A BRFK válaszai a 61 éves rokkantnyugdíjas hölgy bérletének ügyében

2013. október 15-én megjelent riportunkban számoltunk be egy 61 éves rokkantnyugdíjas hölgy megaláztatásairól egy hamisnak vélt bérletigazolvány kapcsán.

 

Kíváncsiak voltunk a Budapesti Rendőr-főkapitányság álláspontjára az üggyel kapcsolatosan, ezért levélben vettük fel a kapcsolatot velük. Kérdéseinkről és az azokra (?) kapott válaszokról jelen írásunkban számolunk be. Szerkesztőségünk úgy véli, hogy nem minden esetben a feltett kérdésre kaptunk választ. Éppen ezért újabb levélben kérdezzük meg a BRFK-t, bízva abban, hogy minden részletet sikerül tisztáznunk.


Szerettünk volna engedélyt kérni (és kapni) a hölgy által fogdának, a rendőrség által előállító helységnek nevezett helység fotózásához, azt sajnos elutasították.



- A cikkben szereplő hölgy (Szabó Mihályné) úgy tudja, hogy okirat hamisítás gyanúja miatt állították elő a XIV. kerületi Rendőrkapitányságon. Tulajdonképpen mi volt az előállítás oka?


- A BKK ellenőrei 2013. október 4-én 8 óra 35 perckor rendőri intézkedést kértek, mert a Budapest XIV., Bosnyák téren, a 3-as viszonylatszámon közlekedő villamosról leszállított, visszatartott 61 éves budapesti nő bérletigazolványa véleményük szerint hamisított volt.

A kiérkező járőrök a bejelentő BKK ellenőrt és a jelen lévő közterület felügyelőt bekísérték, bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a 61 éves hölgyet a Rendőrségi törvény 33. szakasz 1. bekezdés a. pontja alapján elfogták, majd előállították a kerületi rendőrkapitányságra.


1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről


Elfogás és előállítás


33. § (1) A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,

a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;


- Van-e folyamatban az érintett ügyben ismeretlen tettes ellen eljárás okirat hamisítás gyanújával? (TV2-től kapott információ)


- A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. kerületi Rendőrkapitánysága hamis magánokirat felhasználása vétség elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen.

XIV. kerületi Rendőrkapitányság (Stefánia út)

- Ha igen, hogy lehet, hogy a bizonyítási eljárás alapját képező bérletigazolványt az érintett visszakapta?


- Az eljárás további szakaszában nem vált szükségessé a bérletszelvény lefoglalása.


- Ha valaki nem tudja magát igazolni (nincs nála fényképes igazolvány), akkor mi a hatályos törvények szerinti hivatalos eljárása a Rendőrségnek?


- A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. §-a és A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 25. §-a tartalmazza az igazoltatás szabályait.


1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

 

Igazoltatás

 

29. §117 (1)118 A rendőr a feladata ellátása során

a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani,

b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel, valamint

c) amennyiben a 24/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy felkérése alapján igazoltat, úgy az igazoltatott személyt a b) pontban megjelölt adatok igazolására, vagy ezen adatokra vonatkozó nyilatkozattételre kéri fel.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3)119 Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felkérés teljesítése esetén - az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.

(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén előállítható, ha a személyazonosítás megállapítása más módon nem biztosítható, a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.

(5) A igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

(6) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.

(7) Az igazoltatás során rögzített adatokat - kivéve, ha ezek büntető- vagy szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra - az intézkedés befejezését követő száznyolcvanadik napon meg kell semmisíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 24. § (4) bekezdése szerinti igazoltatás során rögzített adatok 24. § (5) bekezdésében meghatározott törlési idejére.

(8) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.

29/A. §120 (1) Ha az igazoltatott személyazonossága a 29. § (2) bekezdése alapján nem állapítható meg, - a 29. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl - a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat - a 29. § (7) bekezdésétől eltérően - kizárólag a VIS rendelet 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelhető, ezt követően haladéktalanul törölni kell.


30/2011. (IX.22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról

 

Igazoltatás

 

25. § (1) Az igazoltatás során a rendőr elkéri az igazoltatott személyazonosító igazolványát vagy egyéb, a személyazonosságot hitelt érdemlően igazoló okmányát. Ha az okmány valódisága vagy az igazoltatott személyazonossága kétséges, a rendőr ellenőrző kérdéseket tehet fel, felszólítja az igazoltatott személyt adatainak bemondására, a bemondott adatokat az okmánnyal összehasonlítja. Az intézkedés során minden esetben ellenőrizni kell az igazoltatott személy és a bemutatott okmány adatait a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a körözési információs rendszerben, valamint - szükség szerint - a személyi adat- és lakcím nyilvántartásban vagy az okmány-nyilvántartásban.

(2) Az igazoltatás során meg kell állapítani az igazoltatott személyazonosságát, és - akinél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják - az igazoltató lapon rögzíteni kell az igazoltatottnak az Rtv. 29. § (8) bekezdése szerinti személyazonosító adatait, az igazolványának sorozatát és számát, valamint az igazoltatás helyét, idejét és okát.

(3) Az Rtv. 24. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedéskor a rendőr a szolgálat befejezését követően haladéktalanul írásos jelentést tesz, amely tartalmazza az igazoltatással érintett személynek az Rtv. 29. § (8) bekezdése szerinti személyazonosító adatait.

(4) Az igazoltatást kérő részére az igazoltatott személy adatait az igazoltatás helye szerint illetékes rendőrkapitányság adhatja ki.


- Előfordulhat-e, hogy valaki amiatt kerül előállító helységbe és/vagy fogdába, mert nincs nála fényképes igazolvány, vagy mert régi típusú, a BKK által már nem elfogadott nyugdíjas bérletigazolványa van, vagy a bérletszelvényére nincs ráírva a bérletigazolvány száma, vagy ha megtagadja a BKK mindenkori pénzbírságának megfizetését azért, mert nem követett el okirat hamisítást, illetve ha nem hajlandó a bérletigazolvány elkobzásáról készült átvételi elismervényt/jegyzőkönyvet aláírni és ragaszkodik a Rendőrség kihívásához?


- Bűncselekményen tetten ért és előállított elkövetőt minden esetben a rendőrkapitányság előállító helyiségében kell elhelyezni.


- Ha valakit okirat hamisítás gyanújával állítanak elő, miért tanúként hallgatják ki?


- A kiérkező járőrök bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt állították elő a nőt a kerületi rendőrkapitányságra. Eljárásjogi státusának megállapítását követően eljárásjogi státusa úgy alakult, hogy tanúként hallgatták ki.


- A TV2 információi szerint a BRFK nyilatkozatot adott ki az ügyben, miszerint nem hívtak szakértőt a bérletigazolvány vizsgálatához. Miért tudta úgy a hölgy, hogy a szakértőre kell várnia akár 12 órán át? Miért kellett az érintettnek több mint öt órán át a Rendőrkapitányságon tartózkodnia? Mi volt ennek az oka?


- Az előállítás időtartama 2013. október 4-én 8 óra 35 perctől 13 óra 55 percig tartott, melybe a hölgy tanúkihallgatása is beletartozott. A rendőrség jogszerűen és szakszerűen járt el az ügyben.


- Ha nem volt szakértő és nem került megállapításra, hogy a bérletigazolvány valódi vagy hamis, miért kapta vissza az érintett a bérletigazolványt?


- A rendőrség az ügyben nem rendelt ki igazságügyi szakértőt, a bérletigazolványt és a hozzá tartozó bérletet a hölgynek visszaadta, aki tanúkihallgatását követően a rendőrségről távozott. Az előállítással és a rendőri intézkedés módjával szemben panasszal nem élt.


- Mi a különbség a fogda és az előállító helység között? A konkrét esetben a XIV. kerületi Rendőrkapitányság Stefánia úti épületében hol található az előállító helység és hogy néz ki (mekkora, milyen, stb.)?


- A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. kerületi Rendőrkapitányságán – mint ahogy egyik fővárosi kapitányságon sem - nincs fogda helyiség. A kerületi kapitányságokon kizárólag előállító helyiségek vannak, ahol az elfogott és előállított személyek maximum 12 órás fogva tartására ad lehetőséget a törvény.


- Nem tartják-e elképzelhetőnek, hogy amit a rendőrségi nyelvezet előállító helységnek nevez, az a köznyelvben fogdát jelent?


- Kihez fordulhatunk abban az ügyben, hogy fényképeket készíthessünk a XIV. kerületi Rendőrkapitányság Stefánia úti épületének előállító helységéről és/vagy fogdájáról?


- Fényképek készítését nem áll módunkban biztosítani.


ÉJ


Képek: police.hu, maps.google.hu

<< Vissza