A BKK válaszai a rokkantnyugdíjas hölgy ügyében

Megérkeztek a Budapesti Közlekedési Központ Sajtókommunikációs Irodájától a szerkesztőségünk által feltett kérdésekre a válaszok. Néhány ellentmondást nem sikerült tisztázni és nem minden kérdésre kaptunk konkrét választ - ezeket a kérdéseket újra feltettük a BKK-nak.

A BKK Sajtókommunikációs Irodája előzetes ígértet tett arra, hogy további kérdéseinket is megválaszolják, ezért reményeink szerint hamarosan azokról is beszámolhatunk.

Mint ismeretes, szerkesztőségünk számolt be először arról az esetről, amikor egy 61 éves rokkant nyugdíjas hölgyet egy ellenőr a bérletigazolvány meghamisításával vádolt meg. Az ügy fejleményeiként leközöltük a BRFK válaszait és a BKK állásfoglalását, mely ügyhöz kapcsolódik jelen írásunk is.

Tegnap társoldalunkon, a Fővárosi Hírhatáron jelent meg a témában egy írás:

A BRFK XIV. Kerületi Rendőrkapitánysága által kiadott IGAZOLÁS szerint a 2013. október 4-én a 62A villamoson érintett rokkantnyugdíjas hölgy a kapitányság Stefánia úti épületében 8:35–13:55 között tartózkodott. Tehát az ellenőrzés nem történhetett 9:10-kor.

Az igazolás vélelmezhetően az intézkedés teljes időtartamát magában foglalja, azaz a megállóban a hatóság kiérkezéséig eltelt időt is.

Ahogyan az Önök lapján is olvasható a Budapesti Rendőr-főkapitányság válaszában, „a BRFK XIV. kerületi Rendőrkapitányságán – mint ahogy egyik fővárosi kapitányságon sem – nincs fogda helyiség. A kerületi kapitányságokon kizárólag előállító helyiségek vannak, ahol az elfogott és előállított személyek maximum 12 órás fogva tartására ad lehetőséget a törvény. A rendőrség az ügyben nem rendelt ki igazságügyi szakértőt, a bérletigazolványt és a hozzá tartozó bérletet a hölgynek visszaadta, aki tanúkihallgatását követően a rendőrségről távozott. Az előállítással és a rendőri intézkedés módjával szemben panasszal nem élt”.

 

„…a nyugdíjas-bérletigazolvány érvényessége – mely alapfeltétele a nyugdíjas-értékszelvény megvásárlásának – már hónapokkal ezelőtt lejárt” – írták az állásfoglalásban. Kérdéseink: - Hogy vásárolhatott az érintett hölgy nyugdíjas-értékszelvényt? A jegypénztáros is hibázott?

A jegypénztáros nem hibázott – ahogy a társaság más alkalmazottja sem –, mivel az utasnak nem szükséges igazolnia jogosultságát a vásárláskor, és a pénztárosnak sincs olyan kötelezettsége, hogy megbizonyosodjon erről. Ennek oka az, hogy a nyugdíjas-értékszelvényt például a gyermek vagy az unoka is megvásárolhatja a szülő vagy a nagyszülő részére, tőlük pedig nem várható el, hogy családtagjaik személyes iratait tartsák maguknál. A jogosultság igazolása már indokolt és kötelező akkor, amikor az adott bérletet felhasználja az utas.

Akinek azonban lejárt a nyugdíjas-bérletigazolványa, akkor cselekszik helyesen, ha előbb új bérletigazolványt állíttat ki, és csak azután vásárolja meg a bérletszelvényt.

 

A BKK milyen kommunikációs felületeken, milyen időtartamban, hány alkalommal hívta fel a figyelmet a nyugdíjas bérletigazolványok cseréjének szükségességére és határidejére?

2012-ben a nyugdíjas-bérletigazolványok cseréjéről és az érvényesítés szabályainak változásáról alapvetően a következő formákban jelent meg utas tájékoztatás:

1. A www.bkv.hu honlapon:

- először 2012. február 29-ét követően, majd

- március 21-én, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) számú kormányrendelet módosításának napján, utána

- március 27-ét követően a nyugdíjas bérletigazolványok kiállításának és meghosszabbításának a döntést segítő folyamatábrával kiegészített, aktualizált változatában.

2. A BKV e-hírlevelének áprilisi számában mindkét tájékoztatóval 2012. április 6-át követően.

3. 2012. március 13-ától a bérletpénztárak ablakain elhelyezett rövid tájékoztatókkal, majd március végén, április elején a jelenleg is érvényes eljárásrendről szóló – döntést segítő folyamatábrával ellátott – tájékoztatókkal.

4. Nyugdíjas bérlet vásárlásakor a pénztárosoknak 2012. március 2. óta fel kellett hívniuk az utasok figyelmét arra, hogy változott a nyugdíjrendszer (majd 2012. március 21-ével az utazási kedvezményekről szóló jogszabály), ezáltal egyes utasok elvesztik az utazási kedvezményre való jogosultságukat, a változások miatt pedig számos nyugdíjasnak új nyugdíjas-bérletigazolványt kell kiállíttatnia. A pénztárosok szóbeli tájékoztatója 2012. április 30-áig tartott (eddig voltak érvényesek ugyanis a 2011-ben kiadott „nyugdíjasok utazási utalványa” nevű utalványok).

5. A nyugdíjas bérlettel utazókat az ellenőrzéskor a jegyellenőröknek tájékoztatniuk kellett arról, hogy nyugdíjas-bérletigazolványukat meddig használhatják, illetve arról, hogy az érvényességi idő meghosszabbíttatása vagy az új nyugdíjas-bérletigazolvány kiállíttatása érdekében keressék fel valamelyik bérletpénztárt. Ez a szóbeli tájékoztatás a bejárati ellenőrzéseknél csak az ellenőrzésre és tájékoztatásra rendelkezésre álló idő függvényében volt kötelező és megoldható, egyéb ellenőrzési formáknál viszont minden, a nyugdíjas-bérletigazolványát felmutató utast tájékoztatni kellett. Az ellenőrzést végző személyzet tájékoztatási feladata 2012. április 30-áig tartott, ezt követően a nem megfelelő nyugdíjas-bérletigazolvány használata bejárati ellenőrzéskor utazásra nem jogosít, egyéb ellenőrzéskor pedig már pótdíjazást von maga után.

 

A fentieken túl többször is jelentek meg hírek az országos médiában a nyugdíjasok utazási kedvezményeinek változásáról, mivel a személyszállítási közszolgáltatást nyújtó valamennyi vállalkozásra egyaránt vonatkozik az említett kormányrendelet. A kedvezményre jogosultaknak pedig ilyen esetben kötelességük tájékozódni az utazási kedvezményüket esetlegesen érintő változásokról. Ezeken kívül a nyugdíjas utasok egymástól is értesültek a szabályok változásáról.

A 2012. március 2-ától, majd a kormányrendelet módosítását követően március 21-étől április 30-áig terjedő időszakban nyugdíjas utasainknak a legtöbb esetben legalább egyszer fel kellett keresniük az egyik pénztárat, és minden valószínűség szerint legalább egyszer jegyellenőrrel is találkoztak. Bár a szóbeli tájékoztatási feladatok 2012. április 30-ával véget értek, a pénztárakra kifüggesztett rövid ismertetőt egy ideig továbbra is megtalálták, a kérdéseikre pedig munkatársainknak válaszolniuk kellett.

Mivel a tapasztalatok szerint többen is elmulasztották a nyugdíjas-bérletigazolványuk cseréjét vagy az érvényességi idő meghosszabbítását, a BKK júliusban és augusztus elején szervezett egy tájékoztató kampányt a hasonló esetek megelőzésére: a pénztárosok az időszak elején szóban tájékoztatták a nyugdíjas bérletet vásárlókat, majd egy szórólapot adtak, a pénztárablakokra pedig hirdetményt helyeztünk ki (ez jelenleg is megtalálható minden pénztárunknál).

 

„Az ellenőrzésben részt vevő közterület-felügyelők ezért megkérték a hölgyet, hogy a pótdíjazási eljárás megkezdéséhez adja át részükre a személyazonosságát igazoló iratot, amelyet sajnos a hölgy – arra való hivatkozással, hogy nincs nála – nem teljesített.”

A hölgynek még soha hasonló esete nem volt, nem vádolták okirat hamisítással, teljesen kiborult az ellenőr vádaskodásától, ezért feldúltságában nem találta az igazolványát. Ha a hölgy el kívánta volna sumákolni a dolgot, nem ragaszkodott volna a Bosnyák téren 20 perc elteltével a Rendőrséghez. (A hölgy elmondása szerint az ellenőr arról tájékoztatta, hogy csak 20 percig tarthatják a megállóban, utána el kell engedniük. Mivel még 11 napig érvényes volt a bérletszelvénye, nem akarta, hogy elkobozza azt az önök munkatársa, ezért ettől a pillanattól már az érintett hölgy ragaszkodott a rendőrökhöz.)

Éppen ez indokolta a rendőrség jelenlétét a hatósági eljárás – igazoltatás – előírásszerű befejezéséhez.

 

Részlet cikkünkből (amely a rendőrségi jegyzőkönyv alapján készült): „Amíg a rendőrségre várt a kis csoport, az ellenőr azt a felvilágosítást adta a már addig is meghurcolt rokkant hölgynek, hogy vagy fizesse ki a 16 000 Ft-os összegű bírságot vagy vegyen jegyet, és azzal tovább mehet (?!), de a bérletet nem adja vissza, mert azt ő most elkobozta, hogy becsatolhassa további vizsgálatra.”

Kérjük állásfoglalásukat az aláhúzott rész tekintetében, ugyanis nem értjük. A bírság opcionális?

A pótdíjazási eljárás nem bírságfizetési kötelezettséget, hanem pótdíjfizetési kötelezettséget ró az eljárás alá vont személyekre. Természetesen ez nem opcionális. Az ellenőrnek kötelezettsége ezt kezdeményeznie, az eljárásban érintett utasnak pedig fizetnie kell. A médiában megjelent összegeket és fizetési módokat teljesen összemosták. A helyszínen fizetendő pótdíj összege 8 000 Ft, s ha ez nem megoldható, csak akkor 16 000 Ft, amely összeget csekken vagy átutalással kell és lehet rendezni.

 

„A villamoson ellenőrzött hölgy a jegyellenőr kérésére nem tudta igazolni, hogy jogosult a kedvezményes utazásra, amelyhez a 44/2012. (III. 20.) kormányrendelet alapján az „Ellátottak utazási utalványa” szükséges.”

A rokkant nyugdíjas hölgy a rendőrségi tanúkihallgatás során, majd a X. kerületi Hírhatár Online-nak, a BLIKK-nek, az ATV-nek, az RTL Klub-nak, a TV2-nek és a STORY4 (Hír24)-nek is ugyanazt mondta: nála voltak a nyugdíjas iratai, az önök által az állásfoglalásban körülírt „Ellátottak utazási utalványa” is, mutatta is az önök ellenőrzést végző munkatársának, de az ellenőr arra nem volt kíváncsi.

A jegyellenőr nemhogy „nem lehet kíváncsi” az ellátottak utazási utalványára, hanem egyáltalán nem vizsgálhatja azt. Amint az a BKK Üzletszabályzatában is egyértelműen szerepel: „A jegyzői igazolást vagy az Ellátottak utazási utalványát csak a pénztárnál a BKK-bérletigazolvány kiváltásakor vagy annak érvényesítésekor kell bemutatni személyazonosságának igazolásával együtt. […] A jegyellenőr a nyugdíjas BKK-bérletigazolvány és a bérletszelvény együttes érvényességét ellenőrzi.”

 

A XIV. kerületi Rendőrkapitányság által kiadott jegyzőkönyv szerint az érintettet tanúként hallgatták ki. A tanúnak igazmondási kötelezettsége van, büntetőjogi felelőssége tudatában. A hölgy 2013. október 4-én a rendőrség felé és azóta a médiának tett számos nyilatkozatában következetesen állítja, hogy az ellenőrzés során kizárólag a bérlet valódiságának megkérdőjelezéséről volt szó.

Kérdéseink: - Önök szerint a hölgy nem csak okiratot (bérletet) hamisított, hanem hamis tanúvallomást tett és hazudik is?

Nem a bérletről, hanem a bérletigazolványról van szó. Az ezzel kapcsolatos tényállás jogilag megfelelő módon történő bizonyítása a hatóság feladata. Valótlan tartalmú nyilatkozattétellel, azaz hazugsággal soha nem vádolt senki senkit.

 

Ha valóban fenn áll a bérlethamisítás gyanúja, a Rendőrség önök szerint visszaadja a bérletet a gyanúsítottnak?

Erről illetékesség hiányában nem tudunk nyilatkozni.

 

Kérjük Önöket, tegyék lehetővé, hogy szerkesztőségünk munkatársa megtekinthesse a 2013. október 4-én 8.00 körül a 62A villamoson történt ellenőrzés jegyzőkönyvét (eredetiben), amelyet ellenőrzést végző munkatársuk elkészített, de az érintett hölgy nem óhajtotta aláírni annak tudatában, hogy ő nem követett el bérlethamisítást.

Tekintettel arra, hogy az ügyben rendőrségi eljárás és vizsgálat folyik, ezt a kérést nem tudjuk teljesíteni.

 

Kérjük, engedélyezzék azt is, hogy a jegyzőkönyvről másolatot illetve fotót készíthessünk!

Az előzőek alapján sajnos ennek a kérésnek sem áll módunkban eleget tenni.

 

Szeretnénk továbbá felhívni szíves figyelmüket néhány fővárosi tömegközlekedést használó utasuk nekünk tett nyilatkozatára. Ezek az utasok szintén nem töltötték ki a bérlet szelvényen a bérlet igazolvány számát. Egyiküknek még egy ellenőr sem szólt, másikuknak egy ellenőr szólt, de nem bírságot szabott ki, hanem felszólította az igazolványszám bérletszelvényen történő feltüntetésére.

Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mi a hivatalos eljárási kötelezettsége az ellenőröknek abban az esetben, ha azt észlelik, hogy nem szerepel a bérletigazolvány száma a bérletszelvényen?

A budapesti tömegközlekedés viteldíjait, azok alkalmazási feltételeit (ideértve természetesen a pótdíjazás eseteit is) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) d) pontja és 31. §-a alapján Budapest Főváros Önkormányzata állapítja meg a BKK-val kötött feladatellátásról és közszolgáltatásról szóló keretmegállapodás 1. számú mellékletében (Díjmelléklet). Ezen előírások alapján készült Díjszabásunk és Üzletszabályzatunk. Ennek értelmében, abban az esetben, ha a bérletszelvényen nem szerepel a bérletigazolvány sorszáma (Díjszabásunk 5.5. pontja és Üzletszabályzatunk V.4.1. pontja alapján) a jegyellenőrnek pótdíjazást kell kezdeményeznie. Ezt a rendelkezésre álló adatok alapján meg is teszik, hiszen havonta 50-60 alkalommal intézkednek ilyen esetekben.

 

Mi a hivatalos eljárási kötelezettsége a jegypénztárosoknak, ha lejárt érvényességű (nyugdíjas) bérletigazolvánnyal kíván valaki (nyugdíjas) értékszelvényt vásárolni?

A pénztárosnak nem kell külön ellenőriznie a nyugdíjas-bérletigazolványt, ugyanis ez az ellenőr feladata. Ha az utas érdeklődik a bérletigazolvánnyal kapcsolatban, akkor a kérdésnek megfelelően tájékoztatja.

 

Ha az önök munkatársai nem tartják be az előírásokat, miért az utas bűnhődik?

Álláspontunk szerint munkavállalóink az előírások szerint jártak el.

 

Önök szerint mi az oka, hogy vannak ellenőrök, akik figyelmeztetnek és vannak, akik büntetnek?

Tudomásunk szerint – amit a kiszabott pótdíjazások is alátámasztanak – az ellenőrök eleget tesznek intézkedési kötelezettségüknek. Ha egy ellenőr nem így jár el, az megszegi a munkaköri kötelezettségét.

 

Milyen oktatásban, képzésben részesültek az ellenőrök az okirat hamisítás megállapításához?

A jegyellenőrök belépésüket követően háromhetes képzésen vesznek részt, melynek során megismerik a BKK és a szolgáltatók szabályzatait, az ügyfelek és az ellenőrök jogköreit, az ellenőrzés gyakorlati formáit, valamint ezen a képzésen sajátítják el a jegyek és bérletek fajtáit, ismérveit, szabályszerűségét, a hamisítványok felismerhetőségét. Amennyiben új jegy- vagy bérletfajta, bérletigazolványt hozunk forgalomba, a bevezetés előtt szintén képzésben részesülnek az ellenőrzésben dolgozó kollégák. A belépési tréninget követően évente úgynevezett ismeretbővítő képzést írt elő társaságunk a jegyellenőrök részére, ahol szintén kiemelt fontosságú a forgalomban lévő jegyek és bérletek ismeretének frissítése. Az idei évben az Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben a képzésekbe épültek a pénzhamisítás elleni ismeretek is.

 

Milyen tréninget, képzést kaptak az ellenőrök a konfliktuskezelésről?

A fenti szakmai képzéseken túl társaságunk különösen nagy hangsúlyt fektet a jegyellenőrök készségfejlesztő képzéseire, amelyek elsősorban konfliktuskezelést, motivációt, illetve korrupcióellenességet tartalmaznak. A képzések mindegyike a szituációs helyzetgyakorlatokat helyezi előtérbe, a konfliktuskezelési képzés elsőként „beazonosítja” a kollégák konfliktuskezelési stílusát, majd megismerteti a konfliktuskezelési technikákat, az asszertív viselkedést, az ügyfelek egyes helyzetekben előforduló viselkedési típusát és az ahhoz használandó technikát.

 

Készülnek bevezetni, hogy a jövőben a jegypénztárosok írják rá a bérletszelvényekre az igazolványszámokat. Ezt követően, ha valakinek hiányozni fog az igazolványszáma a bérletszelvényről, az ellenőr továbbra is az utast fogja megbüntetni?

A BKK 2014 első fél évében tervezi bevezetni a jegyek és bérletek biztonsági papírra történő helyben nyomtatását a pénztárakban. Ebben a rendszerben terveink szerint a bérletszelvényt a pénztáros csak úgy adhatja ki, ha rányomtatja a megfelelő igazolványszámot is. Ha ennek ellenére a szelvényen mégsem lenne igazolványszám, akkor az a technológia alapján visszaélésre utalhat.

 

„Ezzel egyidejűleg sajnálatos módon jelentősen megnövekedett a nyugdíjas-bérletigazolványokkal való visszaélések száma is: ebben az évben a Budapesti Közlekedési Központ több mint 250 alkalommal tett hasonló ügyben rendőrségi feljelentést.”

Több százezres utazóközönsége van a fővárosi tömegközlekedésnek. Miért gondolja úgy a BKK, hogy ha ebből a több százezerből idén 250 esetben tett feljelentést (nem mellékesen kérjük azt is megírni, hogy ebből hány esetben állt meg a gyanú/vád), akkor a bűnösséget feltételezi rögtön? Nem vélik úgy, hogy ez aránytévesztés?

Több százezer utas – 250 feljelentés. Közel 10 hónap alatt 250, azaz átlagosan havonta cca. 25 eset. (?!)

A feljelentések száma nem fedi le az összes visszaéléssel kapcsolatos esetet, hiszen egy feljelentésnek meg kell felelnie bizonyos tartalmi elemeknek is. Megítélésünk szerint azonban egy alkalom is sok és kárt okoz, nemhogy több száz feljelentéssel végződő eset. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a feljelentéssel zárult esetek 100%-ában beigazolódott a hamisítás gyanúja.

 

Ha és amikor a jelen esetben kiderül, hogy egy ártatlan embert vádolt meg a BKK okirat hamisítással, ki és hogyan fog elnézést kérni az érintettől? Milyen erkölcsi jóvátételre számíthat?

Még nem szembesültünk ilyen esettel. Jelen esetben alapos gyanú alapján járt el a jegyellenőr, a rendőrségi vizsgálat eredménye pedig - korábbi állításokkal ellentétben, a rendőrség közleménye szerint - nem ismert.

Érsek Juli