Csepeli evangélikus évtizedek

A templom felszentelésének 90. évfordulója alkalmából Zólyomi Mátyás lelkész ezekkel a sorokkal invitálta a híveket az eseményre:

„A Csepeli Evangélikus Egyházközség 2018. október 7-én ünnepli temploma fölszentelésének 90. évfordulóját. A húszas évek gazdasági válságában, nagy szegénységben, létbizonytalanságban élő elődeink reménységüket nem föladva jutottak el a templomavatás ünnepéig. Bár a gyülekezet csak 1937-ben önállósult, akkor már majd 10 esztendeje volt saját temploma. A templom átvészelte a 2. Világháború bombatámadásait. Sérüléseit kijavították. Az itt szolgáló lelkészek igyekeztek a szűkös anyagi körülmények ellenére is szépségében megőrizni az épületet, mely Csepel egyik fontos építészeti emléke immár.

Nem csak emlék azonban! Az itt vasárnaponként összegyülekező hívőknek lelki otthona, az istentisztelet megszentelt és megszentelő tere. Csendjében Isten beszél az ide betérővel. Szeretjük templomunkat. Minden családban, ahova ezt a körlevelet elküldjük, voltak vagy vannak, akik kötődtek, kötődnek ehhez az épülethez. Akár nosztalgia, akár élő kapcsolat indít valakit, szeretettel várjuk a fenti ünnepi megemlékezésre, melyen az igehirdetés szolgálatát Dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke végzi.

Isten áldását kérjük e levél olvasóira, szeretettel és tisztelettel:

Szkaliczki Tibor felügyelő Zólyomi Mátyás lelkész (aki 2002-től vezeti  a gyülekezetet).

Míly kedvesek a te hajlékaid Seregek Ura! (Zsolt 84,2.)

Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, mondta Jézus, ott vagyok közöttük. (Mt 18,20.)”

 

***

A 90 évforduló kapcsán – a teljesség igénye nélkül – felidézzük (nagyrészt az Evangélikus Élet című újság híradásai alapján) a templom, s az egyházközösség történetének néhány állomását.

 

A reformáció ugyan korán elérte a Csepel-szigetet, de inkább annak a déli részét és kálvini irányt vett. A századforduló körüli falu, majd nagyközség elsősorban katolikus és német arculatot viselt ott, ahol valamikor Árpád lovászai tanyáztak Csepel vitéz vezetésével, majd a királyi udvarok népe kergette a vadat.

A lakóhely életében és az evangélikus gyülekezetében is az új kort az iparosodás hozta el. Először a Weiss Manfréd üzem és gyár betelepülése, majd sorra újabb és újabb termelő üzemek. A vasgyárba az alapító Észak- és Északkelet-Magyarországból toborzott a szakmában évszázados családi tapasztalokkal rendelkező szakembereket. Köztük szép számmal német (cipszer) eredetű evangélikusokat. Az első istentiszteletekre Csepelen az ő otthonaikban került sor.

 

A csepeli evangélikusok gondozását 1904-től a kispesti evangélikus egyházközség látta el.

1911-ben érkezett Masznyik Gyula a Felvidékről, s látva, hogy a csepeli szórványba tartozó hívek gyalog és lófogatú omnibuszon a Deák térre járnak istentiszteletre, díjmentesen elvállalta gondozásukat. 1911-ben, Masznyik Gyula ny. lelkész, budapesti óraadó hitoktató tartotta az első istentiszteletet Csepelen az állami elemi iskolában. Ez rendszeressé vált, s a résztvevők száma növekedett.

1912-ben harmóniumra gyűjtöttek.

1913-ban már 200 evangélikus családot tartottak nyilván.

.
1914-1918. Az egyházi élet növekedését ideiglenesen megállította az első világháború. Még az istentiszteletek is szüneteltek. Utána ismét megindult a fejlődés, növekedett a lakosság.

 

1920-ban 537 evangélikus család élt itt.

1923-tól Kispesttől Pesterzsébethez csatolták, annak fiókegyháza lett.

1924-ben már énekkara is volt a gyülekezetnek.

1923-ban fiókegyházközséget szervezett a csepeliekből.

 

Az újabb lendületet a Pesterzsébethez tartozó fília életében egy, a szervezés ajándékával megáldott lelkész, Oláh Károly és néhány buzgó presbiter tevékenysége hozta meg. 1926-ban megszületett a templomépítés gondolata és rendkívül rövid idő alatt – 2 év alatt - fel is épült Pest-környék egyik legsajátságosabb (a gondozás szempontjából nem könnyen rendben tartható) temploma Csepel ekkor missziói központ, szórványai a szigeten fekvő községek.

Belügyminiszteri engedéllyel országos gyűjtést kezdeményeztek templomépítésre, s a helybeli Weiss Manfréd Művek 10 millió koronát adományozott e célra.

 

 

Az alapkövet 1926. november 21-én, Oláh Károly lelkész vezetésével szervezett nagy ünnepség keretében helyezte el Raffay Sándor bányakerületi püspök.

A templomot Vojtka József (Belgrád város rendezésére írt nemzetközi terv- pályázat díjat nyert építésze) tervezte. Az épület alaprajza egyéni megoldású: téglalap alakú, melyet az oltár előtti két oldalt félköralapú kiugrás tör meg. Az oltártérbe két lépcső visz fel. Oltára monumentális építmény. Az oltárképet, a Keresztrefeszített Krisztust Ruzicskay György festette.

A bejárat mellett a fal síkjába süllyesztett vörösmárvány tábla: „Ezen templomot tervezte és az építkezést vezette adományképpen, egyháza iránti szerétéiből Vojtka József, okleveles mérnök, építész tanár”.

Az épület falazása sima, nyugodt. Tágas, négyszögű ablakai vannak, kivéve a homlokzat hatalmas, félkörívű ablakait. Homlokzatán egyszerű, két oszlopon nyugvó timpanon. Vaskos, négyszög alapú, jobboldalt álló tornyának felső emelete nyolcszögalapú, a magyar klasszicizáló templomokra jellemző erkélyes körüljáróval. Feltűnő a díszítőelemek csaknem teljes hiánya.

 

 

 

1928. november 11-én a püspök szentelte fel a templomot.

A korabeli fényképek tanúsága szerint akkoriban szántóföldek vették körül. Nem messze néhány parasztház látszik. Falusi templomnak épült. Nagyot fordult az óta a világ. Egy közösség mindig a megmaradás reménységével épít templomot. Helybeliek, szlovák és német gyökerű evangélikusok, és Trianon itt hazát találó üldözött magyarjai számára életbevágóan fontos volt a megmaradás reménysége.

A városi építési hatóságok annak idején nem nézték jó szemmel az aszimmetrikus templom terveit, és a gyülekezet azt ígérte, hogy megépíti majd a másik tornyot is. A templom az eredeti tervek alapján mégis csak egy toronnyal épült fel. A másik torony hiányát a pénzhiánnyal indokolták.

 

„1928. november 11-én adta át rendeltetésének a csepeli evangélikus egyház uj templomát Raffay Sándor bányakerületi püspök.

A püspököt dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter, Rásó Lajos egyetemes ügyész, Mikler Károly ny. jogakadémiai dékán, Sándy Gyula műegyetemi tanár kísérte el Csepelre.

A község bejáratában felállított diadalkapunál Koncz János községi főjegyző, a templom előtt Oláh Károly h. lelkész és Krosméry Vladimir főmérnök, egyházfelügyelő fogadták a püspököt, aki ezután átvette a templom kulcsait és megnyitotta a főkaput.

Közének után Raffay Sándor felavató beszédet mondott. »Csepelen is megtörtént néhány évvel ezelőtt — úgymond a püspök, — hogy megmozdult a föld, megrendült a lelkek békéje, a gyűlölet lángjai csaptak fel és most a megtévesztett emberek százai, ezrei mégis Isten dicsőségére emelnek hajlékot: e csodát csakis a szeretet hívhatta elő. Korunk szörnyű vergődését, elégedetlenségeit csupán a hit oldhatja fel, csak ez nyújthatja új megerősödésünk előfeltételeit. Raffay Sándor szavai után Broschko esperes a budapesti ev. egyházmegye, Pratscher Vilmos tanító a pesterzsébeti ev. anyaegyház, Konrád György lelkész a csepeli ev. egyházközség, Kemény Lajos igazgató-lelkész a pesti ev. magyar egyház, báró Kaas Albert az Országos Luther-Szövetség, Koncz János főjegyző Csepel község nevében beszélt, báró csepeli Weiss Jenő a tölténygyár személyzetének, Hauschilo Amadna és Zachár Gyula a konfirmandus-gyermekek, Kux Sándor ügyvéd a zsidó hitközség tiszteletét tolmácsolta.” (Hegyen épített város, 1928. november 22.)

 

A következő években, a gazdasági válság idején, a nehéz anyagi helyzet miatt a templom környékéhez tartozó telkek eladására kényszerültek, még egy parókiatelek sem maradt.

 

1936. július 5.  Oláh Károly csepeli hitoktatólelkész állásáról való lemondása következtében Dr. Raffay Sándor püspök a csepeli fiókegyház szervező adminisztrátorává Várady Lajos eddigi fasori lelkészt nevezte ki. Várady Lajos 14 évig szolgált Csepelen, ő újíttatta fel kívül-belül a templomot a 25 éves évfordulóra.

 

Az egyházközség 1937-ben vált önálló missziói egyházzá. Várady Lajos szolgálatához fűződik a gyülekezet önállósodása és sok, a gyülekezet történetében érdekes kezdeményezés.

 

1936. november 8. Az ev. fiókegyház „Evangélikus nap“ rendezésével ünnepelte meg fennállásának 25 éves évfordulóját. Templomának belsejét megújíttatta s orgonavásárlási mozgalmat indított. Másnap, a csepeli kultúrház nagytermében nagyszabású dísz- hangversennyel zárult a megemlékezés.

 

1939-től havonta egyszer német nyelvű istentiszteletet is tartottak.

A második világháború elnéptelenedést okozott, a lakosság menekült a bombázások elől. A második világháborúban a templomot súlyos sérülések érték, ajtaja kiszakadt, ablakai betörtek, a tető palái szétröpködtek, s sok fia maradt halva a frontokon.  Ekkor esett áldozatul a rendkívül értékes, még éppen hogy csak használatba vett orgona is.

A templom 1946 májusában nyílt meg újra, de az újjáépítés csak 1947 őszére fejeződött be.

 

1950. január 1. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa rendeletet bocsátott ki, amely Budapest területének új megállapításáról intézkedik és ismerteti a főváros kerületeinek határait. A rendelet szerint nyolc új kerület létesül s ezekkel együtt Budapest 1950 január 1-től 22 kerületből áll. A budapesti egyházmegyéhez tartozó gyülekezetek közül a budapesti, csepeli, soroksári, kispesti, pesztszent- erzsébeti, pestszentlőrinci és pestújhelyi egyházközségek, illetve fiókegyházközségek csatoltatnak a fővároshoz, amelyeknek evangélikus lélekszáma keréken 12.100. Így a másfél-milliós új főváros evangélikusainak száma hozzávetőlegesen, kereken 81.000.

 

1950. március 19. Az ember megszokta már ezt a nevet: Csepel, hiszen gyáripara révén nemzetközileg ismerős név és ezért Csepel akkor is Csepel marad, ha egyébként Budapest XXI. kerülete is. E napon gyülekezeti napot tartottak Túróczy Zoltán püspök és dr. Reök Iván egyetemes felügyelő részvételével.

 

1950. szeptember. A csepeli evangélikus lelkészi hivatal a következő levelet intézte az Evangélikus Elet szerkesztőségéhez, Dezséry László püspök-főszerkesztőhöz:
„A csepeli egyházközség presbitériuma értékelve azt a nagyjelentőségű szolgálatot, amely az Evangélikus Életre, mint egyetlen hetilapunkra vár, szeretettel ajánl fel 50 forintot.
Legyen áldás az íráson és az olvasókon. Erős vár a mi Istenünk!
Várady Lajos lelkész.”

 

1951. április 22. A csepeli egyházközség április 22-én megemlékezett arról az istentiszteletről, amelyet 1911-ben, 40 évvel ezelőtt, tartott Csepelen néhai Masznyik Gyula ny. lelkész. Az emléknapon, vasárnap d. e. 9 órakor a Bükkös-utcai iskolában, d. e. 11 órakor a templomban prédikált Dezséry László bányakerületi püspök. Délután 6 órai kezdettel egyházzenei áhitat keretében előadást tartott Kemény Lajos budapesti esperes. Közreműködött a Fasori Énekkar, Peskő Zoltán vezényletével. — Április 23-án, hétfőn, kezdődött és egész héten át tartott az evangélizáció, amelyen igét hirdetett Józsa Márton lelkész. A templom megközelíthető villamossal a Köz vágóhídtó1, a 21-es autóbusszal a Boráros-térről. Leszállás a Karácsony Sándor (Gyár)-utcánál.

 

1959. Csepelen, augusztus 2-án is megemlékeztek Hirosimáról. A csepeli két református, az evangélikus és a baptista gyülekezet augusztus 2-án, a református egyházközség gyülekezeti termében közös megemlékezést tartott. Igehirdetések, az atomerőről szóló tudományos előadások, ének- és zeneszámok, szavalatok mind a keresztyén ember felelősségét keresték és ébreszt gették a tömegpusztító fegyverek ellen és a békés építőmunka és élet érdekében. Jó és mély előkészítése volt ez az alkalom a csepeli protestáns gyülekezetek és hívek számára a vasárnapi Hirosima-bűnbánati és könyörgő istentiszteletekre.

 

1956 is súlyos sebeket ejtett a templomon, de a lelkekben is.

 

1959. október 25. LELKÉSZIKTATÁS. A budapest-csepeli evangélikus egyház-község egyhangúan meghívott új lelkészének, Mezősi Györgynek lelkészi tisztébe iktatása délután hat órakor volt a csepeli evangélikus templomban. Az iktatás szolgálatát Várady Lajos, a Budai Egyházmegye esperese végezte.

 

Ahol most a templom áll, futóhomok, vagy szőlőskertek álltak fél évszázada, s amikor építeni kezdett a maroknyi nyáj, a templom helye a község határán volt. Ma a főváros egyik legjelentősebb elővárosának kellős közepén emelkedik a tornya, s nincs messze az idő, amikor talán felhőkarcolók fognak föléje nőni.

 

Mezősi György 35 éves lelkészi szolgálata idején újították fel teljesen a templomot és építették be önkormányzati és finn testvér-gyülekezeti segítséggel az angyalföldi gyülekezettől ajándékba kapott orgonát.

 
Mezősi György 1959-től 35 éven át szolgált a csepeli gyülekezetben parókus lelkészként. Emellett évekig ellátta az evangélikus egyház országos hetilapjának, az Evangélikus Életnek a szerkesztői feladatát is.  Szélesebb körű közegyházi tevékenységet is végezni - mint a lapszerkesztés -, ugyanakkor nem könnyű helyzetben, Csepelen, egy szétzilált gyülekezetben (ugyanis a csepeli lakótelep felépítése következtében az addigi gyülekezeti tagok szétszóródtak) nemcsak a parókiaépítést tudta befejezni, hanem a gyülekezetet is újra felépítette.

                                                     

A lelkészlakás megépítése nehéz munkájának kezdete Galáth György lelkész nevéhez kapcsolódik. A kertvárosi parókia 1960 óta adott otthont Mezősi György lelkésznek és családjának.

 

1961. Ötven éves az evangélikus közösség Csepelen.

 

1980-as évek: a kerület fejlődése szempontjából rendkívül nagy lépés volt a fejlődés útján a városmag újjáépítése – ugyanakkor ez jelentette az elmúlt évek legújabb próbatételét a hívek, köztük gyülekezeti tisztségviselők más kerületbe költözésével.

 

1986. november 9. A kiemelkedő jubileumi ünnepi isten-tisztelet szolgálatát az első isten-tisztelet 75. évfordulóján Szebik Imre esperes, püspökhelyettes végezte. A zsoltáros szavaival emlékeztette a gyülekezetét Isten megtartó és megújító szeretetére. Egyúttal beiktatta a nemrég megválasztott új tisztségviselőket és megerősítette szolgálatukban a korábban már hűséggel helytállt gyülekezeti munkásokat.

 

1986. december  elején dr. Karner Ágoston országos főtitkárt fogadta fehér asztal mellett a gyülekezetépítők csapata. A főtitkár tájékoztatást adott egyházunk szerteágazó, sokrétű szeretetszolgálatáról, majd megbeszélést folytatott a gyülekezet képviselőivel a továbbépítés munkájáról. Itt volt a helye a köszönetmondásnak azért a többszörös, rendkívül értékes segítségért, amelyben a gyülekezet az országos egyháztól, a Gusztáv Adolf segélyszolgálattól, a Martin-Luther-Bundtól részesült.

 

1987. Ötven éve önálló a csepeli evangélikus gyülekezet. Várady Lajos szolgálatához fűződik a gyülekezet önállósodása és sok, a gyülekezet történetében érdekes kezdeményezés, amelynek kevés megmaradt tárgyi emlékeit most gyűjti be a gyülekezet és a kerület helytörténeti bizottsága.

 

1987. június. A gyülekezet ma az újjászerveződés idejét éli megváltozott környezetben: a falusias hátteret felváltotta egy modern város sziluettje, intézmények és üzletsorok sokaságával, sokemeletes épületblokkjaival, széles sétányaival. A gyülekezet megmaradt magja, lassan szaporodva beköltözött evangélikusokkal, hozzáfogott lelki otthona több évre beütemezett felújításához.

A LVSZ nagygyűlése idején már külsőleg rendkívül vonzó, a városképet szépen gazdagító külső arculattal fogadta az idelátogató külföldi vendégeket. Majd elsősorban dr. Nagy Gyula püspök látogatásához és biztatásához kapcsolódóan elkezdte a belső felújítás munkáját, elsősorban is az elavult és már veszélyessé is vált villanyhálózat felújításával, és már álmodik a gyülekezet a templom belső újrafestéséről és valahol a horizonton, talán ma még délibáb- szerűen rajzolódik egy fűthető és orgonával gazdagított templom képe.

A legújabb esemény, hogy a finnországi, alppilai (Helsinki) gyülekezet testvérgyülekezetévé fogadta a csepelit és csatlakozott ehhez a szövetséghez a közép-finnországi, Juankoski (Kuopio melletti) gyülekezet, meghívta a csepeli gyülekezet küldöttségét finnországi látogatásra.

 

 

1988. A csepeli gyülekezet újabb testvérre talált Erdélyben. Az evangélikus csángó Hétfalu egyik gyülekezetével építgették csendben testvéri közösségüket.

 

1990. július 22. A csepeli gyülekezet pesti viszonylatban nem a legnagyobbak közé tartozik, de közösségi összetartásban, a kapcsolatok építésében és mélyítésében élen jár. Erről tanúskodott az a hármas találkozó is, amelyet július 19 és 26 között tartottak, s melynek csúcspontja a 22-én, vasárnap délelőtt a csepeli templomban tartott istentisztelet és úrvacsoraosztás volt. Az istentisztelet két nyelven folyt, finnül és magyarul.
A találkozó történetéhez tartozik, hogy a csepeliek már hosszú évek óta testvéri kapcsolatot tartottak fenn a finn főváros, Helsinki Alppila kerületével. Ez a kapcsolat akkor szélesedett ki Juankoski városának és gyülekezetének bekapcsolásával, amikor a gyülekezet testvéri közössége megteremtette a két város és társadalom testvérközösségét is. Mivel a finn főváros kerületeinek nincs külön tanácsa, így nem volt mód arra, hogy a két főváros-széli kerület legyen testvérvárossá. Ekkor kapcsolódott be Juankoski és lett testvérvárossá és testvérgyülekezetté a csepeliek számára.

Az egymás felé hajlás és a testvéri szeretet eredményeként most itt, Csepelen történt meg a finn testvérgyülekezetek és az erdélyi bácsfalvi gyülekezet hivatalos kapcsolatfelvételének bejelentése, ami eddig a csepeli gyülekezet közvetítésével folyt. Az oltárnál a szolgálatot a három gyülekezet lelkészei végezték: Veres Károly bácsfalui, Mezősi György csepeli és Jukka-Pekka Sepperi finn lelkész.

 

1990. november 11. 1927-ben szentelték fel Budapest elővárosában, Csepelen az evangélikus templomot, melyet Vojtka József tervezett. Most éppen nincs kerek évforduló, melyet megünnepelni szokás, de a hálaadásra mégis van ok. A templomban elkészült a fűtés és a belső, felújítás, vezetékek cseréje és a teljes belső festés. A finnek komoly segítséget adtak a kicsíny evangélikus gyülekezetnek a fűtés adományozásával. Öröm volt hallani, amikor Mezősi György lelkész felsorolta, hogy a templom, mint egyetlen olyan hely, ahol ösz- szegyülekezhetnek, miként szolgál szinte a hét minden napján gyermekeknek, - a három csoport hittanosoknak - az ifjúságnak, bibliaóráknak és igen gyakran ökumenikus találkozás céljára. Ideje volt már fűthetővé tenni.

 

1992. Hármas találkozó volt július 19. és 26. között a csepeli gyülekezetben. A csepeli gyülekezet két testvérgyülekezetének, a finnországi Helsinki- Alppila kerületi, valamint az erdélyi bácsfalvi gyülekezetnek küldöttsége jött látogatóba. Finnországból hetvenen, Erdélyből húszán jöttek el, hogy találkozzanak a csepeli evangélikusokkal. A találkozó csúcspontja a július 22-i, vasárnapi istentisztelet volt a csepeli templomban, amelyen Hannu Komulainen juankoski esperes hirdette az igét és Veress Károly bácsfalui, Jukka Pekka Seppier alppilai, valamint Mezősi György csepeli lelkész szolgált.

 

1992. október 18. A finnországi Juankoski testvérvárosból középiskolások egy csoportja látogatott Csepelre, ahol a csepeli evangélikus templomban találkoztak a budapesti fiatalokkal.

 

1994: egyházzenei áhítat. Az 1937-ben megépíttetett orgona a 2. világháború áldozatává vált. Most az Angyalföldi Egyházközségtől kapott orgona felújításával reménység van arra, hogy a csepeli templomban újra lesz orgona.

 

1994. szeptember 17-én, 35 évi szolgálat után búcsúzott a gyülekezettől a nyugdíjba vonuló Mezősi György lelkész. Ez alkalommal iktatta be Missura Tibor, a budai egyházmegye esperes az új megválasztott lelkészt: Lehoczky János Endre eddigi bánki lelkészt.

 

 

1994. december 4-én, ádvent 2. vasárnapján pedig orgonát szenteltek. Harangszó mellett vonult be a szépen kifestett templomba Harmati Béla püspök, Kendeh György angyalföldi lelkész, Mezősi György a gyülekezet volt lelkésze és az új lelkész, Lehoczky Endre. Az ünnepély elején még a régi harmónium szólt a karzatról. 

A püspök elmondta, hogy azért jött el erre az ünnepi alkalomra, mert diákköri emlékek kötik a csepeli templomhoz, ahol 1945—47-ig sokszor kántorizált. Igehirdetésének alapigéje; Lukács 17,20-21 verse volt. A templom a rajta lévő kereszttel azt hirdeti - nézz fölfelé! Mert van valami több, mint a kenyér, az anyagiak. A zene végigkíséri életünket, a bölcsődaltól a siratóénekig. Azt a kívánságot fejezi ki: az orgona szóljon úgy, hogy hangja maradjon meg lelkűnkben, kísérjen el hétköznapjainkba is vigasztalásul és bátorításul. Az új orgonával Isten valami újat kínál a gyülekezetnek. Ezután az orgonát a püspök felszentelte.

50 év után most „begyógyultak templomunk sebei". - Az orgonát az angyalföldi gyülekezet adományozta. A felújítást a finn testvérgyülekezetek, a csepeli önkormányzat nagyértékű adományai és a gyülekezet áldozatkészsége tette lehetővé. A finnek képviseletében Leena-Kaisa Mikkola, a budapesti finn nagykövetség másodtitkára volt jelen, az Önkormányzatot Hajdú Béla csepeli polgármester és felesége képviselte. Több csepeli egyházközség is elküldte képviselőit. Az orgona felújítása Trajtler Gábor orgonaművész útmutatása alapján történt, Székács László angyalföldi kántor közreműködésével. A kitűnően végzett munkát Tárnái Endre és Sipos István végezte.

 

 

1995. július 9. A második világháború vége felé, Budapest ostromának közeledtével a gyülekezet akkori vezetősége úgy határozott, hogy a mindössze 7 éven át szolgáló első orgonáját a megmentés szándékával szétbontja. Az orgona összes alkatrésze, tartozéka pincékbe került. Az első csepeli orgona sorsa ezzel megpecsételődött. A háború utáni szűkös anyagi helyzetben nem akadt orgonaépítő, aki a hiányosan, sérülten előkerült anyagból az orgonát újjáépíthette volna. Ma már olyan gyülekezeti tagról sem tudunk, aki visszaemlékezne az első orgona hangjára, esetleg fényképet őrizne róla. A gyülekezeti ének kíséretére a szerény harmóniumjáték maradt. Közben emberöltőnyi idő telt el.
Az utóbbi években azonban a gyülekezet zeneszerető lelkésze és a gyülekezeti tagok körében egyre erősödött az az óhaj, hogy az isten-tiszteleteken újra orgonaszó csendűljön fel. Sikerült is megragadni a kedvező és kínálkozó alkalmat. A csepeliek a felújítás határozott szándékával az elmúlt év szeptemberében átvehették az angyalföldi gyülekezet testvéri szeretetéből felajánlott, használt, de a csepeli templom akusztikájához megfelelő méretű mechanikus csúszkaládás orgonát. Ettől kezdve „angyalszárnyakon szállt” az idő. Már korábban sikerült hozzáértő orgonaépítőket találni. Érkezett a nagy értékű anyagi segítség a finn testvérgyülekezetektől, a kerületi önkormányzattól. A gyülekezet tagjai is örömmel adakoztak az orgonaépítés céljára. Az orgonaszentelés délutánján Trajtler Gábor egyházzenei igazgató elismerően, jó véleménnyel vehette át és mutatta be a csepeli templom új orgonáját, amely változatainak számát tekintve azonos nagyságrendű a valamikori első orgonával. 50 év elteltével így érkeztünk meg a jelenbe: Isten nevének dicséretére ismét van orgona.

 

1995 augusztus 24. ZENES ÁHÍTAT a csepeli evangélikus templomban, a finn testvérgyülekezeti csoport látogatása alkalmából. A XVII. kerületi Dózsa Művelődési Ház vegyes karát MENYHÁRTNÉ BARNA ZSUZSA vezényli. Orgonál: HAJDÚ ZSUZSA. Igét hirdet: PENNTT TOIVANAN helsinki-alppilai lelkész.

 

2002. - A népszámlálási adatok szerint 1300-nál valamivel több evangélikust tartanak számon Budapest XXI. kerületében.

 

2002. Lehoczky János Endre visszakerült Nógrádba. - A Csepeli Evangélikus Gyülekezet megválasztott új lelkészét, Zólyomi Mátyást november 30-án du. 4 órakor iktatta be hivatalába Szeverényi János, a Budai Egyházmegye esperese. Az igehirdetés szolgálatát Dr. Szebik Imre, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke végezte.

 

2003. A csepeli evangélikus teplomot műemlék épületté minősítették.

2004. szeptember. Több mint negyven évvel ezelőtt volt utoljára lehetősége a Budai Egyházmegyéhez tartozó Csepeli Evangélikus Egyházközségnek a lelkészlakás, illetve a templomtorony karbantartásának kérdésével foglalkozni. Másfél éve, Zólyomi Mátyás szolgálatának elején ingatlanjainak felmérése során a gyülekezet arra az elhatározásra jutott, hogy mind a parókiát, mind pedig a templomtornyot felújítják. A tervek valóra váltak.

A tavaly műemlék épületté minősített templom tornyának erkélye életveszélyessé vált. A gyülekezet a Fővárosi Önkormányzat Települési és Értékvédelmi Osztályától pályázat útján 5,2 millió forintot kapott - a pályázatot Horváth Gyula alpolgármester személyes biztatására nyújtották be, aki jelenlétével is megtisztelte az ünnepi istentiszteletet. Az önkormányzat hozzájárulásán kívül az országos egyház és a Budai Egyházmegye hárommillió forinttal, a finnországi helsinki-alppilai és juankoski testvérgyülekezet egymillió forintos adománnyal segített. 

 

A Csepeli Magyar-Finn Baráti Kör NÉPVISELETEK FINN MÓDRA című kiállítása megtekinthető a csepeli evangélikus templomban 2004. november 27-től 2005. január 6-ig kedden és csütörtökön 10 és 18 óra között, valamint és az istentiszteletek alkalmával.

 

A templomot 2006 nyarán felújították.

 

2008. november. 16. 80 éves az evangélikus templom Csepelen.
„A húszas években nagy megrökönyödést keltett Csepelen, hogy a felépítendő evangélikus templomnak a tervek szerint csak egy tornya lesz. „Hol van a másik torony?” - idézte a korabeli jegyzőkönyveket, anekdotákat köszöntőjében Bence Imre, a Budai Egyházmegye esperese a templom felszentelésének nyolcvanadik évfordulójára emlékező ünnepi istentiszteleten.
A templomot 1928. november 11-én szentelte föl Raffay Sándor püspök. Az erre emlékező ünnepi istentiszteletet november 16-án, vasárnap tartották. Bence Imre köszöntőjében kiemelte: „A gyülekezetnek valójában nem egy, hanem két templomtornya van. Az egyik kőből épült, a másik élő kövekből. A kőből épült ledőlhet, de az élő kövekből épült torony megmarad.”

A gyülekezeti énekkar szolgálata után Zólyomi Mátyás lelkész megköszönte Tóth Mihálynak, Csepel polgármesterének az anyagi és erkölcsi támogatást, melyet az önkormányzat nyújtott az egyházközségnek. A megújult templom így már nemcsak a gyülekezet, hanem a kerület dísze is.

 

2016-ban homlokzati felújítás volt, melyet a hívek és testvérgyülekezetek adományaiból, pályázati forrásból, valamint önkormányzati támogatással valósítottak meg. A 2016-os hálaadó istentiszteleten a lelkész megköszönte hívek és a finn testvérgyülekezetek adományait, Zombor József tervezési munkáját, szakmai tanácsát, Teichter Alfréd és csapatának felújítási munkáit, valamint Antal Ágnes műszaki ellenőr felügyeleti munkáját. Továbbá elmondta: a Fővárosi Közgyűlés Települési Értékvédelmi Osztálya kétmillió forinttal támogatta a beruházást, az Országos Egyházi Iroda pályázati önrész adott, a Budai Egyházmegye félmillió forintot és a csepeli önkormányzat minden évben mintegy félmillió forinttal finanszírozza az egyházközséget. (csepel.hu)

 

„Nemzedékek mennek, újak jönnek. A templom hirdeti: megtartattunk, megtartatunk. Isten kegyelméből az életben, s lélekben azon túl is, örökké.” -  Zólyomi Mátyás lelkész

 

***                                 

A hivatalosan 175 ülőhelyet és 25 állóhelyet  tartalmazó csepeli evangélikus templom csaknem megtelt a 2018. október 7-ei ünnepi alkalomra. Zólyomi Mátyás lelkész szolgálata mellett az igehirdetés szolgálatát dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke végezte.

Az ünnepi istentiszteletet gyermekek éneke és a karzaton felcsendülő énekkar kitűnő előadása színesítette.

Zólyomi Mátyás – miután bemutatta a templom eredeti terveit és az alapkőletételhez használt díszes kalapácsot -  megköszönte a csepeli önkormányzatnak eddigi támogatását.

 

 Az istentiszteleten megjelent Borbély Lénárd polgármester egy bekeretezett emléklapot adott át a 90. évforduló tiszteletére.

 

Ezt követően a templomkertben dr. Fabiny Tamás püspök, Zólyomi Mátyás lelkész és Borbély Lénárd polgármester egy almafát ültetett el az évforduló emlékére.

 

21. kerületi Hírhatár Online - Bárány Tibor

Fotók: Bárány Tibor