zsúfolt a Kopaszi-gát, s az emberek vágynak arra, hogy a természetben lehessenek. Hát, legyen ez Csepel.

 

Tenk András:

– Egyetlen egy félmondat ahhoz, amit Miklós említett. A tulajdonviszonyokat a Csepel Művek területén tényleg rendezni kell. Vannak olyan ingatlanok, ahol akár három tulajdonos is van: önkormányzati, fővárosi és magántulajdonos. Addig nem tudunk előre lépni a CSM területén, amig ezt nem rendezzük.

 

Dukán András Ferenc:

– Annyit tennék hozzá a szigetcsúcs témához, hogy rendezni kellene a tulajdonviszonyokat: önkormányzati tulajdonba kell kerülnie, és állami beruházásokkal kell megtámogatni.. Hiszen ez Budapest legnagyobb zöldterülete, használjuk ki. Csatlakozva az előttem elhangzottakhoz, annyival egészíteném ki, ez olyan hely lehetne, ahol a szabadidőt, nemcsak a sportot és a parkot megtartva, hanem a kulturált szórakozási igényeket is ki lehetne elégíteni (kihasználva azt, hogy viszonylag messze van a lakott területektől). Erre lehetne lehetőségeket teremteni, könnyű- és komolyzenei szabadtéri színpadot létesíteni, akár szabadtéri színházat is működtetni. A Kis-Dunára való kijárással akár a csónakázást, akár a kis-dunai hajózást is feléleszteni.

 

Szabó Szabolcs:

– Ami a csepeli barna zónák ügyét illeti, azt viszonylag egyértelműen és egyhangúlag mondják a szakértők, hogy megvan rá a megoldás, hogy mit kell csinálni. Egyrészt a terület presztizsét kell növelni, hogy a beruházók számára ez vonzó legyen, úthálózat-fejlesztés, néhány építészeti jel kialakítása. Utána kell egy menedzsment, amit az ott működő önkormányzat és az állam közös finanszírozásával állítanak fel. Ehhez kell egy külön önálló törvényi szabályozás, és utána elindulhat a terület fejlődése, fejlesztése. Ehhez – ezt pontosan tudjuk – kormányra kell kerülni. Én nyújtottam be költségvetései módosítót: így szavazták le…

Ami az északi szigetcsúcsot illeti, azt annak idején nagyrészt asz önkormányzat eladta, s csak kisebb része maradt önkormányzati tulajdonban. Itt (a hosszú távú városfejlesztési koncepciónak megfelelően) a nagyobb részét közparkká kell alakítani – ennek a területnek ez a lényege. Egy másik, kisebb részét lehet lakóingatlanok és közintézmények felépítése céljára hasznosítani. De annak van előfeltétele: ahhoz kell az albertfalvai híd, ahhoz kell a gubacsi híd kiszélesítése, mert anélkül ez nem fog menni. – Ja, és persze a csepeli HÉV-nek a felújítása.

 

KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEK


Menjünk is tovább a harmadik vita-blokkhoz: szükséges közlekedési fejlesztések a választókerületben – Szabó Szabolccsal kezdjük.

Csepellel kapcsolatban számos új fejlesztés látott napvilágot az olimpiai pályázat kapcsán is. Ígértek nagyon sok mindent, az Illatos utcát és a Galvani utat híddal kötnék össze, s szó volt arról is az olimpiai pályázatban, hogy a csepeli HÉV-et villamosra cserélnék.

Mi az Ön és a pártja álláspontja ezekről a beruházásokról? Illetve, Önök szerint melyek lennének a szükséges közlekedési fejlesztések, melyeket a következő négy éves ciklusban mindenképpen prioritásban kellene tartani?

 

Szabó Szabolcs:

– Ami a csepeli HÉV ügyét illeti – ez egyébként összefüggésben van a ráckevei HÉV-vel is – ezeket gyorsvasútként kell megőrizni!  Úgy, ahogy azt egyébként 40 éve a fővárosi fejlesztési koncepciók előírják! Magyarul: valahol a MÜPA környékén le kell vinni ezeket, összekapcsolva, a föld alá és a Kálvin tér felé az 5-ös metróval kell folytatni. Minden közlekedési szakember ezt mondja, s mi nagyon határozottan beleálltunk ebbe, amikor az olimpiai pályázat kapcsán ezt tönkre akarták verni, s egy lassú, rosszul megtervezett villamossá akarták alakítani – talán még emlékeznek rá, gyűjtöttük az aláírásokat is.

Amit még kiemelnék: az előbb említettem az Albertfalvai és a Galvani hidakat. Soroksár esetében nagyon komoly közlekedési probléma, hogy a vasútvonal kettéosztja a kerületet, s aki ott él, az tudja, milyen nagy problémákat okoz az átkelésre való várakozás. Kell ott egy alul- vagy felüljárót építeni. Ennek a tervezése már megindult, a kormány kihagyta a 750  milliárdos kelebiai vasútvonal felújításából – ezt oda vissza kell lobbiznunk. Én már annyi emberrel beszéltem, a MÁV-osokat győzködtem, de egyenlőre erre nem hajlandóak. Ezt majd megoldjuk, ha kormányra kerültünk.

Visszatérve akkor megint Csepelre: a Gerincutat be kell fejezni, a II. Rákóczi Ferenc utat ki kell szélesíteni, mert ott lehetetlenség napközben közlekedni. Nemcsak annak lehetetlen, aki jön be Szigetszentmiklósról, meg Halásztelekről, aki ott él, az is ott szagolja ezeket az autókat, meg viseli el a zajt. Ráadásul a II. Rákóczi Ferenc út kiszélesítéséhez van kötve Háros belterületbe való vonása. Tehát még egy plusz ok, ami miatt ezt meg kell tennünk természetesen. Vázlatosan csak ennyit.

 

Tenk András:

– Lehet, hogy meredek dolgot fogok állítani: talán vissza kellene fogni az autós közlekedést! Kérem szépen, Csepel 26 négyzetkilométeres területen fekszik, s ez a városhálózat nem tud ennyi gépjárművet elviselni! Családonként, háztartásonként van már ahol kettő-három gépkocsi is van. Ezen el kéne nekünk is gondolkodni, hogyha fenntartható települést szeretnénk, mi, állampolgárok. Ez rám is vonatkozik, én is csak a HÉV-ig szoktam autóval menni.

Ez elég futurisztikusan hangzott, így valami konkrét megoldást is mondok: a csepeli HÉV-et esetlegesen meg lehetne hosszabbítani déli irányban, az agglomeráció felé. Szigetszentmiklós, akár Halásztelek, akár Szigethalom, Tököl felől tudjanak keresztül haladni – és össze lehessen kötni a ráckevei HÉV-vel. Ez egy fontos elképzelés.

A másik: valóban be kellene vinni – régóta dédelgetett tervez – valóban be kéne vinni a Belvárosba, akár összekötni valamelyik metró-hálózattal a csepeli HÉV-et. Ez is nagyon sokat segítene.

Az LMP álláspontja: elsősorban a közösségi (régi nevén a tömegközlekedést) kell Budapesten fejleszteni. Személy szerint én a kötöttpályás közlekedés fejlesztésének híve vagyok. Ebben az irányban kellene elmozdulni. Köszönöm.

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Nagyon röviden. Szerintem az egyik legfontosabb, hogy a tömegközlekedést vonzóvá kell tennünk a lakosság számára. Hogy akadálymentesített legyen egy HÉV, hogy egy kismama a babakocsit fel tudja vinni, egy mozgáskorlátozott fel tudjon szállni,

Az egyik legfontosabb: olimpiára hivatkozva ne tereljük el a HÉV-nek az útvonalát, mivel mindenki tudja, hogy az egész arról szólt, hogy a Duna-parton felvásárolt, újgazdag rétegnek zavarta a kilátását (s a mai napig zavarja őket, hogy ott halad el a HÉV). Az olimpia csak indok volt arra, hogy a HÉV-et eltereljék más vonalra. Én azt gondolom, hogy ezt kell legfőképpen megakadályozni a csepeli és soroksári embereknek, hogy ilyen indokkal tudjanak megszüntetni tömegközlekedési járatokat!

 

Dukán András Ferenc:

– Én két dolgot emelnék ki. Csatlakozom a Szabolcs által elmondottakhoz: szerintem is a két legégetőbb közlekedési probléma a kettévágott Soroksár és az összeköttetés hiánya a kerületekben. Ezt én azzal egészíteném ki, hogy mi azt gondoljuk, hogy a szentendrei HÉV-vel kell összekötni a csepeli HÉV-et.

Visszatérve a bevezetőre, az agglomerációval való összeköttetést kell végiggondolni. A dugók nagy részét nem a csepeli és soroksári autók okozzák! Hanem az, hogy ezeken a kerületeken kell keresztül haladni a főváros felé azokból a településekből, amelyek délre fekszenek. Ezért is mondom: csak komplex, átfogó, szakmai megoldást kell találni. A politikusoknak az a dolga, hogy szakmai megoldásokat keressenek!  Ezt nagy, szakmai, közlekedésmérnöki konszenzussal kellene kialakítani.

Még egy dolgot mondok: a Gubacsi híd állapota sem kielégítő. Azzal is kellene foglalkozni, s a Galvani hidat lejjebb, a Gubacsi híddal egyvonalban kellene felépíteni, hogy meggyorsítsuk az átjutást Budafokra, s általában a dél-budai kerületekbe.

 

Szabó Szabolcs:

– Igen ez lenne az albertfalvai híd. Egy dolgot elfelejtettem megemlíteni: a Corvin csomópont kétszintessé tételét. A Metranszos vonatok miatt is lehet látni, hogy ott kell állni a kereszteződésben.

 

Bereczki Miklós:

– A Jobbik is és jómagam is elkötelezettek vagyunk a komplex közúti és tömegközlekedési fejlesztés mellett. Évről évre beadjuk azokat a költségvetés-módosító javaslatokat, amelyek ezeket szolgálnák, s ezeket rendre leszavazzák. Szinte már mindent elmondtak a kollégák a témában. Gyakorlatilag csak apró részleteket mondanék el.

Egy gyalogos-kerékpáros hidat mindenképpen szeretnénk Csepel és Soroksár között, a rév vonalán. Szeretnénk azt, hogy Soroksárnak megoldódjon az összeköttetése a Belvárossal, egy expressz busszal, amely a Hősök teréről indulna és a Boráros térig tartana., illetve a 179-es buszt is meghosszabbítanánk a Belvárosig, egészen a Boráros térig vinnénk be.

Felújítanánk a Soroksár-Közvágóhíd HÉV-szakaszt, mert szörnyű állapotban van, magam is tapasztalom, amikor nem autóval megyek, hogy nehéz bejutni, főleg esti órákban.

Ahogy a többiek elmondták, a csepeli Gerincút meghosszabbítása és befejezése nem igazán tűr halasztást. A Corvin-csomópontot mi úgy képzeltük el, hogy a teherforgalom ne menjen fel a hídra, hanem oldalt menjen, a jelenlegi útszakaszon. Így csökkentenénk a terhelését és meghosszabbítanánk az élettartamát.

 

BÉRÜGYEK, MEGÉLHETÉS


Mehetünk a következő blokkra? Igen? Jó! Akkor Dukán András Ferenchez szól majd a kérdés: az alacsony bérekről és a megélhetésről lesz szó a továbbiakban.

Magyarországon bérválság van. A dolgozói szegénység egészen elképesztő méreteket öltött az egész országban. Csepel-Soroksár választókörzet maga is Budapesten ahhoz a részhez tartozik, , ahol gyakorlatilag legalacsonyabbak a jövedelmek.

Mit kíván tenni a Momentum, ha esetlegesen bekerül a Parlamentbe, s alkalmas a kormányalakításra? Hogyan kívánja kezelni ezeket a feszítő problémákat?


 

Dukán András Ferenc:

– Kicsit reménykedtem, hogy az oktatást fogom kapni, mert az mégis csak a szívügyem, de nagyon szívesen beszélek erről is. A momentum azt gondolja, hogy a a bérek problémájának több rétege van. Ezek közül az egyik legfontosabb az adózás kérdése! A magyarországi adórendszer nem támogatja különösen az alacsony keresetűeket. Erre van több programpontunk. Mondanék egy párat.

Egyrészt: bérkiegészítő adójóváírás. Teljesen elfogadhatatlan az, hogy a 15 százalékos szja mindenkit egyaránt sújt. Nemcsak hogy többkulcsos adórendszerre gondolunk, hanem azt gondoljuk, hogy a minimálbérnél 0 százaléknak kellene lennie az szja-nak, tehát bérkiegészítő jóváírással, szép sávosan kellene, sokkulcsos adóval ezt megoldani.

Ugyanígy meg kéne oldani, hogy munkahelyek teremtődjenek, s ehhez az kellene, hogy a fekete és a szürkegazdaság felszámolódjon. Ehhez a munkáltatói és a vállalkozói terheket is csökkenteni kell, hiszen akkor tud a gazdaság felpörögni, s akkor tud jobbá válni a bérverseny.

A bérek viszont tartósan akkor fognak nőni, - ezt ki kell mondanunk, s XXI. századi pártként ezt nagyon fontosnak tartjuk – hogyha nagyobb hozzáadott értékű munkákra koncentrál a magyar gazdaság. Magyarország ne legyen összeszerelő üzem! Ne arra legyünk büszkék, hogy csak gyárakat építünk. Kellenek a gyárak, kellenek az összeszerelő üzemek, de a magyaroknak igen is van arra szellemi kapacitása, hogy nagy hozzáadott értékű munkát végezzenek, hogy itt legyen Európában és a világon nagy kutató-fejlesztő központ, ide jöjjenek mások. Most is vannak erre kezdeményezések.  Ezt kell erősítenünk.

Ha ilyen embereket képzünk ki, s az oktatást így alakítjuk át, hogy magas hozzáadott értéket képviselnek a magyar munkások, s minden szintjén a végzettségeknek, akkor nőni fognak a bérek. Ha Európánál magasabb színvonalon képzünk ki diákokat, akkor igen is, a bérszínvonal is el fogja érni az európait.

 

Bereczki Miklós:

– Ha már a bérekről van szó: egy európai népi bérkezdeményezés indult el fél évvel ezelőtt Kelet-Európában. 8 ország kezdeményezte, most már Portugália és Szlovénia is csatlakozott hozzá – ez a Bérunió! A Jobbik feltett szándéka az, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért” járjon Kelet-Európában is. Nemcsak mi gondoljuk így, hanem sokmillió kelet-európai. Ez lenne a megoldás arra, hogy végre ne csak az árunió, hanem a bérunió is megvalósuljon. Jómagam is több ezer aláírást összegyűjtöttem a témában, tehát tudom, hogy az embereket ez milyen szinten érdekli. Még akkor is, ha a Fidesz propagandája az olcsó, szakképzett munkaerő. Még akkor is, ha a Fidesz propagandája az, hogy ezt ne higgyék el az emberek, kígyót-békát kiabáltak erre a dologra, pedig ez lenne a megoldás Kelet-Európa problémájára.

 

Tenk András:

– Nagyjából egyeznek az álláspontok. Viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Kossuth Lajos óta probléma, hogy fizessenek a gazdagok! Gondolom, ebben egyet tudunk érteni, de ennek az egykulcsos szja nem igazán kedvez. Az LMP újra progresszívvé tenné az adózást, tehát minél magasabb lesz valakinek a jövedelme, annál magasabb adót kell, hogy fizessen, mennél alacsonyabb lesz valakinek a jövedelme, annál alacsonyabb adót kell fizetnie. Tehát háromsávos lesz az adórendszer, ebben gondolkodunk. Továbbá szeretnénk a minimálbért megemelni, a jelenlegi 140 ezer forint körüli összegről, továbbá szeretnénk, hogy a minimálbér adómentes legyen.

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– A tudatosan alacsonyan tartott béreknek a beszüntetése. Magyarországon ma tudatosan van alacsonyan tartva a bér. A közmunka program átalakítása. Ez a kormány ígért egymillió új munkahelyet, ezt közmunka programmal próbálták megvalósítani. A Munka Törvénykönyvének azonnali átírása, megváltoztatása, és a munkavállalói jogok visszaállítása. A szakszervezetek újra ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, int a 2010 előtti időkben. Azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb, hogy Magyarországnak a kormánya a dolgozókat képviselje, olyan mértékben, mint ahogy most a munkaadókat. Köszönöm.

 

Szabó Szabolcs:

– A személyi jövedelemadó kérdésében egyetért mindenki, mint ahogy itt el is hangzott. Ott az a trükk, hogy amikor a Fidesz bevezette az egykulcsos adót, azzal az emberek rosszabbul kereső kétharmada járt rosszul, 20 százaléknál nem változott semmi, a nagyon jól kereső 20 százalék nyerte a legtöbbet. Ezt kellene visszafordítani. Mi azt gondoljuk, hogy a kétkulcsos adó és az adójóváírás, az megfelelő lehetőség erre. Csak annyit kérünk a jobban keresőktől, hogy a társadalmi szolidaritás jegyében, a magasabb adókulcs alá tartozó jövedelemrészért fizessenek többet, s ne a teljes jövedelem után. Ezt sokan elfelejtik, hogy mi a többkulcsos adó. Nagyon fontos: érdemi, háromoldalú tárgyalásokat kell lefolytatni a munkaadók-munkavállalók-kormány között, tripartit egyeztetéseket kell folytatni, és négy éves bérmegállapodást kell kötni. Nem azzal kell versenyeznünk az európai unióban, hogy nálunk alacsonyak a bérek, hanem azzal, hogy jól dolgozunk és képzett munkaerőnk van. A Bérunió az gazdasági nonszensz, de meg lehet azt oldani, hogy fel tudjunk zárkózni. Hatékony gazdaság kell!

 

Bereczki Miklós:

– Csak öt másodperc: munkaügyi területen dolgoztam majd hat éven keresztül, utána pedig a magánszférában, tehát tudom, hogy az új Munka Törvénykönyve milyen nehéz terheket rótt a munkavállalókra. Ezt mindenképpen meg kell változtatnunk, hogy munkavállaló-központú legyen a Munka Törvénykönyve, és a foglalkoztatás.

 

 

Mielőtt az utolsó blokkra mennénk, három eldöntendő kérdést fognak kapni, kérem igennel, vagy nemmel válaszoljanak.

Többen utaltak arra, hogy adómentessé tennék a minimálbért. Amennyiben mandátumot kapnának, támogatnának-e egy olyan törvényjavaslatot, amely adómentessé tenné a minimálbért?

 

B. M.: Igen.

B. B. I.: Igen, 2010 előtt adómentes volt.

T. A. : Igen.

Sz. Sz. : Igen

D. A. F. : Igen

 

Második kérdés. Magyarországon a közfoglalkoztatottak bére nem éri el a minimálbért.
amennyiben mandátumot nyernének, támogatnák-e azt, hogy a mindenkori közfoglalkoztatásban részt vevő bére legalább a minimálbért érje el?

 

D. A. F.: Természetesen.

Sz. Sz. : Igen.

T. A. : Igen.

B. B. I. : Igen, többször kezdeményeztük.

B. M. : Igen.

 

Köszönjük, és akkor egy utolsó kérdés a megélhetéssel kapcsolatban. Jelenleg azok a polgártársaink, akik elvesztik az állásukat és nem kapnak munkát közfoglalkoztatásban, álláskeresési járadékra jogosultak, aminek az időtartama három hónap. Amennyiben Önök mandátumot szereznének, növelnék-e ezt az időtartamot? Ha igen, akkor kérem, hogy egy számot is tegyenek mellé.

 

 

B. M.: Igen, 6 hónap.

B. B. I.: Igen, legalább egy év.

T. A. : Igen, minimum 6 hónap..

Sz. Sz. : Programunkban 9 hónap szerepel.

D. A. F. : Legalább 6 hónapra, de több komplex intézkedésünk is van erre.

 

AZ OKTATÁSRÓL

 

Köszönjük szépen. Akkor az utolsó vitablokk következik: az oktatás. 5 milliárdot adott nemrégiben a Jedlik Ányos gimnázium felújítására Németh Szilárd, ami ugye, a kampányidőszakban nyilvánvalóan egyfajta kampánytevékenységnek is tekinthető. Nyilván örülünk annak, ha iskolák felújítására sor kerül. Ugyanakkor olyan híreket is hallunk, hogy ezekben a napokban is vannak olyan közoktatási intézmények, ahol a diákoknak télikabátban kell ülniük, mert nincsen megfelelő fűtés a termekben.

A kérdés most Bereczki Miklóshoz, a Jobbik képviselő-jelöltjéhez szól: Mit tenne a Jobbik? Hogyan alakítaná át a közoktatás rendszerét, hogy az ilyen jellegű fenntartói problémákat el lehessen kerülni a jövőben?

 

Bereczki Miklós:

– Csak címszavakban. A KLIKK-et meg kell szüntetni. Vissza kell adni a fenntartást az önkormányzatoknak, és forrást biztosítani hozzá. A normatívákat emelni. Diákközpontú oktatást kell bevezetni. Emelni kell a hallgatói juttatásokat – a hiányszakmákban drasztikusan. A tanárok bérét is rendezni kell. A szakmaiságot vissza kell vinni, a megbecsülést, illetve a nagyon nagy hangsúlyt kell helyezni a nyelvoktatásra, mert Európában sereghajtók vagyunk.

 

Tenk András:

– A jó oktatás drága, de a rossz oktatás is sokba kerülhet. Áldozni kell mindemképpen rá. Mi jelenleg sereghajtók vagyunk az OECD tagállamok között. az EU-n belül az átlagot hozzuk (az éves GDP-nek hány százalékát fordítja a magyar kormányzat az oktatásra – olyan 4,6 százalék körül).  Az LMP kormányra jutása esetén természetesen ezt megduplázná! Hollandia, vagy Dánia szintjére terveznénk felhozni, az kb. 8 százalék lenne. Minden ötödik költségvetési forintot az oktatásra fordítanánk. Mindenképp szeretnénk elérni azt, hogyhogy a sikeres oktatáshoz kell egy motivált diák, egy motivált tanár és egy együttműködő szülő. Ha a munkabérek is megfelelőek lesznek, s az oktatásra fordított összeg is emelkedik, , akkor talán ez a szentháromság egyszer végre meg is tudna valósulni.

 

Szabó Szabolcs:

– Olyan nagy szerencsém van, hogy Dukán Andrással együtt volt szerencsénk az oktatási minimumot kidolgozni – ebben részt vettünk, s tudjuk, hogy ezt nagyjából minden párt egységesen gondolja. Néhány extra dolgot kiemelnék. Minden gyerek kezébe tabletet kell adni. Anyanyelvi nyelvtanárok kellenek a közoktatásba. A felsőoktatásban az első diplomát kutyakötelességünk ingyen biztosítani. Az egyetemi oktatók bérét meg kell duplázni, és a politikusok fizetését az egyetemi oktatókéhoz kell kötni. A hallgatói juttatásokat is meg kell emelni.

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese maga az oktatás volt, s kiemelten maguk, a magyar gyerekek. Azt gondolom, hogy az oktatásnak a gyerekekről kellene szólnia. Ma, Magyarországon az oktatás nem erről szól! Vissza kell adni az önkormányzatoknak az oktatás felügyeletét és működtetését. Legjobban az önkormányzatok tudták működtetni Magyarországon az oktatási intézményeket. A KLIKK-et meg kell szüntetni. Meg kell szüntetni azt, hogy kifizetőhellyé váljon maga az oktatási rendszer is. Csak az lehet KLIKK vezető, csak az lehet iskolavezető, óvodavezető Magyarországon, aki a Fidesznek megfelel. Azt gondolom, hogy a legnagyobb bűn, amit az elmúlt nyolc évben elkövettek Magyarországon, azt a kormányzat a gyerekek ellen követte el!

 

Dukán András Ferenc:

– Pont a mi kezdeményezésünk volt – egy szörnyű baleset kapcsán –, hogy felhívjuk a figyelmet a Jedlik siralmas állapotára. Nagyon örülünk, hogy a kormány végre belátta, hogy a Jedlik nem maradhat ilyen állapotban. De nagyon sok iskola van még, ami erre rászorul, itt a választókerületben is, ahol egyébként nagyon jó iskolák is (akár közép szinten, akár óvodák-bölcsődék szintjén) működnek. Mi egy autonóm oktatást képzelünk el, ahol autonómok az intézmények, autonómok a diákok, a tanárok és a szülők. Ha ezt megadjuk, akkor hagyjuk a helyi közösségeknek a kezében a helyi iskolákat. Nem az államnak kell ezt megszabnia. A modern oktatásnak ez tudja megadni a feltételeit. A szakképzést azonnal intézkedésekkel meg kell reformálni – ez kell ahhoz, hogy modern és versenyképes tudást kapjanak a diákjaink, akik a most még ritkaságszámba menő szakmákban kell, hogy elhelyezkedjenek majd húsz év múlva.

 

Bangóné Borbély Ildikó:

– Mindenféleképpen még egy mondat ide kívánkozik: a gyerekeknek újra örömet kell okoznia annak, hogy iskolába jár. Ha ez nincs meg, akkor nem jól fognak tanulni, nem fognak tanulni, s nem fogják látni a jövőjüket az oktatási intézményben. Az a legfontosabb, hogy minden róluk szóljon.

 

Szabó Szabolcs:

– Elfelejtettem mondani: innen köszönöm a civileknek, hogy segítettek összehozni az oktatási minimumot!

 

 

Ezzel az első vitablokk lezárult. A második vitablokkban – melyről majd tudósításunk folytatásában olvashatnak – Magyarország jövője volt a téma.

 

(Folytatjuk)

 

21. kerületi Hírhatár Online – Bárány Tibor

Fotók: Bárány Tibor