Nevelőszülők foglalkoztatási jogviszonyban

A 2010-es kampányban a kormány egymillió munkahelyet ígért. Részben ezért mondják, hogy London a második legnagyobb magyar város – azok közül, akik Magyarországon elvesztették a munkahelyüket, nagyon sokan telepedtek le az angol fővárosban. Talán az egykori ígéret minimális betartása érdekében eszelték ki, hogy foglalkoztatási jogviszonnyá válik a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői tevékenység. Az Országgyűlés 246 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 75 tartózkodás mellett elfogadta a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását.

 

A változtatás értelmében az a nevelőszülő, aki a sajátjaival együtt legalább négy gyermeket gondoz, csak időkorlátozással, legfeljebb heti húsz órában vállalhat egyéb állást.


2017-től már csak az előírt tanfolyam elvégzése után végezhető a nevelőszülői munka.

 

Emellett a jogszabály egységesíti a juttatásokat is, azt a minimálbérhez köti, és a nevelt gyermekek számától, valamint speciális és különleges nevelési igényüktől is függővé teszi. Az összeg négy gyermek nevelése esetén nagyságrendileg megegyezik a minimálbérrel.

 

A törvény új szabályokat vezet be a speciális ellátást igénylő gyermekekre vonatkozóan, például azt, hogy nevelésük esetén csökkenteni kell a nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek számát. Alapesetben a nevelőszülő a sajátjával együtt legfeljebb hat gyermeket gondozhat, ám ha speciális nevelési igényű is van közöttük, akkor miattuk eggyel csökkenteni kell a maximális létszámot.

 

A törvény célja, hogy a 12 év alatti gyermekek már ne otthonban, hanem nevelőszülőknél éljenek. Ezzel együtt változnak a gyermekvédelmi szakszolgálat feladatai. A módosítás meghatározza a megyei, a fővárosi és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság feladatait is.


A változtatás bevezeti a befogadó szülő fogalmát, ebbe beletartozik az átmeneti gondozást biztosító helyettes szülő és a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermeket ellátó nevelőszülő, ideértve a különleges és speciális nevelőszülőt is. Főszabály szerint a helyettes szülő csak átmeneti gondozási, a nevelőszülő pedig csak gyermekvédelmi szakellátási feladatot láthat el.


A jogszabály bevezeti a kettős ellátási szükséglet fogalmát, aminek eredményeként a különleges és speciális ellátást egyaránt igénylő gyermekek is hozzájuthatnak az egészségi- és személyiségállapotuk javulását elősegítő ellátáshoz. (MTI)