Amit a jegybank működéséről tudni érdemes

Ha a bizalom oda lesz, akkor hasonló helyzet alakulhat ki, mint 2007-ben az Egyesült Államokban. A bankközi kamatláb el is szállt. A jegybank gyakorlatilag a semmiből kreált jegybankpénzzel segítette ki a bajba jutott pénzintézeteket.

 

A jegybanknak erre megvan a joga, valódi pénzt adhat a bankoknak, sőt, akár készpénz nyomtatására is megvan a felhatalmazása. Ez azonban nem jellemző, sokkal inkább kölcsönt szoktak folyósítani. Kisegítheti a jegybank úgy is a bankokat, hogy vásárol tőlük kötvényeket, vagy megveszi azokat a jelzálogleveleket, amelyeket a piacon nem tudnak értékesíteni.

 

A jegybank szerepe

 

Az önálló fizetőeszközzel rendelkező országok esetében létezik önálló jegybank is. Az Egyesült Államokban ez a FED, míg az EU-ban az Európai Központi Bank látja el ezt a feladatot azon országok esetében, ahol bevezetésre került már az euró.

 

A jegybankok egyik legfőbb feladata a gazdaságban fellelhető pénzmennyiséget felügyelni. Így segítik a gazdaságot, az inflációt eközben igyekeznek alacsonyan tartani. A jegybank továbbá meghatározza a jegybanki alapkamat mértékét, ez a jegybanknál a bankok részéről elhelyezett betétekre szól. Attól függően, hogy mekkora a jegybanki alapkamat, a bankok vagy parkoltatják a jegybanki számlákon a pénzt, vagy alacsonyabb kamaton adnak kölcsönt. Előbbi eset akkor áll fenn, ha magas, utóbbi pedig akkor, ha alacsony a jegybanki alapkamat.

 

Az MNB ezenfelül elemez, szabályozza a piacot. Ha az infláció néhány százalékos, az a gazdaságnak még jót is tehet, ám a munkanélküliségnek alacsonynak kell lennie, a kamatoknak pedig közepesen magasnak.

 

A készpénz előállítása szintén a jegybank feladata. Felügyelik, hogy stabil legyen a hazai pénznem árfolyama, továbbá a bankok számláit is vezetik. Bár papíron független szervezet a kormánytól, ám a valóságban gyakran egymást támogatják, mivel a politikai helyzet a jegybankra is hatást gyakorol.

 

Hogyan teremt pénzt a jegybank?

 

Az egyik lehetőség, hogy gyakorlatilag beírják a gépbe a kívánt összeget, és már elő is állt a jegybankpénz. Ha a jegybank a pénzintézetekhez juttat pénzt, akkor ezzel kontrollálni tudja azt, hogy mennyi pénz legyen a gazdaságban, ez ugyanis hatással van a bankközi kamatlábra. Amennyiben a bankok egymásnak nem nyújtanak hitelt, a jegybank megteheti ezt, így mérsékelve a bankközi kamat mértékét, ezt megelőzendő a bankok mégis dönthetnek úgy, hogy kölcsönadnak egymásnak. A bankok maguk is vásárolhatnak állampapírt, azt a jegybank megveheti a pénzintézetektől, amelyért jegybankpénzzel fizet.

 

További lehetőség a jegybankok pénzteremtésére a quantitative easing, azaz a mennyiségi lazítás, de szélsőségesebb megoldások is szóba jöhetnek. Ilyenre került sor nem is oly rég az USA-ban, amikor közvetlenül az emberekhez juttattak pénzt a járvány idején, hogy elköltsék azt, visszapumpálva a gazdaságba.